Csatolt képek alapján szeretném megkérdezni, hogy a szükségszerűvé vált korábbi könyököltetés (vágás) utáni fekete foltokat az almafán hogyan kezeljem, kezelhető-e? Vagy további vágások következnek? Mik lehetnek azok a fekete pontszerű foltok? Mindez annak ellenére történt, hogy Bioceraval kezeltem a vágást.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A Biocera fasebkezelő gyümölcsfák, szőlő, díszfák stb. metszéseinél, ágtöréseinél, nagyobb ágak levágásánál, oltásánál ajánlott, ekkor szokták alkalmazni. Sebfelületek lezárására, fertőtlenítésére, a sérült felület felszíni védelmére ajánlják a sebfelületek gyógyulásig. A Biocera nem gyógyít, csak a vágási felületet fertőtleníti, tehát mentesíti a sebre levegőből vagy a metszőollóból rákerülő fertőző kórokozóktól. A faszövetbe a Biocera nem szívódik fel, tehát a faszöveteket nem gyógyítja. A Biocera természetes eredetű hatóanyagai – alkohol, méhviasz és fenyőgyanta – rendelkeznek baktériumok és gombák elleni fertőtlenítő hatással. Az egyéb adalékok pedig biztosítják a bevonat rugalmasságát és tartósságát. Alkalmazása után keletkező megszilárduló filmréteg védi a sebfelületet a további fertőzéstől és kiszáradástól.
A minél hatékonyabb védelem érdekében a készítményt közvetlenül a fák vágási, metszési felületére vékony rétegben kell felvinni a beavatkozást követően minél hamarabb.
Fontos, hogy a visszavágást minden esetben az egészséges részig kell folytatni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ahol az eltávolított, szemre beteg, elszíneződött ágat, gallyat észlelte, alatta legalább 15-20 cm kívül és belül is ép, egészséges részt is el kell távolítani. Ezt gyakran nem szokták betartani, mert sajnálják a fa erős csonkolás miatti veszteségét. A beteg farészek gyógyítására nem áll rendelkezésre gyógyítási módszer, a beteg részek teljes körű eltávolításával lehet a fertőzést lokalizáli, annak terjedését megállítani.
Tudomásul kell venni, hogy a fás szövetekben a kórokozók a betegség tüneteit mutató helyektől sokkal távolabb is már jelen vannak, szétterjednek, szaporodnak, és sajnos ott még szabad szemmel jelenlétük nem igazolható. Terjedésük részben a tápanyagszállítást végző rendszer segítségével, részben pedig a gombák esetében azok sejtfonalainak növekedésével történik.
A beteg részek alatti visszavágott faszövetek színezete, mintázata lehet segítségünkre a fertőző kórokozó jelenlétére vonatkozóan. Amennyiben a metszési sík egyszínű, világos, benne sárgásbarna foltok, rajzolatok nem észlelhetők, nagy valószínűséggel sikerült a beteg részt kivágni belőle. Ezt kell ellenőrizni, és a visszavágást addig folytatni, amíg ilyen részig nem érkezik el. Különösen fontos a vágóeszközök (metszőolló, fűrészek) folyamatos, már a munka megkezdését megelőző fertőtlenítése, ha ez elmarad, a mentesítési munka nem lesz sikeres.
A megküldött képek alapján a korábban visszavágott facsonk fertőzött, beteg, attól feketedett el, nem volt hatékony a korábbi beteg, fertőzött faág kellő mélységű csonkolása, így a kórokozó benne maradt, és továbbterjedt.
Ha jól látom a romlás a törzsön a fatörzs töve felé terjed, és meglehetősen kiterjedt. Mérlegelni kell, hogy mennyi visszavágást bír el a fa, és érdemes-e egy koros, beteg fát kezelni. Sokszor a visszavágás folyamata alatt derül csak ki az igazság, amikor a törzs szövetének képe belül feltárul. Az alapján tud majd megalapozott döntést hozni a fa jövőjét illetően.
Csak abban az esetben javaslom a fa megtartását, ha a fatörzs erős visszavágása során ép, egységes színezetű fatörzset talál. Mivel a fa kiterjedt, fejlett gyökérzettel rendelkezik, hamar képes lesz új koronát fejleszteni a csonkolt törzs, hamar regenerálódhat.
Kiemelt kép: Pixabay
