Kialvó mécsesek
(Dr. Bódis László)

HÓNAP TÉMÁJA

Miért nincsenek szárazságtűrő növényfajtáink? (1.) A növény és a víz kapcsolata
(Dr. Heszky László)
Egy-egy aszályos évet követően, egymás után jelennek meg a cikkek a különböző vetőmagtermelő cégek és nemesítők tollából, dicsérve fajtáik szárazságtűrését. Ezek azonban az esetek többségében csak üzleti fogások, a következő év nagyobb vetőmagforgalmának reményében. A szántóföldi növényfajaink esetében ugyanis jelenleg nincs hazánkban államilag elismert szárazságtűrő fajta. A gazdák részéről jogosan merülhet fel az a fontos kérdés, hogy miért nincs? Valóban, miért nincs? Erre a kérdésre kíván válaszolni lapunk Biotechnológia rovatának vezetője jelen írásában.

FÓKUSZBAN AZ AGROFÓRUM PÁLYÁZATA

Eredményhirdetés
Lapunkban több alkalommal is közzétett felhívásunkra, melyben olyan fiatal gazdákat szólítottunk meg, akik szívesen megosztanák termesztési tapasztalataikat olvasóinkkal, számos pályamű érkezett. A pályázatot „Hatékony gazdálkodás szélsőséges időjárásban” címen többféle témakörben írtuk ki. A beérkezett pályázatok közül hármat találtunk lapunk színvonalát tükröző írásoknak. Az első díjat nyert írás a jelenlegi lapszámunkban, a többi pályamű később kerül közlésre.

A klímaváltozás okozta kártevő helyzetre adható agrotechnikai válaszok elemzése
(Dr. Keszthelyi Sándor)
A klímaváltozás által kiváltott fokozottabb kártevőjelenlét, az ezzel párosuló zoocidkínálat-csökkenés mindinkább felértékeli az alternatív védekezési módszerek jelentőségét. Így egyre nagyobb teret kaphatnak a jövőben a jól elvégzett agrotechnikai elemek, amelyek a legolcsóbban, s a legegyszerűbben kivitelezhető eszközök a termelők kezében. A napjainkban nagy hangsúllyal szereplő talajnedvesség megőrző agrotechnika mellett, tehát helyet követelnek a károsítók visszaszorítását célzó technológiai műveletek is, melyeket szántóföldi példákon keresztül tekint át a szerző írásában.

Arcképcsarnok. „Azt próbálom oktatni, amit magam is csinálok, tapasztalok a gyakorlatban” Beszélgetés Dr. Keszthelyi Sándorral
(Dr. Bódis László)
Arra gondoltunk, hogy aki megnyeri a júliusban indított pályázatunkat, azt bemutatjuk „Arcképcsarnok” rovatunkban, a nyertes pályamű közlésével egy lapszámban. Dr. Keszthelyi Sándor a Kaposvári Egyetem docense 5:2 arányban bizonyult sikeresnek, a zsűri tagjainak egymástól független értékelése alapján. Ennek apropóján kerestük meg a nyertes pályázót.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Európa legnagyobb vetőmagüzeme
(B. L.)
Beszámoló a 2012. október 16-án, Mezőtúron ünnepélyes keretek között megtartott vetőmagüzem átadásról, mellyel a Syngenta egy 10 éves program végére tett pontot.

Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok jelöléseinek, forgalmazásának és felhasználásának kritikus oldalai (1.)
(Tóth Ágoston)
A szerző elemző jellegű cikkének első részében az agrokemikáliák használatának kockázati tényezőivel, a forgalmazási hibákkal és szabálytalanságokkal, kiemelten az illegális forgalmazással, valamint a hamisítással foglalkozik.

Őszi búzafajták fagyállóságának vizsgálata természetes körülmények között
(Poós Bernát)
A Gabonatermelők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) szervezésében a 2011-12-es vizsgálati ciklusban 30 őszibúza-fajta került elvetésre a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Fajtakísérleti Állomásain, valamint külső helyszíneken. Ezek az ún. posztregisztrációs fajtakísérletek – melyekhez kapcsolódóan az egyes fajták fagytűrő képességének eredményeit adja közre ez az írás – a már állami elismerést nyert, valamint a Nemzeti fajtalistán szereplő, külföldi nemesítésű fajták jobb megismerésére irányulnak hazai körülmények között.

