A kertemben lévő, két általam ismeretlen nevű szőlőfajta idei várható terméséről egy-egy fényképét mellékelek. Több, mint tíz évi termesztés során, még ennyire szörnyű szőlőfürtöket nem láttam. Úgy 3-4 hét alatt változtak normálisnak látszó fürtökből a képeken látható borzalmakká. Milyen módon és egyáltalán, meg lehetett volna akadályozni a probléma kialakulását?
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A szőlőt sajnos számos kórokozó fertőzheti, melyek nemcsak a leveleken, hajtásokon, vesszőkön, hanem a terméseken, bogyókon is kiválthatnak tüneteket jelenlétükkel. E kórokozók akár külön-külön, de együtt megjelenve is képesek komoly károkat okozni szőlőinken. A küldött képeken sajnos teljesen jól sem a fürtökön, sem pedig a leveleken megjelenő tüneteket nem láthatom. Leggyakrabban viszont a lisztharmat, a peronoszpóra és a botritisz, de egyes évjáratokban a fakórothadás, illetve a feketerothadás veszélyeztetheti a szőlő fürtjeinek egészségét. Lisztharmat esetében az érő bogyókon lisztes bevonat jelenik meg, majd azok ennek hatására gyakran fel is repedhetnek, majd beszáradnak vagy elrohadnak, ilyen felrepedt bogyókból mintha egy-két darabot látnék a fürtökben. A leveleken is talán láthatók e betegségre utaló tünetek.
Peronoszpóra fertőzésnél az érés előtti időszakban a bogyók kocsányuk felől szürkésen, majd barnásan töppednek, végül összeszáradnak. Közelebbről megnézve néhány bogyón ennek kezdeti tünetei is láthatók. Peronoszpóra esetében a leveleken is jellegzetes foltosodás lép fel, melyek kezdetben a levél színi oldalán olajfoltok formájában mutatkoznak meg, de idővel a foltok barnulása és beszáradása, fonáki oldalon pedig fehér színű jellegzetes gyep egyaránt kialakul.
A bogyón látott tüneteket még a koniellás fakórothadás kórokozója is kiválthatta, mely betegség nem minden évben jelenik meg a szőlőn, viszont olykor jelentős terméskiesést tud eredményezni. Meglepetésszerű károkat magas hőmérsékletnél, kb. 25-30 fok között tud okozni, ha megfelelő mennyiségű csapadék, vagy nedvesség áll rendelkezésére. Leggyakrabban az érő bogyókat fertőzi meg, azokon pedig a kocsány felől indul meg a fakó-sárgára, kissé barnásra történő elszíneződés (fehér fajtáknál), míg a kékszőlő fajták esetében leginkább fakó-barnára színeződnek a bogyók.
A botritisz ezen tünetek kialakulását nem okozhatta, hiszen a botritisz nyomán, a bogyókon szürke színű gyep megjelenése is kialakul. A feketerothadásra ugyancsak nem jellemzők a tünetek, hiszen e betegség végezetül a bogyók teljesen feketén történő elhalását okozza.
A tünetek kialakulásának megakadályozása természetesen megfelelő növényvédelem mellett megoldható lett volna, hiszen a szőlőt a fent említett betegségek a nyár folyamán, még az érés előtt is képesek megbetegíteni. Arra hajlamosító tényezők meglétekor – mely kórokozók esetében általában a hosszan tartó nedvesség, csapadék meglétét jelenti – érdemes kémiai védekezéssel megelőzőleg permetezni. A szőlő esetében minden fent említett kórokozóra hatékony védelmet nyújtanak a penkonazol, azoxistobin, ciprodinil, fludioxonil, cerevisane hatóanyagok. Az érés előtti időszakban azonban az élelmezés-egészségügyi várakozási időt minden esetben be kell tartani, erre tekintettel kell lenni!
Kiemelt kép: a kérdező felvétele