Hogyan termeszthető a házikertben görögdinnye?

Agrofórum Online

Termeszthető a kertben is görögdinnye? Amennyiben igen, akkor az is érdekelne, hogy hogyan valósítható meg?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Érdeklődő!

A környezeti tényezők tekintetében lényegében az egész ország területe alkalmas a görögdinnye termesztésére. A fénymennyiség általában elegendő számára, viszont a hőmérsékleti tényezők nagymértékű változása egyes fenológai fázisokban fejlődését negatívan befolyásolhatják. Napfényből különösen a termések növekedése és érése alatt kíván sokat, borús időben csökken ugyanis azok cukortartalma, valamint érése is elhúzódik.

A kelés utáni magas hőmérséklet a sziklevél alatti szárrész megnyúlását okozhatja, de a hajtásnövekedés idején, valamint a virágzáskor tapasztalt nem megfelelő hőmérséklet hatása szintén káros lehet. Magjainak csírázásához legalább 14-16 fok szükséges, viszont fejlődéséhez az optimális hőmérséklet 25 fok körül van. 12 fok alatt, valamint 40 fok felett anyagcsere-folyamatai rendellenessé válnak. A dinnyére a sok csapadék, főként, ha az alacsony hőmérséklettel párosul, a termések héjának megvastagodásához, színének tompulásához, ízének elvesztéséhez is hozzájárulhat. Az elégtelen vízellátás azonban ugyancsak minőség- és mennyiségcsökkentő hatást vált ki. Talaj tekintetében a jó minőségű, tápanyaggal jól ellátott a legmegfelelőbb a görögdinnyének.

Szaporítása történhet állandó helyre vetéssel, valamint palántázással egyaránt. Állandó helyre vetésének ideje, mivel melegigényes zöldségfajunk, április közepe tájékára tehető. A palántanevelést mintegy 5-6 héttel a tervezett kiültetés előtt kell elkezdeni, a palánták 4 vagy 6 lombleveles korban érik el a kiültetésre alkalmas fejlettségi állapotot. Palántával szaporításnál a szedésidő általában 3-4 héttel hozható hamarabbra. Állandó helyre vetés esetében a vetésmélység általában 4 cm körül alakul. A nagyobb hajtástömeget képző fajtáknál 150 x 150 cm sor- és tőtávolságot kell hagyni, míg a gyengébb növekedésű fajtákat elegendő 100 x 100 cm-es sor- és tőtávolságra vetni vagy ültetni. Az érés a virágok megtermékenyítésétől számítva 30-35 napra következik be, általában július végétől szeptember elejéig tart a fő szedési időszaka. Az ápolás során a gyomirtásnak, valamint a talaj lazításának nagy jelentősége van, hiszen a nagy térállás miatt a talaj jelentős része sok ideig szabadon marad, teret adva ezáltal a gyomok fejlődésének.

Talajmunkák gépesítési lehetőségei

2020. április 17. 08:15

Az utóbbi években egyre nagyobb szerepe van a talajerő gazdálkodásnak. A csökkenő csapadékmennyiség és a talaj tápanyagvesztesége igazi kihívás elé állítja a termelőket. Télen a szőlészeti munkák egyik legfontosabb lépése a talaj megfelelő előkészítése a következő szezonra.

Parlagfű: mikor és hogyan védekezzünk ellene?

2019. május 25. 15:36

Ma már nem kétséges, hogy a parlagfű elleni védekezés csak kaszálással nem oldható meg. Az összeállításban választ találnak arra a kérdésre, hogy miért szaporodott el a parlagfű, továbbá melyek a hatékony védekezés sarokkövei.

Az integrált növényvédelem fontossága ültetvényekben - gyakorlati példák

2018. december 20. 07:59

A talajművelésen és a helyes metszésen kívül a gyomirtás időzítése is fontos eleme az integrált védekezésnek. Több kártevő faj a gyomokon szaporodik fel és onnan kezdi a gyümölcsök károsítását. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a tavaszi lemosó permetezések mellett az őszi záró permetezés fontosságát is.

Az éghajlatváltozás kedvez a parlagfűnek

2023. május 28. 10:33

Az elmúlt évek aszályos időjárása, a nagymértékű vízhiány nem kedvezett a hazai szántóföldi növénytermesztésnek és a kutatások azt jelzik, hogy az emelkedő átlaghőmérséklet a gyomnövények további terjedésének és pollenszórásának is utat engedhet.