SAATEN-UNION őszi kalászosok – több termés, több siker 2012-ben is (x)
(Blum Zoltán)
Őszi kalászos fajták és hibridek a SAATEN-UNION kínálatában.

Visszatekintés a kalászos gabonák növénykórtani helyzetének alakulására 2012-ben
(Hertelendy Péter)
Milyen mértékben veszélyeztették a különféle növénykórokozók az idei évben a kalászos gabonákat? A kérdés megválaszolásához a szerző az őszi búza és az őszi árpa legfontosabb betegségei oldaláról tekinti át a 2012. évet, összegzi a növénykórtani kockázatokat.

Falcon Pro agricultura Hungariae (x)
(Farády László)
Ismerjék meg a Bayer új univerzális gombaölő szerét, Falcon Pro-t.

2012… a szója éve?
(Dr. Oláh István)
Az írásban egy szója tanácskozásról és bemutatóról adunk hírt.

Magas hozam és termésbiztonság a napraforgó-termesztésben (x)
(Dr. Nagy Sándor)
Az Euralis hibridajánlata a napraforgó-termesztők számára.

KSH-AGRYA kutatás indul a fiatal gazdák helyzetéről
(B. L.)
A Központi Statisztikai Hivatal és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége együttműködési megállapodást írt alá idén nyáron, egyebek mellett közös kutatási programok kidolgozásáról és végrehajtásáról. Az együttműködő felek kiemelt feladatnak tekintik a mezőgazdaságot érintő generációváltás témakörében közös kutatás elvégzését, melyről 2012. szeptember 27-én, a Vidékfejlesztési Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

A magyar gazda mint NPK-mérleg képes könyvelő
(Dr. Csathó Péter, Dr. Radimszky László, Dr. Árendás Tamás)
Mi a helyzet tábláinak tápanyag-tőkéjével? Nyomon követi-e a növénytermesztő évről évre a szerves trágyával, a műtrágyával, vagy más módon talajba juttatott NPK sorsát? A jelenlegi műtrágyaárak, a távlatos gondolkodás szükségszerűvé teszi, hogy az igényes gazdálkodó tisztában legyen tábláinak hosszabb idősoros NPK tápelem forgalmával, rendszeres talajvizsgálatokkal győződjön meg talajai tápanyag-ellátottságáról.

Hamisított műtrágya – mindenkinek sokba kerül (x)
(Yara Hungária Kft.)
A Yara szakemberei úgy gondolták, hogy két szezon között talán alkalmas az idő arra, hogy a műtrágya-hamisításra is felhívják a figyelmet, mind kereskedői, mind termelői vonalon.

A lélek ereje... Dr. Kovács István kukoricanemesítő köszöntése
(Dr. Oláh István)
2012. szeptember 5-én bensőséges ünnepség keretében köszöntötték Dr. Kovács Istvánt, állami díjas kukoricanemesítőt 90. születésnapja alkalmából Martonvásáron, egykori munkatársai, neveltjei, követői, a mai, ifjú martonvásári kukoricanemesítő nemzedék tagjai.

Minőség, megbízhatóság, innováció – a Fertilia múltja, jelene, jövője (x)
(Simon Péter)
Hírek az egyedi műtrágyák piacvezető gyártójaként ismertté vált Fertilia Kft. háza tájáról.

Könyvbemutató Gödöllőn. Talaj- és elmeművelés
(mz)
A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara Gödöllőn, október 8-án tartotta az intézmény rektori tanácstermében Dr. Birkás Márta és munkatársai Talaj-Iskolák c. könyvének bemutatóját, melyről rendhagyó módon, képes tudósítás keretében számolunk be olvasóinknak.

Gazdaképző (8.) A talajművelés alapműveletei, talajművelési eljárások
(Kovács József)
A műveletlen, elhanyagolt talajon nem tudunk gazdaságosan termelni, mert ott nem fejlődnek megfelelően a növények. Számukra ugyanis akkor kedvező a talaj állapota, ha az igényeiknek megfelelő mennyiségű levegő és víz található benne. Ez csak akkor lehetséges, ha kellően lazák és morzsás szerkezetűek. Ennek az állapotnak elérése érdekében különböző eszközökkel műveljük a talajainkat. A célunk az, hogy a lehető legkevesebb beavatkozással a legolcsóbban érjük el a megfelelő állapotot. Éppen ezért a sorozat mostani részében a kitűzött célok szerint csoportosítva tekinthetik át az egyes talajművelési eljárásokat (tarlóhántás, tarlóápolás, szántás, vetőágykészítés).

