A jövőben nem lesz palántázási lehetőségem. Helyrevetéssel is fel tudom nevelni a máskor palántázással nevelt zöldségnövényeket, be fognak érni? Mit tanácsolnak?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Zöldségféléink nevelési, termesztési módját alapvetően a hőigényük határozza meg. Azt ismerve lehet elvetni vagy kiültetni, amikor a talaj és a levegő hőmérséklete eléri azt a minimális hőmérsékleti értéket, amit az adott növény megkíván. Ez határozza meg a zöldségfélék vetési sorrendjét. A növények hőmérsékleti igénye fejlődésük során is változik, legmagasabb hőmérsékletet csírázásuk alatt kívánnak, utána hőmérsékleti igényük néhány fokot csökken.
A palántával nevelt zöldségek közül a legalacsonyabb hőigényű csoportba (13 °C) tartoznak a káposztafélék, retek, torma, a 16 °C-os csoportba a gyökérzöldségek, egyes hagymafélék, borsó, fejes saláta, spenót, sóska, a 19 °C-os csoportba egyes hagymafélék és a zeller, a 22 °C-os csoportba a paradicsom, a tojásgyümölcs, a sütőtök, a bab és a csemegekukorica. A legmelegebbet (25 °C) a dinnyék, az uborka, a spárgatök és a paprika igénylik.
A palántanevelés célja, hogy a szabadföldi nevelés idejét lerövidítsük, a kezdeti fejlődésük idején igényeiknek megfelelő feltételeket biztosítsunk a növények számára, és a termesztést a szabadban olyan időszakban folytathassuk, amikor a feltételek már ott is kedvezőek.
A melegigényes növények palántáit az éjszakai fagyok elmúltával, májusban szoktuk kiültetni. Az időpont az adott év aktuális időjárásától függ, és erősen befolyásolja a termesztési hely fekvése, adottsága, annak mikroklímája. Magvetésük a szabadban akkor biztonságos, amikor a kinti hőmérséklet hasonló a termesztő berendezési körülményekhez. A magok csírázási igényénél alacsonyabb hőmérsékletű, hideg talajban a magok elfekszenek, csírázásuk lassú vagy leáll, és a talajban élő károsítók erős pusztítást szoktak köztük okozni. Tapasztalat szerint a későbbi, a növény igényeihez igazodó vetésből fejlődő növények behozzák a lemaradásukat.
Helyre vetéssel a kifejezetten meleget igénylő növények is termeszthetők, amennyiben rövid tenyészidejűek, azaz vetéstől a termés éréséig szükséges idő a fajták között a legrövidebb. A vetőmagok csomagolásán a termesztés legfontosabb adatai fel vannak tüntetve, korai, rövid tenyészidejű, szabadba vetésre is ajánlott fajtát keressen. Ezek a hasznos tulajdonságok mind olvashatók a kiszerelésen, hiszen értékes, egyedi tulajdonságok. A hagyományos fajták helyrevetéséből nevelt növények érése a nyár végére, őszre húzódik, amikor az időjárás megváltozik, gyakoriak az éjszakai lehűlések, tartós harmat miatt a növények felülete hosszú ideig nedves. Emiatt a terméseket intenzíven védeni szükséges a kórokozók felszaporodása, károsítása ellen. Emiatt nem ajánlott azok helyrevetéses termesztése.
Palántanevelést szabadban is megoldhatja, házfalhoz közeli, déli fekvésű, védett helyen, ahol fátyolfóliával takarva (több réteggel is kivitelezhető) védi azokat. Ilyen módon, ha áprilisban indítja a magvetést, több hét előnyt szerezhet palántái számára. A fátyolfóliás takarást a szabadföldi magvetésnél is alkalmazhatja, 2-4 °C-kal növelheti a talaj hőmérsékletét, érdemes kipróbálni.