A burgonya jelene és jövője hazánkban
2023. augusztus 21. 13:47
Agrofórum Online
Megosztás
Hazánk burgonya-előállítás tekintetében kétségtelenül nagy potenciállal bír, ahogy ezt egykor, az ’50-es, ’60-as években is tapasztalhattuk. Akkortájt az egy főre eső éves burgonyafogyasztás 70 kg-körül alakult, és ennek dacára megvalósulhatott hazánk önellátása.
Ma az üzletek polcain azonban halmokban áll az import burgonya, és ez a jelenség fájdalmasan érinti a hazai termelőket, és sokszor a hazai termelőt támogatni vágyó fogyasztót is. A magyar burgonya jelenéről, jövőjéről tartottak előadást az ágazat meghatározó szakemberei Gyulatanyán.
"Nagyon biztató a két új hibrid" - KWS újdonságok testközelből (Szarvas)
A Stabák Agro Line Kft. hazánk egyik legszárazabb térségében, Szarvas környékén mintegy 2200 hektáron végez szántóföldi növénytermesztést. A klasszikus növénykultúrák között nagy szerepe van a kukoricának, évente a vetésterület mintegy 15%-án növekszik. A vállalatnál kiemelten fontos a fajtaválasztás, termelésbe csak azokat a hibrideket vonják, amelyek a saját kísérletekben kiemelkedőt nyújtanak - a KWS termékei éppen ezért rendszeresen megtalálhatók üzemi szinten is.
Leteszteltük a vadkárkalkulátort egy károsított kukoricatáblán
Egyszerűen, a terepen használható, szakmailag minden igényt kielégítő, a hivatalos vadkárfelmérési útmutatón alapuló vadkárkalkulátor szolgáltatással segíti a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak munkáját - és megegyezését - a Vadkárszakertők Nonprofit Kft. Az ötletgazdával, Varga Zoltán igazságügyi szakértővel egy Komárom-Esztergom megyei területen teszteltük le a online programot. A becslés során sok kérdésemre kaptam választ, a végeredmény pedig egy nagyon hasznos, a megegyezésben tényleg segítő eredménylap lett. www.vadkarszakertok.hu
Megoldást jelenthetnek az új szőlőfajták
Az éghajlatváltozás olyan környezeti kihívásokat eredményez, amelyekhez kénytelenek vagyunk adatpálódni a kultúrnövényeink szintjén is. A nemesítés eszközeit felhasználva kiváló fajták állnak rendelkezésre ma is, amelyek megkönnyíthetik a jövő szőlészeinek, borászainak életét.
Dráguló műtrágya? Lúgosodó talajok? Talajjavító megoldások
A talajjavítás kapcsán a kijuttatás módjához kell igazítani a termékeket - ez az egyik alapvető szempont a Vulcan Agro-nál- Ennek köszönhetően gyorsan, könnyen, a már meglévő gépállománnyal területre juttatható magas minőségű és hatékony készítményeket kínálnak a gazdálkodóknak.
A rézmentes technológia sikerei: fejlesztések a Biocontnál
A réztartalmú növényvédő szerek mind a biológiai, mind a konvencionális növényvédelem alapvető készítményei. A nehézfém környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásai miatt azonban felmerül alternatív megoldások bevezetésének szükségessége is, mely összhangban áll az európai uniós, rézfelhasználást érintő szabályozásokkal.
A talajtakarás előnyei szőlőben
A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás.
A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét.
A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.
Lehet napraforgót termeszteni talajművelés nélkül?
Szeptember végén egy Somogy megyei no-till napraforgótáblában így kezdte meg a munkát Berend Ferenc kombájnja. A kukoricával és a kalászosokkal ellentétben az olajos növény termesztésében nem kedvezőek a 2020-as gyakorlati tapasztalatok a talajművelést szinte teljesen elhagyó technológiával. Vityapusztán a termésátlag ezúttal alig érte el a hektáronkénti 3 tonnát, aminek okát a három éve min-till és no-till rendszerben termelő gazdálkodó még keresi. Ez az eredmény ugyanis most először alulmaradt a művelt területekkel szemben.
