24℃ 20℃
július 27. Olga, Liliána, Natália, Pantaleon
Ház, táj blog

Minden, amit tudni érdemes a tűzifa megfelelő tárolásáról

Agrofórum Online

A téli tüzelőről való gondoskodás nem ér véget pusztán a faanyag megvásárlásával, hanem megfelelő mértékig ki kell szárítani, és meg kell találni az optimális tárolási helyét. Hol, hogyan és mennyi ideig tárolhatjuk a tűzifát amellett, hogy megőrizzük a minőségét? Milyen kritériumai vannak a jó fatárolónak?

A tűzifa kiszáradása vagy megfelelő mértéig történő kiszárítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a téli tüzelőt teljes minőségében fel tudjuk használni, miközben megőrizzük a tüzelőberendezésünk jó állapotát és gondolunk a lehető legkisebb környezetterhelésre. Mindebben nagy segítségünkre van, ha a tűzifának alkalmas, védett helyet találunk, ahol akár egy vagy két évig is gond nélkül eltárolhatjuk.

Hol tároljuk?

A tűzifát fedett, jól szellőző helyen érdemes tárolni. A kiszáradásához ugyan megfelel az is, ha a nyári hónapokban a szabad ég alatt hagyjuk, azonban a csapadékosabb őszi hónapokban mindenképpen tető alá kell rakni a tüzelőanyagot (nemcsak a tűzifát).

Ne tároljuk a tűzifát rosszul szellőző helyen (pl.: ponyva vagy fólia alatt, vagy zárt, ablaktalan pincehelyiségben), mert ilyen körülmények között könnyen bepenészedhet, befülledhet a fa, és nagyon nehezen csökken le a megfelelő mértékig nedvességtartalma. Az említett zárt helyekre csak a már kiszáradt tűzifát tároljuk be. Ha betakarjuk a farakást (pl. fóliával, ponyvával, vagy bármilyen időjárásálló anyaggal), akkor a rakás oldalát ne zárjuk le (tehát ne takarjuk be földig), így a szél át tud fújni a rakás résein, és gyorsabban szárad a fa.

A tűzifát ősztől mindenképpen fedett helyen tároljuk

Hogyan tároljuk?

A tűzifát a leghatékonyabban feldarabolva, összehasogatva tárolhatjuk. Ilyenkor sokkal nagyobb felületen tud távozni belőle a nedvesség, tehát hamarabb ki is szárad. Egyes tüzelésre alkalmas fafajok (pl. a gyertyán és a bükk) hajlamosak a befülledésre. Ezzel a veszéllyel akkor kell számolnunk, ha hasítás nélkül, méterben tároljuk a fát, ezért nagyon fontos, hogy mihamarabb, de legkésőbb az őszi betárolás előtt fel legyen darabolva a tűzifa.

Mennyi ideig tároljuk?

Ha tehetjük, legalább egy évig hagyjuk a tűzifát száradni, mielőtt fűteni kezdenénk vele. Ennél tovább nem érdemes várnunk a száradással, ugyanis ha a tűzifa fel van darabolva és megfelelő, védett helyre van betárolva, akkor ennyi idő alatt tökéletesen kiszárad. Ez alól kivételt jelentenek egyes keményfa fajok (pl. a csertölgy és a gyertyán), amelyeknek a száradási ideje minimum két év. Ha ennél tovább tároljuk a tűzifát, elkezdhet korhadni, ennek eredményeképpen pedig jelentősen veszíthet a fűtőértékéből.

