A napégés és a hőstressz egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőtermesztésben is. Milyen módon tud a szőlő védekezni, és a termelő hogyan tudja segíteni a növényeket? Ez is téma volt a “Szőlő növényvédelme” szakmai napon.
Ha stresszről beszélünk a szőlő esetében, akkor nem egy stresszfaktor hatásáról van szó. Ennek oka, hogy a szőlő nem egy hatásnak van kitéve, hanem sok hatás éri egyszerre, és nehéz meghatározni, hogy mi milyen tünetet okozott.
A napégés okai a szőlő esetében
Első a közvetlen napfény, vagyis a napsugárzás, a másik nagyon fontos, az a felületi hőmérséklet emelkedése.
Mindig három faktor határozza meg a növény teljesítményét. Az első a genetika, a második a környezeti feltételek, a harmadik pedig a növényegészség.
A genetika alapvetően határozza meg azt, hogy az adott fajta maximális teljesítményét. Befolyásoló tényező, a tőkék külalakja, művelésmódja, ami meghatározza azt, hogy mennyi időtartamra, milyen erőteljesen, milyen beesési szöggel éri az adott növényi felületet a napsugárzás. Az egyes növényi részek különbözőképpen viselik el az erős napsugárzást. A napvégés maga egy komplex jelenség, két típusát különböztethetjük meg. Az egyik az a típus, amit a magas hőmérséklet okoz, a másik pedig, amit az UV-B sugárzás.
A magas hőmérséklet esetében meg kell különböztetnünk léghőmérsékletet, és felületi vagy növényi szervhőmérsékletet.
Ha elérik a sejtek a 40-43°C hőmérsékletet, akkor a működésük leáll. 46-48°C esetén már a membránok is szétesnek. Fontos, hogy ez megtörténik árnyékban is.
Az UV-B napégés hatásmódja egészen más. Az UV-B az a tartomány, ami bizonyos körülmények között képes arra, hogy roncsolja már a DNS-t és a klorofill-t, és ez az, amit klasszikusan oxidatív stressznek nevezünk. Hasonlóan működik, mint hőstressz esetében, bezárodnak a sztómák, a belső UV-fénnyel nem tud mit kezdeni a sejt, a vízbontásból keletkező oxigén gyökök feldúsulnak, és ezek okoznak károsodást a szervezeten belül. Ez az az oxidatív stressz, ami membrán sérüléseken keresztül a napégés tünetet okozza.
A két típus gyakran együtt jár.
Az UV-B sugárzás okozta napégés szempontjából a zöld munkának igen magas kockázata van. A hőmérséklet szempontjából is fontos, hogy az addig fedett részek előkerülnek. A fotoszintetikus aktivitás szempontjából viszont fontos a zöldmunka elvégzése.
Növényi válasz az UV sugárzásra és a magas hőmérsékletre
Vízhiány és magas hőmérséklet mellett a növénynek választania kell, hogy sztómákat nyitva tartva hűti magát vagy bezárja a sztómákat és megtartja a vizet. A növények nagy melegben a víz megtartását választják, bezárják a sztómáikat. Ha a növény nyitva tartaná a sztómákat, de vizet már nem tud felvenni, kavitáció alakulna ki, légbuborék keletkezne a szállítószövetekben.
A növény hősokk fehérjék képzésével tud védekezni a magas hőmérséklet ellen. Ezek megakadályozzák a növényi fehérjék harmadlagos szerkezetének elvesztését, ill. segítik a visszaépülését. Sokkal magasabb hőmérsékleten működőképesek, ezért tudják a hatásukat kifejteni. Ennek feltétele a működő növényi sejt. A növényt az ozmolitok védik a kiszáradástól. Ezek kisméretű szerves molekulák, amik jó vízoldékonysággal rendelkeznek, és jó mozgékonyságúak. Az UVB-sugárzás ellen antioxidáns enzimeket is tud termelni.
Az antioxidáns enzimek feladata az növényi sejten belül, hogy a vízbontással keletkező reaktív oxigén gyököket semlegesítsék. A stressz okozta szabad gyököket is semlegesítik. A zöldmetszés okozta stresszre fel lehet készíteni a növényeket olyan készítményekkel, amelyek antioxidáns enzimek képzésére késztetik a növényt.
A bogyóban a meleg hatására fokozottan csökken a savtartalom. A magok érése, a zsendülés után egyébként is csökken a savtartalom, elsősorban az almasav mennyisége csökken. A savból a bogyó könnyebben nyer energiát, mint a cukorból.
Összefoglalva, a növény képes arra, hogy túlmelegedjen, és a túlmelegedés okoz általában visszafordíthatatlan változásokat a növényen belül, de a növénynek vannak eszközei, amikkel védekezni tud. Általában ezeket az anyagokat nagyon gyorsan tudja mozgósítani, ha sejtek működőképesek.
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
Képek forrása: Agrofórum Online
