Gyertyakészítéshez használt viaszok fajtái I.
Az adventi időszak a reménykeltő fényességet hozó gyertyák ünnepe is. Eltűnődtünk már azon, hogy hány fajta viaszból készíthető gyertya? Köztük van a legelterjedtebb paraffin viasz, de reneszánszukat élik a kókuszos növényi viaszok, szójaviasz, repceviasz és társaik is.
Mára minden adott ahhoz, hogy otthon is készítsünk különféle alkalmakra gyertyákat, ilyenkor télen pedig igen nagy az érdeklődés a szépséges viaszremekművek iránt.
A műanyag vagy szilikon öntőformákba különféle viaszok kerülhetnek. A legismertebb fajtái a gyertyaviaszoknak a következők:
- paraffin viasz,
- repceviasz,
- szójaviasz,
- napraforgóviasz,
- sztearin (pálmaviasz),
- kókuszos növényi viaszok.
Ezeket a termékeket magyar forgalmazóktól is be tudjuk szerezni, különféle kiszerelésben (200 g, 500 g, 1 kg, 5 kg, 10 kg stb.), és hozzá tudunk vásárolni különböző kiegészítőket, mint színezékek és illatanyagok – de ez egy következő történet. A következőkben ismerjük meg a paraffin viaszt és a kókuszos növényi viaszokat, a következő cikkben pedig a többi növényi alapú viasztípust is.
Paraffin viasz
A paraffin viasz szilárd, fehér, szagtalan, viaszos tapintású anyag. Olvadáspontja 47-66 oC, ami a viaszmolekulák méretétől függ az adott viasztípusban. Fontos tudni, hogy vízben nem oldódik, de pl. éter- vagy benzolszármazékú oldószerekben igen könnyen.
A viasz hőtároló képessége nagyon jó, ezért egyes speciális eljárások során a gipszkartonok öntésénél adagolnak némi paraffint a gipszhez. A beépítést követően a viasz nappal hőt vesz fel, amit éjszaka visszasugároz. Mivel a viasz az olvadásakor nagymértékben kitágul, ezért termosztátokban is alkalmazzák. A tiszta paraffin szinte minden ismert anyagnál jobb elektromos szigetelő anyag.
A paraffin további felhasználási területei:
- gyertyakészítés;
- öntőformák készítése;
- méhészet;
- asztalosipar (fa impregnálása);
- sporteszközök felületének síkossá tétele (szörfdeszka, görkorcsolya, síléc stb.);
- biciklilánc kenése;
- viaszos bevonatú szövetek, papírok készítése;
- gyógyászati krémek alapanyaga;
- kozmetikaiparban sokféle krém alapanyaga (bőrgyógyászatban hidratálókrémek);
- üzemanyag;
- élelmiszeripar (E905 – élelmiszer tisztaságú paraffin): adalékanyag, rágógumiknak is alkotója, édességek fényes felületének kialakításához.
A paraffin viasz fajtái
A gyertyaöntő szakmában kétféle paraffin viasz a legelterjedtebb. Ezt a két típust számokkal jelölik, aszerint, hogy mekkora az olvadáspontjuk. Hobbi-gyertyaöntéshez a 62-66-os jelölésű viaszt ajánlják, az alacsonyabb olvadáspontú 57-59-es típus pedig a paraffinok közül a legjobb minőség az alkotásra.
| 62 – 66 | A kezdő gyertyaöntőknek ajánlott. Fehér színű, enyhén áttetsző viasz, pasztillái kerekebbek, vastagabbak. Ennek a típusnak a legnagyobb az olajtartalma (max. 1,5% (m/m) ), ami kristályos foltokat képezhet a gyertyán túlmelegítésnél. |
| 57 – 59 | Fehér színű, enyhén áttetsző viasz. Ha pasztilla formában vesszük, akkor a szemek kissé lapítottabbak, tojásdad alakúak. A profi gyertyaöntők inkább ezt a típust használják, mert gyorsabban felmelegszik, és tökéletes végeredményt ad, foltosság és kristályosodás nélkül. |
Ezenkívül kétféle formában árusítják: lehet kapni viasztömböt, ami egy nagy, összefüggő „viasztégla”, és lehet viaszpasztillaként is beszerezni, ami könnyebben kezelhető, gyakorlatilag lapított, kis viaszgyöngyök.
Kókuszos növényi viaszok
A kókuszt általában repceviaszhoz szokták hozzáadni annak érdekében, hogy feljavítsa a különböző értékes tulajdonságait, például a színét és a textúráját. Ezt a fajta viaszt általában nem pasztillákban, hanem kisebb tömbökben árulják. Olvadáspontja alacsonyabb a paraffin viaszénál, csupán 51-55 oC.
Ezeknek a viaszoknak gyertyaként gyönyörű, hófehér színük lesz, tapintásuk igen zsíros, de lágy, puha anyagszerkezetük van. Aki már sokat kísérletezett a gyertyaöntéssel és megtapasztalta a kókuszos viaszokkal való könnyű munkát, gyönyörű gyertyákat tudott készíteni ebből az anyagból. Ezt a típust tégelybe szokták önteni, mert szilikon és műanyag formákban kevésbé érvényesül, nem veszi fel olyan szépen a formákat.
Jó tanács!
Minden viaszt száraz, hűvös helyen, minden más anyagtól jól elkülönítve kell tárolni, ahol nem éri sem meleg, sem nedvesség, sem napfény.
Bármilyen viasszal is dolgozunk, azt közvetlen láng felett nem szabad olvasztani (úgy értve, hogy a fémedény, amibe a viaszt olvasztjuk közvetlenül gázláng felett van), mert a viasz gyúlékony! A balesetek elkerülése érdekében vízgőz felett olvasszuk fel mindig a viaszt!
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
