Minden évben megjelennek a paradicsombogyók alján elszórtan nagyméretű, több cm-es sötét foltok, szerencsére nem sok. Mik ezek, mi okozza, ehetők-e az ilyen termések? Tudok-e védekezni ellene?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A betegség neve, amiről kérdezett, a paradicsom csúcsrothadása. Gyakori, évente visszatérő élettani, anyagcsere betegség, mely a növények kalciumhiányával van összefüggésben.
Már az első bogyóknál, a legkorábbi fejlődésüknél, még zöld állapotukban megjelennek a tipikus tünetek. A bogyók alsó végén, a szárral ellentétes oldalon fejlődnek ki a több cm átmérőjű foltok, melyek szürkések, majd megsötétedők, később gyakran feketék. A foltok felszínén fekete gombatelepek is kifejlődhetnek. A foltok kissé bemélyedők, általában szárazak. A foltos bogyók beérnek és a tünetes rész kivágásával fogyaszthatók, megehetők.
A betegséget a növények kalciumzavara, a kalciumfelvétel csökkenése váltja ki. Valójában nem abszolút kalciumhiányról van szó, hanem valamilyen környezeti tényező akadályozza a talajban lévő kalcium felszívódását, növénybe jutását. Ezek lehetnek megváltozott időjárási tényezők (túl magas hőmérséklet, a talaj túlzott felmelegedése), a talajban lévő tápelemek nem megfelelő mennyisége, illetve azok felvételének akadályoztatása. A talaj túlzott káliumadagolása, a fokozott levegőtlen, tömörödött talajszerkezet, egyenlőtlen talajnedvesség (vízstressz), a száraz talaj mind elősegítik a csúcsrothadás kialakulását. Az intenzív, gyakori öntözés is segíti a folyamatot a kalcium kimosódásával.
A betegség tehát a kalciumforgalom zavarával, felvételének csökkenésével, hiányával áll összefüggésben. A betegségre egyes fajták érzékenyek, gyakori, hogy ahol több fajta paradicsomot is nevelnek, csak egy, egyes fajtá(k)nál lép fel a betegség, míg a többinél – azonos gondozás, azonos termesztési körülmények között – nem. A betegség egyéb zöldségféléknél, például paprikánál is gyakori, valamint kabakosok termésein is fellép, a tünetek a paradicsomhoz hasonlóak.
A betegség elleni védekezés alapja a megelőzés. Ennek feltétele, hogy tápdús, szerves anyagban gazdag, minél több tápelemet tartalmazó, harmonikus összetételű talajban neveljük a növényeket. Jó hatással van a természetes ásványi anyagok, például alginit használata, ültetés előtt adagoljunk alginitet is a gyökerekhez. Szárított (granulált) szerves trágyák között találhatók kifejezetten magas, 10% kalciumot tartalmazók is, paradicsomhoz, paprikához ezekből válasszunk. A növények fejlődése alatt biztosítsuk az egyenletes talajnedvességet, ne engedjük kiszáradni kritikus szintre talajukat.
Ha megjelenik a korai kötődésű bogyóknál a betegség, a későbbi egészséges termések képződését, a hiányzó kalcium gyors pótlását, kalciumtartalmú, vízben oldódó lombtrágyák permetezésével érhetjük el. Ezekkel a néhány órán belül felszívódó anyagokkal megelőzhető a későbbi paradicsombogyóknál a betegség kifejlődése. A kedvező hatásuk csak a kezelést követően megtermékenyült virágoknál érvényesül, a meglévő foltos bogyókon már nem segít. A lombpermetezést virágzástól termésérés befejezéséig ajánlott folytatni, többszöri ismétléssel. Kalciumpótlásra számos készítmény van forgalomban, többek között Organit kalcium, Wuxal kalcium, Fitohorm turbo Ca, DAMISOL Kálcium, Wuxal Aminocal.
Megelőzésképpen a kalcium-nitrát is alkalmas kalciumpótlásra beöntözéssel és lombpermetezés formájában egyaránt. Minden más növénynél, amik érzékenyek a kalciumhiányra, például alma, paprika, kabakosok stb., eredményesen felhasználhatók ezek a készítmények. Egyre jobban terjed kerti növények betegségei ellen hígított tejjel végzett megelőző permetezés. A nyers, kezeletlen tej 1:5 vagy hasonló arányú hígítású oldatából a kalcium a levelek bőrszövetén keresztül felszívódva hozzájárul a kalciumpótláshoz is a védelem mellett.
Meg kell említenem az aprított, őrölt tojáshéj talajba keverését, mint a pótlás egyik, sokak által ajánlott módját. Sajnos ez az eljárás csak több év után képes lebomlásával a talaj kalciumtartalmát gazdagítani, mivel lebomlásához sok év szükséges. Az idén talajhoz kevert tojáshéjtól nem várható még pozitív hatás sem az alkalmazás évében, sem az azt követő évben.