„Hazahoztunk egy különleges növényt is az útról!” Nem egy kudarctörténet kezdődött így, miután a drágán megvásárolt növény vagy elpusztult hazánk éghajlatán, vagy éppen ellenkezőleg, megállíthatatlanul elkezdett szaporodni, és elnyomta a kertben az összes többi növényt. Hogy ez ne történjen meg, minden növényvásárlás alkalmával körültekintőnek kell lennünk – még a nyaralás alatt is.
Ahogy azt egy korábbi cikkben is írtam, invazív növénynek, inváziós növényfajnak vagy özönnövénynek nevezünk minden olyan növényt, amelyek nem őshonosak hazánkban, hanem idegen földrészről származnak, és gyorsan szaporodnak, agresszívan terjednek, változatos környezeti feltételek mellett is életképesek, és versenyelőnyt élveznek egyes őshonos fajokkal szemben (pl.: az új élőhelyen nincsenek természetes ellenségeik). Tehát minden özönnövény egyben idegenhonos növény is.
Az özönnövények többféleképpen kerülhetnek egy olyan területre, ahol addig nem fordultak elő: természetes úton vagy emberi tevékenység segítségével, utóbbi esetében történhet véletlenszerűen vagy tudatosan a betelepítés.
Ha az ökológiai viszonyok kedvezőek a betelepült vagy betelepített növényfaj számára, akkor meg tudnak telepedni az új élőhelyen. Ha képesek felszaporodni és létrehozni egy úgynevezett önfenntartó populációt, akkor képesek az új területen meghonosodni.
Csak egyet hoztunk…
Az emberi tevékenység által betelepült növényfajok jelentős része a világkereskedelem és a turizmus során kerül egy adott területre. Az áruszállítás és nyaralás alkalmával véletlenül is hazahozhatunk más kontinensekről gyommagokat vagy az évelő növények szaporítószerveit (pl.: gyökér- vagy szármaradványokat, gumókat, hagymákat stb.), de sok esetben tudatosan kerültek a táskákba az egzotikus külsejű, „ilyen biztos nincs otthon senkinek” növények, teljes pompájukban.
Mi ezzel a baj?
Bizonyos növényfajokat tudatosan hoztunk haza, például dísznövényként, majd elültettük egy botanikus kertbe vagy a kertünkbe, de az is lehetséges, hogy haszonnövényként szeretnénk termeszteni. Később erről a helyről elterjedve, a növény magjai vagy vegetatív szaporítószervei segítségével más területeket is meghódít.
Járulékos, de annál nagyobb probléma, hogy az utazók a csomagjaikba rejtett növényeken, növényi termékeken vagy terméseken jelen lévő nemhonos növénykárosítókkal mekkora veszélyt cipelhetnek haza magukkal. Az Európai Unió tagállamai a 2019. decemberétől alkalmazandó szigorúbb szabályozással az utazóktól is felelős magatartást várnak el a növénykárosítók terjedésének megakadályozása érdekében, ezért nyaralás előtt érdemes tájékozódni ezekről a korlátozásokról is!
Nőttön nő
Míg Magyarországon a nyolcvanas években 33 agresszív idegenhonos faj került fel az inváziós növények listájára, addig az ezredforduló utáni években már megkétszereződött a számuk, és azóta is folyamatosan, radikálisan növekszik. Vannak közöttük fás és lágyszárúak, egynyáriak és évelők, számunkra újak és már jól ismertek.
Kis ízelítőként említhetünk négy rendkívül agresszív növényfajt, amelyek tudatos betelepítés eredményeként terjedhettek el hazánkban:
- a japán keserűfű (Fallopia japonica),
- a magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata),
- a kanadai és a magas aranyvessző (Solidago canadensis, S. gigantea),
- a selyemmályva (Abutilon theophrasti).
A tengerentúlról
Egy jelentősebb földrajzi távolság, de hasonló éghajlati körülmények jobb esélyeket teremtenek a betelepített vagy betelepült növénynek a terjedésre. Vegyük például a parlagfüvet, amely Észak-Amerikából származik, de a természetes ellenségeit (pl.: parlagfű olajosbogár) szépen maga mögött hagyta. Ez azért nagy probléma, mert a természetes ellenségek a növény eredeti élőhelyén biológiai úton szabályozzák a populációt, és nem engedik annyira elszaporodni a növényt (jelen esetben a parlagfüvet).
Azonban a parlagfű olajosbogárnak és a parlagfű különböző gombabetegségeinek sajnálatos módon nagy falat volt az Atlanti-óceán, és a kísérletek mindezidáig azt mutatják, hogy nagyon nehéz az invazív növényfajok természetes ellenségeinek meghonosítása egy új élőhelyen. És ki tudja, hogy ha sikerülne mondjuk egy bogár betelepítése, az milyen további következményekkel járna az őshonos fajokra nézve.
Egy szó mint száz, rendkívül nehéz fenntartani az ökológiai egyensúlyt, és ezt a helyzetet bonyolítja az áruk és emberek szabad áramlása szerte a kontinenseken. Tartsuk szem előtt, hogy mindenki egyformán felel a bolygó és a természet védelméért! Ne veszélyeztessük felelőtlenül az otthonunk élővilágát!
Kapcsolódó cikkek:
