A tűzifavásárlással kapcsolatos mikor, honnan, mennyit és milyet kérdések létfontosságúak ahhoz, hogy jó minőségű, biztonságosan alkalmazható és a fűtési lehetőségeinkhez leginkább illeszkedő tüzelőanyagot szerezzünk be. Nézzük a kérdésekre a válaszokat!
Előkészületek
A tűzifa megvásárlása előtt érdemes megmérnünk a tüzelőberendezés belső méreteit (legfontosabb a tűztér mélysége), hogy megfelelő méretre hasított fa kerüljön bele. Ezenkívül érdemes előzetesen is egyeztetnünk az eladóval, hogy a fűtési módunkhoz leginkább illeszkedő tüzelőanyagot szerezzük be, ugyanis nem minden fafajból származó tűzifa alkalmas minden tüzelőberendezéshez, lásd a cikksorozat első részében lévő táblázatot.
Honnan, kitől vásároljunk?
Csak olyan helyről vásároljunk tűzifát, ahol megbízható és szakszerű tájékoztatást kapunk, meg tudjuk nézni a választékot, és az eladó rendelkezik a famennyiség mérésére alkalmas mérőeszközzel is. Nagyon fontos, hogy a vásárlásról megkapjuk és megőrizzük a nyugtát, így bármilyen felmerülő gond esetén tudjuk igazolni a tranzakciót.
Mikor vásároljunk?
A tűzifa beszerzését tavaszra vagy nyár elejére időzítsük, hogy a fának legyen ideje kiszáradni a fűtési szezon kezdetéig.
Mennyit vásároljunk?
Amennyiben most vásárolunk először tűzifát és tudjuk hol tárolni, ajánlott két évre elegendő tüzelőanyagot beszerezni. Így a második évtől garantáltan lesz elég légszáraz tűzifánk, és a következő évtől elegendő az egy évre való mennyiség megvásárlása.
Azt érdemes szem előtt tartani, hogy két évnél tovább nem érdemes tervezni, mert ennél hosszabb tárolási idő már ronthat a faanyag minőségén.
Első vásárláskor (tavasszal vagy nyár elején) érdemes az első szezonban felhasználni kívánt tűzifát olyan fafajból biztosítani, ami gyorsan szárad (pl.: akác), így feldarabolva és összehasogatva már egy nyár után használhatjuk is.
Mi legyen a vásárlás mértéke?
Sok esetben tömegre (mázsára), és nem térfogatra (erdei köbméterre) adnak el és vásárolnak fát, és vásárlás előtt nagyon fontos tudni, hogy mi a különbség!
A tömegre vásárolt tűzifánál egyrészt hatalmas buktató, ha a fát nedves állapotban adják el nekünk: a nedves tűzifa sűrűsége jóval nagyobb, tehát ahogy a fa idővel szárad, jelentősen veszít a tömegéből. Ha mázsára vásároltunk tűzifát, és az a vásárláskor nem légszáraz faanyag volt, akkor száradás végére jóval kisebb tömegű, használható tűzifánk lesz.
Másrészt sok tűzifát forgalmazó helyen nem áll rendelkezésre hiteles mérőeszköz a tömeg megmérésére, így még sok esetben a kiszállítók sincsenek tisztában az adott mennyiség tömegével.
Ennélfogva sokkal biztosabb, ha térfogatra veszünk tűzifát. Egy térfogat egységnyi tűzifában mindig azonos fűtőérték van, hiszen az energia a fa szárazanyag-tartalmához kötődik. Ha nedves fát vásárolunk térfogatra, akkor sem ér veszteség, csak időbe kerül, amíg a fa kiszárad. A térfogatra vásárolt faanyag alapmértékegysége az erdei köbméter.
Az erdei köbméter 1 m x 1 m x 1,7 m méretű sarangot jelent (a sarang a (fél)kész faáruból szabályos méretekben összerakott farakást jelenti). Ez abból adódik, hogy ha a farönköket kivágás után egy méter széles és egy méter hosszú rakatokba pakolják, akkor a rönkök közötti hézagok miatt 1m3 tömör fa körülbelül 1,7 méter magas sarangokból jön ki. Ennek az egy erdei m3 légszáraz tűzifának a tömege kb. 8 mázsa.
Ha mégis tömegre vásárolnánk tűzifát, akkor a következőkre figyeljünk:
| Kiszerelés | Fontos! |
| Kalodázott fa (fakeretbe rendezve) | Mérjük le a kaloda keretét! Erre azért van szükség, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy az eladó által megadott kalodaméret megfelel-e a valóságnak, így a benne előkészített fatömeg helyesen van-e meghatározva. Ellenőrizzük, hogy a kaloda belsejében is szorosan van rakva a fa, nemcsak bele van szórva. |
| Hálós (ömlesztett, csomagolt) fa | A henger formájúra csomagolt fa térfogattömegére más számítás vonatkozik – számoljunk utána, hogy valóban annyi fa kerül eladásra az adott csomagolásban. |
| Ömlesztett fa | Ömlesztett fát ne vegyünk, mert nem lehet lemérni, sőt olykor tárgyakat is rejthetnek alá, hogy növeljék a tömegét. |
Milyen a jó tűzifa?
A tűzifa megvásárlásánál két kulcsmomentumra figyeljünk oda: a fa nedvességtartalmára és arra, hogy kemény- vagy puhafát szerzünk-e be.
Először is, a fűtés céljából eltüzelésre szánt tűzifa nedvességtartalma 20% alatti. Ideális esetben a nedvességtartalom 10-18% között van. A tűzifát ebben az állapotában légszáraz fának nevezzük.
Másik tényező, hogy a vásárlás során kemény- vagy puhafát szerzünk-e be (az előző cikkben már szó volt a két típus közti különbségről, itt röviden a lényeg): a keményfa faanyagának nagyobb a sűrűsége, így a térfogategységre vetített fűtőértékük sokkal jobb. A keményfák közé tartozik a csertölgy, a bükk, a gyertyán és a kőris, és alacsonyabb fűtőértékkel ugyan, de az akác is.
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
