Címke: Paradicsom

Világméretekben napjaink legdinamikusabban fejlődő agrárágazata a zöldségtermesztés, húzónövénye a paradicsom. Ma már világviszonylatban közel 180 millió tonnát állítanak elő belőle, ez a világ összes zöldségtermelésének 17%-a.

Az elvetett mag csírázáshoz, majd a kikelt növény jó fejlődéséhez, egyidejűleg több környezeti tényező optimális jelenléte szükséges. Ami még bonyolultabbá teszi a termesztést, hogy a palánta fejlődése során a környezeti igénye jelentősen változik.

Némileg csökkent az ázsiai márványos poloska aktivitása, de mellette a zöld vándorpoloska minden fejlődési alakja szívogat.

A hűvösebb éjszakák több kártevő rajzását megállították vagy pedig lecsökkentették. a szárazabbra fordult időben elsősorban a kártevők támadására kell koncentrálni a növényvédelemben.

Ez egy igazi vendégváró vagy éppen vendégmarasztaló fűszeres finomság, amit a napraforgómezők ihlettek.

Portugáliában jó ipariparadicsom-termést várnak, 10%-kal magasabb hozamokkal.

A 2018-ban végzett kutatásom során két paradicsom tájfajtát, a sárga bogyószínű Ceglédit és a rózsaszínes-piros árnyalatú Faddit vetettem alá növényvédelmi és termesztéstechnológiai vizsgálatnak. A kutatás mellékágát egy fogyasztói kérdőív adta, melynek eredményeit a következőkben ismertetem.

Miért fontos a hiánybetegségek és élettani károsodások ismerete? Mik lehetnek a kiváltó tényezők? Hogyan jelentkezhetnek a szabadföldön termesztett paradicsomon a talaj- és időjárási tényezőkből, valamint a tápanyag-ellátásból adódó károsodások?

Hogyan védhetjük meg a házikertben vagy a hétvégi telken termesztett paradicsomunkat a kórokozók sikeres fertőzésétől? Hogyan alkalmazhatjuk az integrált növényvédelem alapelveit a paradicsomot károsító vírusokkal, baktériumokkal, gombafajokkal szemben?

Szeptember az a hónap, amikor a zöldségeskertekből a legtöbb zöldségnövény betárolásra kerül, a gyümölcsösben pedig a nyári metszési munkálatok lezárásáról szól ez az időszak.