A fák törzsének meszelése hosszú ideje bevett kertészeti gyakorlat, különösen gyümölcsösökben és házikertekben. Sokak számára ez inkább hagyomány, mint tudatos döntés, pedig a módszernek ma is lehet létjogosultsága – megfelelően alkalmazva.
A kérdés nem az, hogy „szabad-e” meszelni, hanem az, hogy mikor, miért és hogyan érdemes. De ha eddig nem meszeltük le, akkor érdemes-e még meszelni a fák törzsét?
Mi volt a meszelés eredeti célja?
A törzsmeszelés elsődleges célja a téli és kora tavaszi időszakban jelentkező fagyrepedések megelőzése. A világos színű mész visszaveri a napsugarakat, így csökkenti a nappali felmelegedés és az éjszakai lehűlés közötti hirtelen hőingadozást. Ez különösen a fiatal fák és a vékony kérgű gyümölcsfák esetében jelent nagy veszélyt.
Emellett a lúgos kémhatású mész részben gátolja egyes kórokozók és kártevők áttelelését a kéreg repedéseiben.
Van-e még értelme napjainkban?
A válasz röviden: igen, bizonyos esetekben. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak a napsütéses, de fagyos téli napok, amikor a törzs déli oldala erősen felmelegszik, majd gyorsan visszahűl. Ez fokozza a kéregkárosodás esélyét, így a meszelés ma is hasznos védelmi eszköz lehet.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a meszelés nem minden fára és nem minden kertben szükséges. Idősebb, vastag kérgű fák általában jól alkalmazkodtak a hőingadozáshoz, és erdőszerű, természetközeli kertekben gyakran nincs rá szükség.
Fenntartható-e a törzsmeszelés?
Fenntartható szemléletben a meszelés csak akkor indokolt, ha valódi problémát előz meg. A természetes mész használata – adalékanyagok, festékek nélkül – környezetbarát megoldásnak tekinthető, különösen, ha nem visszük túlzásba.
Alternatív megoldás lehet a törzs árnyékolása természetes anyagokkal, például nádszövettel, jutazsákkal vagy fa törzsvédőkkel. Ezek nemcsak a hőingadozást csökkentik, hanem élőhelyet is biztosíthatnak hasznos élőlényeknek.
Mikor és hogyan meszeljünk helyesen?
A meszelés ideális időpontja késő ősz vagy kora tél, amikor már lehullottak a levelek, de még nem állandó a fagy. A mészrétegnek a törzs alsó részétől a vázágak elágazásáig érdemes felérnie.
Fontos, hogy kizárólag oltott mészből és vízből készült híg meszet használjunk. A túl sűrű keverék nem lélegzik, a túl vékony pedig nem nyújt megfelelő védelmet. Vegyszerekkel, ragasztóanyagokkal dúsított „csodakeverékek” alkalmazása kerülendő, különösen házikertben.
Mikor nem ajánlott a meszelés?
Nem szükséges meszelni az árnyékos fekvésű, természetes környezetben álló fákat, valamint azokat, amelyek kérge már vastag, repedezett. Szintén nem indokolt, ha a kertben más, természetes védelmi módszerek működnek, például változatos növényállomány, vagy megfelelő mikroklíma.
A fák törzsének meszelése nem elavult gyakorlat, de nem is univerzális megoldás. Tudatosan, a kert adottságait figyelembe véve alkalmazva ma is hatékony eszköz lehet a fák védelmében. A cél nem a hagyományok vak követése, hanem az egészséges, hosszú életű fák támogatása – lehetőleg a természetes folyamatok tiszteletben tartásával.
Kiemelt kép: Pixabay
