Nemcsak a jól bevált paraffin viaszból készíthetünk gyertyát. Az üzletekben is lehet itt-ott kapni napraforgóviaszból, szójaviaszból, repceviaszból vagy sztearinból készült gyertyákat. Mit kell tudnunk ezekről a viaszokról?
Ahogy azt az előző cikkben is említettem, különböző fajtájú viaszokból készülhetnek gyertyák, amiket magyar üzletekben is beszerezhetünk. A gyertyakészítéshez használt növényi alapú viaszok drágábbak a hagyományos paraffin viasznál, de különlegesebb gyertyák készíthetők belőlük. Lássuk, melyik viasztípusnak milyen jellemzői vannak!
A gyertyaviaszok fajtái
A legismertebb fajtái a gyertyaviaszoknak a következők:
- paraffin viasz,
- repceviasz,
- szójaviasz,
- napraforgóviasz,
- sztearin (pálmaviasz),
- kókuszos növényi viaszok.
A paraffin viaszt és a kókuszos növényi alapú viaszokat már az előző cikkben megismerhettük, ezért a további négyfélével, a repceviasszal, a szójaviasszal, a pálmaviasszal és a napraforgóviasszal megyünk tovább.
Mindegyik növényi alapú viaszra egyaránt jellemző, hogy olyan növényekből nyerték ki őket, amelyek nem genetikailag módosított növényi szervezetek (GMO). 100%-ban növényi eredetű, biológiailag lebomló anyagok, amiket nem teszteltek állatokon.
Szójaviasz
A szójaviasz egyöntetű, fehéres színű, 51-55 oC-on olvadó viasz, amelyet üvegtégelybe öntve alkalmaznak a gyertyaöntés során, vagy nagyobb állógyertyákat készítenek belőle.
Szójaviaszt különböző formában kaphatunk, akár 10-15 cm-es, nagyobb darabokban, akár többféle méretű, könnyebben kezelhető „törmelék” formájában, és a jól megszokott pasztillákban is vásárolható belőle.
Érdekesség, hogy illóolajok hozzáadásával még házi készítésű masszázsbalzsamot is előállíthatunk.
Repceviasz
A repceviasz a legújabb játékos a gyertyaviaszok piacán. Különlegessége, hogy a viasz színe krémszínű, illata pedig semleges, nem feltétlen érezzük rajta azt a semmivel össze nem téveszthető viaszillatot, viszont kiváló az illatmegtartó képessége, ami illatosított gyertyák készítésekor elengedhetetlen. Ezenkívül a repceviaszból készült gyertya hosszan, egyenletesen és korommentesen ég.
A nálunk kapható repceviaszt Európában termesztett repcéből állítják elő. Prémium minőségű termék, ezért magasabb az ára is (majdnem kétszer annyi, mint a paraffin viasznak). Külön kaphatunk üvegtégelybe szánt és tömbgyertya készítésére szánt viaszalapanyagot. Amire még figyelnünk kell, hogy a repceviasz a paraffin viaszhoz képest nehezebben megdolgozható, speciális viasz, amihez külön kanócot is árulnak, mert nem akármilyen gyertyakanóc alkalmas hozzá.
Pálmaviasz
A pálmaviasz (más néven sztearin) egy kristályos szerkezetű, tejfehér színű viasz. Anyaga kemény, tökéletes alaktartó tulajdonságú, ezért alkalmas tömbgyertyák készítésére, de mártott gyertya készítéséhez nem megfelelő. Önmagában nem készítenek 100%-ban pálmaviaszból készült gyertyát, inkább a paraffinhoz keverik 1:9 (sztearin : paraffin) arányban, ezzel meg is hosszabbítható az égési ideje.
A repceviaszhoz hasonlóan tapasztaltabb gyertyakészítőknek ajánlják, mert nehezebb vele bánni, mint a paraffinnal: több kísérletezést és türelmet igényel. A színezése sem egyszerű feladat, mert ugyanaz a szín más árnyalatot ad egy paraffingyertyának, mint a pálmaviasz-gyertyának.
Különlegessége, hogy hosszan tartó, nem kormozó és füstölő égése közben a megmaradó, vékony fala a gyertyának csipkés mintázatú lesz, ami rendkívül látványossá teszi.
Napraforgóviasz
A napraforgóolaj hidrogénezettségéből származó napraforgóviasz fehér színű, szagtalan anyag, amelynek 43-47 oC az olvadáspontja. A repceviaszhoz hasonlóan a hazánkban kapható napraforgóviasz 100%-ban biológiailag lebomló, és az EU területén termesztett napraforgóból származik. Általában tömbként árusítják, pasztillás kiszerelést nem igazán találunk belőle.
Ideális választás tégelybe öntött gyertyákhoz, és könnyen illatosítható viasz. Sajnos a színezése már nem ilyen egyszerű, nem lehet akármilyen színezővel dolgozni vele. Érdemes kísérletezni, fórumokon érdeklődni, hogy milyen színezék válik be a napraforgóviasznál a legjobban.
Jó tanács!
Az előző cikkben is szerepelt jó tanácsként, de nem lehet elégszer ismételni, hogy bármilyen viasszal is dolgozunk, azt közvetlen láng felett nem szabad olvasztani (úgy értve, hogy a fémedény, amiben a viaszt olvasztjuk közvetlenül gázláng felett van), mert a viasz gyúlékony! A balesetek elkerülése érdekében vízgőz felett olvasszuk fel mindig a viaszt!
Minden viaszt száraz, hűvös helyen, minden más anyagtól jól elkülönítve kell tárolni, ahol nem éri sem meleg, sem nedvesség, sem napfény.
Ha véletlenül ráömlik a viasz a ruhára, mosógépben könnyen ki lehet mosni. Ha bármilyen kerámia, fa vagy üvegre rákerült, amire nem szerettük volna, forró vízzel könnyen letisztítható a viasz.
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
