Mikor kell a cserepes szamócák és málnák földjét cserélni?

Agrofórum Online

Milyen gyakran, és mikor kell a cserepes szamócák és málnák földjét cserélni?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

A két növényre vonatkozó kérdésére nehéz röviden válaszolni, mert edényben termesztésük sokféleképpen történhet. A cserépben, konténerben nevelt növényeknél az adott növény tápanyagigényét kis mennyiségű talajból kell(ene) biztosítani, ami egy naptári évben legalább egyszeri talajcserét is szükségessé tenne. Az átültetés viszont a gyökérzet növekedését, azon keresztül a víz és tápanyag felvételét negatívan befolyásolhatja, ezért azt nem javaslom, nem is alkalmazzák a gyakorlatban.

Talajcserét, új, tápanyagban dús talajt a téli nyugalmi időszakban szoktak alkalmazni mind a földi epernél, mind a málnánál. A tápanyaggal megfelelően ellátott növények levelei egyszínűek, élénkzöldek, bőven fejlesztenek virágokat, azokból kinevelik a bogyókat. Ha a tövek nem ilyenek, tápanyaghiányra gyanakodhat.

Konténerben nevelt málna

A szamóca és a málna is sekélyen fejleszti gyökereit, 10-15 cm mélységben, ezért a tápanyagot is ebben a talajrétegben kell számára biztosítani a folyamatos nedvesség mellett. Különösen kedvelik és meghálálják a szerves trágyát talajukban. Minden növény tápanyagfelvétele egyenesen arányos a lombjának és termésének mennyiségével, és a hőmérséklettel: optimális környezetben fejlődő, virágokat és terméseket nevelő tövek tápanyagigénye ugrásszerűen megnő. Az intenzíven nevelt, tartott bogyósok hamar felélik az edényben található tápanyagtartalmat, ezért azt folyamatosan pótolni szükséges tápoldatos, azonnal felvehető formában.

A földi eper és málna is a virágzás és a bogyónövekedés időszakában a nitrogéntartalmat meghaladó mennyiségben kíván káliumot – a N, P és K javasolt aránya: 2, 1, 3 -, és mellettük az ismert mikro- és mezoelemeket is biztosítani szükséges számukra. Tápoldat készülhet szerves trágya hígított oldatából is, növények számára ez ideális megoldás, hiszen összetétele teljes körű.

Konténeres szamóca

Hasonlóan komplex tartalmú és szerves anyagban gazdag a komposztázalék (komposzttea). Lassan feltáródó összetett műtrágyák is felhasználhatók tápoldatozásra, amennyiben teljes mértékben feloldódnak. Ez a táplálék kiegészítési mód nagy figyelmet igényel, a nem megfelelően beállított, a szükségesnél töményebb oldat komoly gyökérelhalást, károsodást okozhat, esetenként növénypusztulást is. Tápoldatok felhasználása mellett csak vízzel is öntözze a növényeket, különben túlzott növekedést, laza növényi szöveteket fog indukálni, ami lecsökkenti a növények betegségekkel szembeni természetes ellenálló képességét.

Kérdésére összefoglalva a válaszom, hogy a talajcserét, átültetést tápoldatozással is helyettesítheti, akkor hosszú ideig maradhat az eredeti talajában a növény, gyökerének háborgatása nélkül.

Hogyan csökkentheti nitrogén veszteségét? Stabilizált műtrágyákkal!

2018. október 23. 09:37

A nitrogén rendkívül mobilis tápelem, nagy része elveszik kimosódással vagy ammóniaként elillanva. Az EuroChem saját fejlesztésű technológiáival csökken a nitrogén kimosódás, gazdaságosan növelhető a terméshozam, a termés minősége, és a bevétel.

Napraforgó tápanyag-ellátási sajátosságok

2018. március 16. 06:58

A YaraMila műtrágyákban olyan kiegyensúlyozott nitrogénforrást találunk, amely ammonium és nitrát alapú nitrogént tartalmaz.

Greenpeace vs. holland gazdák: 1–0

2025. január 25. 09:10

A bíróság döntése alapján 2030-ig 50 százalékkal csökkenteni kell a nitrogénkibocsátást. A gazdálkodók a megélhetésüket féltik.

Búza nitrogén reakciója 10-12 elemet tartalmazó starterek adagolása mellett

2022. március 3. 09:53

Az Agrofórum gabonatermesztéssel foglalkozó, 2021 márciusában megjelent különszámában már írtam - a kollégáinkkal közösen folytatott tesztekre alapozva - a gabonafajták mezo- és mikroelem reakcióiról. Abban az volt a fő tanulság, hogy 7,9 t/ha alatti termőhelyeken a gyökéren keresztül történő mezo- és mikroelem ellátás statisztikailag bizonyíthatóan jelentős terméstöbblettel jár. Most, két kisparcellás kísérlet eredményeit elemezve azt vizsgáljuk, hogy a nitrogén ellátás milyen hatással van a búza termésére.