Növénytermesztés
Fizetett tartalom

Megfejtették az aszálytűrő kukoricák titkát: a talajban rejtőzik

Agrofórum Online

A Bonni Egyetem által vezetett nemzetközi tanulmány a kukorica különböző éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodóképességét vizsgálta, kiemelve a gyökérrendszer szerepét.

A kutatás, amelyben több mint 9000 kukoricafajta vett részt, jelentős különbségeket mutatott ki a gyökérrendszerekben attól függően, hogy mennyire száraz vagy aszályos helyről származtak.

Többféle gyökér, többféle funkció

A tanulmányban megállapították, hogy a kukorica a csírázást követően akár tíz, gyököcskéből eredő gyökereket is képes kifejleszteni, a származási régiótól függően. Ez teszi lehetővé, hogy a növény hatékonyan vegye fel a tápanyagokat a talajból, ami optimális körülmények között különösen előnyös. A sok, gyököcskéből eredő gyökérrel rendelkező növényeknek azonban gyakran kevesebb hajtáseredetű oldalgyökere van, amelyek a vízfelvétel szempontjából kulcsfontosságúak.

Érdekes, hogy a különösen száraz régiókból származó kukoricafajtáknak kevesebb vagy egyáltalán nincs gyököcskéből eredő gyökere. Még a teosinte, a mai kukorica vad őse is alig rendelkezik ilyen típusú gyökérrel.

Már egy gén is nagy különbségekre képes

A tudósok azt is megvizsgálták, hogy mely gének felelősek a hajtáseredetű oldalgyökerek kialakulásáért. Több mint 160 jelölt gént tudtak azonosítani. Ezek közül az egyiket elemezték részletesebben, és azt találták, hogy ez a gént a kísérleti növényekben szelektíven kikapcsolva a gyökérrendszert úgy tudták módosítani, hogy több oldalgyökér képződjön, ami javította a növények szárazságtűrését.

Valószínűleg ez az oka, hogy a gyököcskéből eredő gyökerek száma fajtától függően nagymértékben változik: a száraz területekhez alkalmazkodott fajták lényegesen kevesebb ilyet és több oldalgyökeret képeznek. A múltban a nemesítők e fajták továbbfejlesztésekor öntudatlanul is erre a gyökérrendszerre szelektáltak.

Ez a gén tehát fontos a szárazságtűrő kukoricafajták nemesítésében. Az éghajlatváltozás miatt az ilyen fajták a jövőben kulcsfontosságúak lehetnek a terméskiesések minimalizálása és az élelmezésbiztonság biztosítása szempontjából.

Fotó: Pixabay

Búzatermesztés 200 évvel ezelőtt

2024. december 20. 10:10

A 19. század elején a búzatermesztés fáradságos tevékenység volt, hiszen gépek nem, kizárólag kézi szerszámok álltak rendelkezésre.

Mesterséges huminsavak menthetik meg a termőföldeket?

2024. december 18. 14:40

Egy új eljárással talán a jövőben a szerves maradékokból néhány perc alatt mesterséges huminsavakat lehet előállítani.

Bizonyítottan előnyökkel jár a szója korábbi elvetése

2024. december 13. 13:10

Az Iowai Állami Egyetem kutatása szerint termesztéstechnológiai módszerekkel is csökkenthető a mezőgazdaság kibocsátása, miközben a hozam nő.

Máktermesztés: mekkora területnagyság fölött engedélyköteles?

2024. december 12. 08:10

Hazánkban az elmúlt 10 évben 9 ezer hektárról több mint 12 ezer hektárra bővült a mák termőterülete.

Kockázatkerülő üzemmód a terménypiacokon az év első napjaiban

2023. január 4. 08:11

Európában a malmi búza, a kukorica és a takarmánybúza kurzusa is mínuszban zárt, de a repce kereskedés pluszt hozott.

Tovább folytatódik a kukoricamoly rajzása és már a napraforgó szárbetegségei is megjelentek

2018. június 12. 10:46

A mostani időjárási környezetben a kártevők és kórokozók egyaránt megtalálják biológiai igényüket a gyors felszaporodáshoz.

Csúcshibridek a megújult kukoricaportfólióban

2020. január 14. 07:36

Az elmúlt évek során egyre szélsőségesebbé váló időjárással kapcsolatos tapasztalatok is arra sarkallnak minket, hogy a termelést nehezítő legtöbb körülménynek ellenálló, kiegyenlített termőképességű, partnereink számára magas jövedelmezőséget biztosító új kukoricahibridekkel tudjunk versenyképes alternatívát felmutatni.

Folytatódott a kukorica lejtmenete

2020. március 18. 09:17

A kukorica ára az elmúlt napokat követően tovább csökkent a chicagói árutőzsdén, egy tonna 134,98 dollárnyira csökkent, ami 3,4 százalékos zuhanásnak felel meg.