Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet tavaly Száron szervezte meg az idén is várható Gazda-Molnár-Pék tudományos rendezvényét, ahol többek között az ökológiai búzatermesztés, -feldolgozás, valamint élelmiszer-előállítás jelentőségéről, lehetőségeiről esett szó.
A gabona kultúrnövénykörön belül az ősgabonák közé három búzafajt sorolunk: az alakort, a tönkét, és a tönkölyt. Ezek az ősbúzák, más néven pelyvás gabonák alkalmasak arra, hogy az ökológiai növénytermesztésbe vonják őket, hiszen viszonylag alacsony tápanyag-ellátottság mellett is jól termeszthetők, gyakorlatilag növényvédelmi beavatkozások nélkül.
Cikkünk alján található videónkban többek között az ÖMKi szakembere beszél nézőinknek az ősgabonákról, és a kovász meghatározásának útja is szóba kerül Kovács Beáta Klára segítségével.
Ősgabona, bio, és kovász
A tavalyi év időjárása nem kedvezett az ősgabonáknak és egyes búzafajtáknak sem. A korai meleg, kései csapadékkal nem engedte a korábbi évekhez hasonló, szép termés kialakulását.
A minőségi, hazai kenyérkészítéssel kapcsolatban is hallhattunk előadókat, akik a hazai kovászoskenyér-készítés színvonalának emelését tűzték ki célul. Ezt a Magyar Kézműveskenyér Társaság megalakulása is támogatja. Kovács Beáta Klára, a Búzalelke Pékség vezetője 12 évvel ezelőtt kezdett sütni, de immár a szervezet elnökeként beszélt: sok a feladat.
A társasági tagokat a szakmán túl, természetesen más tényezők is összefűzik. Amikor azt mondjuk, hogy kovász, az ma Magyarországon több mindent is jelenthet. Az élelmiszeripari könyv szerint ez liszt, víz valamint ipari élesztő hozzáadásával is készülhet.
A Magyar Kézműveskenyér Társaság égisze alatt védjegyrendszer is kialakításra kerül, melynek célja tisztázni a kézműves kenyér fogalmát. Ez egy minőségbiztosítási rendszer felállítása, amely a fogyasztó felé garanciaként szolgál a tekintetben, hogy természetes kovásszal készült, hosszú érlelésű kenyeret vásárol, amely lehetőleg magyar biogabonából készült és leigazolható gazdálkodótól származik.
További részletek a videóban!