Hagyományainkra épül a jelen, és belőle táplálkozik a jövő. Beszámoló
(Dr. Bódis László)
A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a vetőmag szakma nagy múlttal rendelkező, meghatározó szakembereinek találkozójára invitálta az arra érdemeseket, melyre a VSZT küldöttközgyűlésének keretében került sor. A kezdeményezés célja az volt, hogy a fiatal generáció számára példát mutató, de a napi operatív munkában már részt nem vevő szakemberek találkozhassanak, és egyben az ágazat legfontosabb híreiről tájékozódhassanak.

Magas hozam, szárazságtűrés és termésbiztonság a kukoricatermesztésben (x)
(Dr. Nagy Sándor)
Tekintsék át az Euralis minden termőhelyre vonatkozó versenyképes kukorica kínálatát.

A szákszendi tengeri csatáról jelentjük. Beszámoló
(Kosztolányi Attila)
Beszámoló a kukoricatermesztés iránt érdeklődő szakembereknek a Magyar Kukorica Klub szervezésében október elején, Szákszenden, a Kukorica Termésverseny részeként megtartott, bemutató jellegű parcella betakarításról.

Egész évben kiskert. Novemberi teendők
(Tóthné Bogdányi Franciska)
Novemberben, a Földközi-tenger felől érkező ciklonok hatására megnövekszik a csapadékmennyiség, az átlagot tekintve ez az év második legcsapadékosabb, legpárásabb hónapja. Ásók, lapátok, vasvillák munkálkodnak a kertben: itt az ásás, a komposztforgatás, a faültetés ideje!

TERMÉNYPIAC

Terménypiaci összefoglaló
(Tikász Ildikó Edit, Varga Edina)
A főbb szántóföldi kultúrák – búza, kukorica, napraforgó, repce – vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át az írásból.

BIOTECHNOLÓGIA

Tanuljunk „géntechnológiául” (28.) A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszerbiztonsági kockázatai
(Dr. Heszky László)
A GM-növényekkel szembeni társadalmi elutasítás legfontosabb indokait az élelmiszer-biztonsági kockázatok jelentik. A géntechnológia forradalmian új megközelítést jelent az emberiség számára, mely két szempontból kelt félelmet. Az egyik az evolúció folyamatába való „illetéktelen” beavatkozás várható következményeiből, a másik rendszertanilag távoli élőlények (vírus, baktérium, állat, ember) génjeinek GM-növényekben való működtetése irreálisnak tűnő lehetőségéből és gyakorlatából eredeztethető. Ezeket erősíti az ismeretlentől való ösztönös félelem, mely sajnos a társadalom tagjai többségének hiányos természettudományos ismereteire vezethető vissza. Ez az okfejtés azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek élelmiszer-biztonsági kockázatok, amelyeket a sorozat mostani része is igyekszik bemutatni.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

A termesztési mód hatása a cékla minőségére és felhasználhatóságára
(Takácsné dr. Hájos Mária, Kiss Péter)
A szerzők a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának Kertészeti Bemutatókertjében céklával végzett termesztéstechnológiai kísérleteik eredményeit adják közre, melyben a cékla legfontosabb minőséget meghatározó paramétereinek, valamint a felhasználhatóságának alakulását vizsgálták eltérő vetésidők függvényében.

Syngenta: a komplex megoldás. Tudósítás
(Dr. Szalay Attila)
A címül választott szlogen ezúttal a multinacionális vállalkozás szinergiájára utal, ugyanis a korábbi két nagy üzletáguk, a vetőmag és a növényvédő szer immáron az „egységben az erő” szimbiózisaként működik, méghozzá nagy sikerrel – ahogy az a szakberkekben hírlik. Bizonyára joggal, hiszen így hatékonyabban fordul termőre a szakértelmük… Ezt bizonyította, illetve megerősítette az októberi, káposztafélékről szóló konferenciájuk és bemutatójuk Ócsán.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