A tűzifát érdemes egy kereten – rácson vagy raklapon – tárolni

A megfelelő tároló kialakítása

Az alábbi tippek segíthetnek a megfelelő fatároló kialakításához:

  • a tároló mindenképpen fedett legyen, ez főként az őszi hónapoktól kezdve fontos. Ez a hely lehet a kiugró- vagy féltető alatt, fészerben, ablakkal rendelkező pincehelyiségben;
  • tegyünk a betárolni kívánt fa alá keretet (pl. raklapot vagy rácsot), így biztosítjuk azt a 10-20 cm-es légáteresztő réteget, ami megelőzi az alsóbb rétegek befülledését;
  • a farakás mögött is hagyjunk egy 5-10 cm-es rést, amin keresztül a levegő át tud járni, és a tűzifa befülledés helyett egyenletesen ki tud száradni;
  • ha van rá lehetőségünk, alakítsuk ki úgy a tárolót, hogy déli irányba tájoljuk (vagy délre nézzen az ablaka), hogy minél több napsütés érje a tűzifát.

Amit kerüljünk:

  • a teljesen zárt, levegőtlen helyen való tárolást, és a túl sűrű farakás építését, mert így sokkal nehezebben szárad ki a fa, rosszabb esetben hamar befülled;
  • a következő helyek nem alkalmasak hosszabb ideig tartó tűzifatárolásra: levegőtlen pincehelyiség, alagsor, könnyű szerkezetes mobilgarázs vagy szendvicspanel garázs.

Szó szerint életbevágóan fontos, hogy a megvásárolt famennyiséget (legyen az bármilyen kevés) szigorúan tilos abban a helyiségben tárolni, ahol felhasználásra kerül (pl. a kazán vagy a kandalló/cserépkályha közvetlen közelében)!

Kapcsolódó cikkek:

Július 25-ig szavazhatunk! Melyik faj legyen a 2026-os Év madara?

2025. július 23. 05:40

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) "Év madara" programjának célja, hogy a jelölt madárfajok, és végül a győztes faj életmódjával, szokásaival és élőhelyével közelebbről megismerkedjen a nagyérdemű.

Madárfiókát találtam a kertben, mi a teendőm?

2025. július 19. 05:40

Otthoni kertészkedés alkalmával is találhatunk az aljnövényzetben gubbasztó fiatal madarat. Hogyan segíthetünk rajta, mi ilyenkor a teendőnk?

Osztálykirándulás az élelmiszer-biztonság jegyében – tudatosságra int a Nébih

2025. június 20. 05:42

A cikkben szereplő praktikus tanácsok segítenek azoknak, akik otthon készítik elő az útravalót az egy- vagy többnapos kalandokra.

Szelíd óriások a kertben – ne bántsuk őket!

2025. június 15. 05:40

Három csodás, őshonos rovarunkat mutatjuk be: az óriás tőrösdarazsat, a mezei tücsköt és a kék fadongót, melyektől egyáltalán nem kell tartanunk.

Mire figyeljünk szobanövényeink átültetésénél?

2018. november 2. 08:29

Az átültetés időpontjára univerzális szabály nincs. Nagy általánosságban véve tél végén-tavasz elején ültetünk át, de a legtöbb szobanövény esetében tavasztól őszig el lehet végezni a munkát.

Holló Albert, a detki fiatal gazda

2018. május 19. 05:24

Bemutatkozik a Mátra lábánál gazdálkodó Holló Albert, aki méltán büszke arra, hogy négy generáció gazdálkodik a családban.

Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – A csuszka és a fakusz

2022. január 25. 04:36

Milyen madarakat láthatunk fakopáncs módjára iszkolni a fatörzseken, és rendkívüli ügyességgel keresni a fákon a táplálékot? Ismerkedjünk meg az etetők ritkán látott, de örömmel fogadott vendégeivel, a csuszkával és a fakusz-fajokkal!

Ismerjük fel a gyomnövényeket már pár leveles korukban VI. rész – évelő gyomnövények

2018. október 17. 03:39

Az évelő gyomnövények visszaszorítása vagy teljes kiirtása a területről rendkívül nehéz: áttelelő szerveik, melyek lehetővé teszik sokéves fennmaradásukat, szaporodásukat és közvetlen terménykárosításukat, igen szívósak, szó szerint ragaszkodnak a termőföldhöz.