Mi okozza, hogy a szederszemek nem nőnek meg, deformáltak lesznek, és nem érik be az egyik felük? Nem látok rajtuk semmi bogarat, rovart. Hasonló elváltozás van a málnákon is.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A szeder- és málnabogyónak a képen látható elváltozását elsősorban a szederatka (Acalitus essigi) néven ismert, a gubacsatkák csoportjába tartozó károsító okozza. Neve ellenére nem fejlődnek gubacsok a növényeken. Ez az atkaféle nem hasonlítható a takácsatkákhoz, azoknál sokkal kisebb, átlagos mérete 0,2-0,25 mm, szabad szemmel nem érzékelhető, megtalálásához legalább 20-szoros nagyító, leginkább mikroszkóp szükséges. A szedren és málnán több hasonló, ebbe a csoportba tartozó atkafaj fordul elő, kártételük és a lehetséges védekezés ellenük hasonló. A kártevőt és annak jelenlétét az okozott kár alapján szokták azonosítani.
A szederatka szívó kártevő, a növény nedvéből él, azzal táplálkozik, a málna- és szedernövényt és virágzatát, majd bogyóit szívogatja.
Fertőzött bogyók tünetei:
A megszívott bogyók nem növekednek, néha kissé szabálytalan alakúak, féloldalasak, amikor már a gyümölcs érése megindul, és színesedni kezd, a beszínesedés egyenetlen. A bogyó ezen részei világosak, éretlenek maradnak, a foltok eltérő méretűek, a szívás nyomán a foltban a gyümölcs kemény marad, míg az érett, érintetlen bogyó megpuhul.
Hasonló tünetet idézhet elő a bogyók napégése is, A napégés esetén a drapp, enyhén fehéres színű gyümölcsfolt mindig a déli irányban, a napsugárzásnak közvetlenül legjobban kitett bogyóoldalon fejlődik ki. Általában több bogyón is fellép egyszerre, és a száraz, forró, magas UV sugárzásos napok után a leveleken is égési foltok jelentkeznek. Bogyó- és levélfoltok együttes megjelenése segíti a napégés kártételének azonosítását.
A szederatka a fertőzött málna vagy szeder rügyeiben telel át, és tavasszal a hajtások megjelenésével válik aktívvá. Virágzáskor a virágzatokra vonul, majd a termésekre. A meleg időjárás hatására 2-3 hét alatt új atkagenerációk fejlődnek ki, gyorsan felszaporodnak. Az első beérett termések általában még épek, egészségesek, a későbben érőkön egyre több az atkától károsodott, deformált, foltosan be nem érett bogyók száma.
Védekezés ellenük, mivel nem észlelhetők – csupán indirekt módon -, elég nehéz. Olyan állománynál, ahol elhatalmasodott a kártevő, javasolt új területre áttelepíteni a növényeket, előtte alaposan visszametszeni, a fertőzött vesszőit eltávolítani. Ha az állományban érzékelhetően csupán egyes töveknél látható a fertőzöttség, azon tövek vesszőit letermés után vágjuk vissza 1-2 cm-es csonkra, ne tudjon a kártevő tovább szaporodni, áttelelni!
Nyugalmi időszakban, levélhullás után téli lemosó permetezés indokolt olaj + kén tartalmú szerek valamelyikével. Tavasszal, a növény leveles állapotában, amikor már a hajtásokon él, szétterjed, a szederatka ellen a szabad forgalmú szerek közül az Ortus és Flumite atkaölő szerek engedélyezettek. Figyelembe véve a növények virágzását, csak esti permetezéssel javasolt használatuk. A folyamatos termésérés alatt a kémiai védekezést szüneteltetni kell, majd a szüret végére kell halasztani indokolt esetben. Felhívom a figyelmét, hogy a Flumite szükséghelyzeti engedélyes szer, zöldbimbókon szívogató szederatkák ellen javasolt használata, évente csupán egy alkalommal! Élelmezési várakozási ideje szokatlanul hosszú, 28 nap.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