Miért nem vált be a kaszáló gyümölcsös?
(Dr. Szalay László)
A magyarul leginkább „kaszáló gyümölcsösnek” vagy „gyümölcsmezőnek” nevezett művelési rendszer egyenesen azt tűzte ki célul, hogy emberi kéz érintése nélkül oldja meg a metszést és a szüretet is, ráadásul a telepítés után nem kell évekig várni az ültetvény termőre fordulására, hanem szinte azonnal nagy tömegű, egységes és kiváló minőségű árut tudunk piacra vinni. Először almára dolgozták ki a rendszert, később őszibarackra is adaptálták. Azt pedig, hogy végül miért nem váltotta be e művelési rendszer a hozzá fűzött reményeket, a cikket elolvasva tudhatják meg.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT

Szőlőfajta-összetételünk a harmadik évezred első évtizedében (1.) Gazdag fajtakínálat
(Dr. Lőrincz András, Dr. Fazekas István, Dr. Zanathy Gábor)
Jelen sorozatukban a szerzők arra vállalkoztak, hogy megvizsgálják Magyarországon a harmadik évezred első évtizedének szőlőfajta-összetételét a 2001. évi teljes körű szőlőültetvény-öszszeírás és a hegyközségek által a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szolgáltatott területi adatok alapján. Ez utóbbiak közül két évet választottak ki – 2005, 2011 – és tettek elemzésünk tárgyává. Előbbi uniós csatlakozásunkat követő első, míg utóbbi közleményünk elkészítését megelőző utolsó teljes év.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Hogyan válasszunk?… (19.) Hajtott talajművelő gépet (Lengő- és forgóboronák, talajművelő- vetőgép kombinációk)
(Dr. Jóri István)
A talajművelés témakörében sorozatunk eddig megjelent cikkeiben az eke, a tárcsás talajművelő eszközök, a középmélylazítók, a magágykészítők, a sorközművelő kultivátorok a felszínegyengető, ill. tömörítő eszközök, valamint a talajmarók kiválasztásához, beszerzéséhez és használatához adtunk közre – reményeink szerint – hasznos ismeretanyagot, ötleteket. Most – sorozatunk utolsó részeként – a hajtott talajművelő gépek csoportjába tartozó lengő- és forgóboronák, valamint a talajművelő-vetőgép kombinációk kiválasztásához és használatához ismertetjük a szerző ajánlásait.

Ismerjük meg a betakarító gépeket…(31.) Uborkasaláta
(Dr. Bense László, Nagy István)
A betakarító gépeket bemutató sorozat mostani részében az uborka és a fejes saláta szelektív, valamint tarló rendszerű betakarításának gépesítési hátterét, működési elveit ismerhetik meg.

Felavatták az AGCO/Fendt két legújabb és legmodernebb gyárát
(Dr. Demes György)
Beszámoló az AGCO/Fendt két németországi végösszeszerelő üzemének átadásáról, melyek közül az egyikben a legkisebb szőlőművelőtől a 390 LE-s nagytraktorig minden Fendt Vario, míg a másikban pedig minden Fendt traktor vezetőfülkéi készülnek a mai technikai szinten a legkorszerűbbnek számító összeszerelő gépsorokon.

KITEKINTÉS

INNOV’AGRI – 2012 szántóföldi agrotechnikai show, avagy mit hoz a jövő a szántóföldi kultúrák termesztésében? Tudósítás
(Dr. Somogyi Norbert)
A francia gazdálkodók által nagyon komoly érdeklődéssel kísért események közé tartoznak azok a különböző régiókban, rendszeresen megrendezett szántóföldi agrotechnikai bemutatók, amelyek egy-egy növénykultúrára fókuszálva mutatják be a legújabb gyakorlati innovációkat, gépeket, technológiákat, növényfajtákat. Az egyik ilyen rendezvénysorozat az INNOV’AGRI, amelynek keretében szeptember 4-6. között Orléans közelében, mintegy 80 hektáron, kukorica és cirok agrotechnikai bemutatón látottakról és hallottakról számol be ez a tudósítás.

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Agrármúltunk nagyjai. Szapáry Gyula (1832-1905)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Szapáry Gyula életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Jegyzet gazdálkodóknak. A szakmaközi szervezetekről
(Kurucz Miklós)
A mostani Jegyzet az idén nyáron az Országgyűlés által elfogadott szakmaközi szervezetekről, az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló (pontosabban című) törvénnyel, annak előzményeivel, a törvény hatályával, valamint néhány működési alapelvével foglalkozik .

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)