A nyári kánikulában kétféle módon bírjuk ki a kertben napközben. Az egyik esetben az árnyékban izzadva, pihegve. A másik a medencében ülve nyakig. De melyik a jobb: a fürdőtó vagy a sima, klasszikus medence? Melyikről álmodozzunk jövő nyárra?
Vajon van jelentősége a vízminőségnek abban, hogy mennyire élvezhetjük a pancsolást? És most nem a tengervízre vagy a gyógyvízre gondolok, hanem a sima kerti medencékre és ezzel együtt a fürdőtavakra is. Persze teljesen más vízkezelés kell egy fürdőtónál és egy klasszikus medencénél. Nézzük sorban az előnyöket és hátrányokat!
A fürdőtó, mint biomedence
A fürdés élménye a tisztaság és a víz ringató hatása. A fürdőtó élménye azért más a medencéhez képest, mert a víz nincs vegyszerekkel kezelve, ezért sok ember számára jelenthet megoldást bőrproblémák, vagy allergiák miatt is. Így a biomedence előnye az, hogy sokkal közelebb áll a természetes vizekhez, mint ellenfele, a klasszikus medence.
A biomedencék többnyire szabálytalanabb alakúak, ha a víztükör formáját nézzük, nagyszerű alkotások és tervezési oldalról is nagyobb körültekintést igényelnek. Ugyanúgy vannak szegélynövények egy kavicsos ágyban, akár még halakkal is betelepíthetjük, de a víztisztaságért a természetes harmónia felel.
Mivel elsősorban tóforma a hatása, így a kert szerves része és díszíti a kertet. Egyesíti mindazt, amit a kerti tavakban és a medencékben szeretünk. Talán azt lehet mondani, hogy a víz is melegebb és gyorsabban is melegszik fel, de télen befagy, így akár korcsolyázhatunk is rajta.

Talán, ami a fürdőtó hátránya, hogy itt a méret a lényeg. Az épített sima medencéknél, mivel mesterségesen kezeljük a vizet, nincs nagy jelentősége annak, hogy mekkora a víztömeg. Van persze lényege ennek is, de nem akkora, mint a fürdőtónál, ahol a víztömeg adja meg azt, hogy „beáll a vízminőség”.
Ehhez kellenek olyan plusz „elemek”, mint a regenerációs (víztisztító) tórész, ami akár félárnyékban is lehet. A fürdőtó fürdőrésze meg érdemes, hogy napon legyen. Arányában úgy kalkulálhatunk, hogy 1 m2-nyi fürdőfelülethez 2 m2-nyi regenerációs felülettel számolunk!
A fürdőtó egy élő rendszer
A fürdőtó egy természetes élő rendszer. Így ekként is tartja fent magát víztömegként. Emiatt nincs szükség sem szivattyúkra, szűrőkre vagy más eszközökre, mert ha jól van kialakítva, akkor szépen öntisztuló tud lenni. Ebben többnyire a jól kialakított növényzet is segít.
A tavak nagy ellensége az alga. Főleg kicsi tavaknál jelent nagy gondot, mert nincs meg az az arány, amitől a tó öntisztuló folyamatai működésbe léphetnek. A nyári záporok is felboríthatják a tó egyensúlyát, és ezzel együtt a fürdőtóét is.
Emellett az is izgalmas kérdés, hogy nagy esőknél, ha nincsen a perem megfelelően elkészítve, akkor a gyepből vagy ágyásokból is juthat be trágyás vagy tápanyagos víz a fürdőtóba, ami szintén az algák felszaporodásához vezet.
Figyeljünk oda a vízfelületre, hogy legalább a tó felületének 30%-a legyen beárnyékolva: gondolok itt a tavi vízfelületen úszó növényekre! Minél inkább kitett a tó vízfelülete a napsütésnek, annál inkább oda kell figyelni az algakérdésre.