Az ünnepek ünnepére
(Dr. Bódis László)

HÓNAP TÉMÁJA

„A magyar földért”
(Dr. Kralovánszky U. Pál)
Rohanó ütemű mai világunkban nem hagyható el történelmünk legnevezetesebb alkotó embereinek időről időre történő felidézése: tevékenységük értékelése és „szembesítése napjainkkal.” Az 1889. évi XVII. t.c. szerint önállóvá vált földmívelésügyi minisztérium eddigi 123 éves működése alatt vitathatatlanul legnevezetesebb miniszterének, Darányi Ignác tekintendő, akire – halálának 85. évfordulóján – emlékezés kötelezi az utókort.

FÓKUSZBAN A SZÓJA

A szója termesztés kritikus elemei
(Fülöpné Kuszák Katalin)
A szerző célja írásával nem a szója termesztéstechnológiájának minden részletre kiterjedő bemutatása, mindössze néhány összefüggésre, fontosnak tartott tényre kívánja felhívni a figyelmet az egyes termesztéstechnológiai elemek terén.

Szója fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2011
(Szekrényes Gábor)
Az államilag elismert és állami elismerés céljára bejelentett szójafajták különböző éréscsoportok, illetve minőségi tulajdonságok alapján végzett kisparcellás fajta-összehasonlító vizsgálatainak 2011-es eredményeit tekinthetik át az írásból.

Mindent rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

Szója vetőmaghelyzet
(Benke Zoltán)
Az elővetemény és takarmányozás szempontjából igen fontos növényfaj, a szója vetőmag-előállítási helyzetét járja körbe az írás, bemutatva a szója vetőmag fémzárolások, a termésátlagok és a szója vetőmag-szaporító területek alakulását az elmúlt évektől napjainkig.

Fejleszteni pontosan, szépen... Tudósítás
(Dr. Oláh István)
A Lajtamag Kft. és partnerei pályázatot nyertek „A szójatermesztés és -feldolgozás kiterjesztését megalapozó, technológia-fejlesztő kutatás a hazai GMO-mentes fehérjebázis megteremtésére a dél- és észak dunántúli tájegységekben” címmel és témakörben.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

A magyarországi őszi búza tételek Fusarium-fertőzöttség felmérésének eredményei 2011-ben
(Halász Ágnes, Valovics Attila)
A megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai (NTI) – illetve azok jogelődei –, már az 1970-es évek eleje óta figyelemmel kísérik a búza Fusarium-fajokkal való fertőzöttségét. Most a szerzők a felmérés 2011. évi eredményeit, ill. a kalászfuzáriózis szempontjából kiemelkedő szerepet játszó időjárási elemek alakulását tekintik át, összevetve az extrém csapadékos 2010-es év hasonló időszakával.

Bayer kalászos gombaölő szerek: az univerzális, a komplett és a specialista (x)
(Farády László)
A Bayer kalászos védelmi technológiáját ajánlja a növénytermesztők számára.

Miről árulkodik a repcetarló?
(Dr. Varga Zsolt, Dr. Fischl Géza)
Az írás az „intenzívvé” vált repcetermesztés növénykórtani veszélyei közül a repce fómás megbetegedésének kiemelkedő jelentőségére hívja fel a figyelmet, egyben a betegséggel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat adva közre.

Kentaur 5 G, az új talajfertőtlenítő mikrogranulátum! (x)
(Dr. Varga Zsolt)
Ismerjék meg a Cheminova Magyarország Kft. új talajfertőtlenítő mikorgranulátumát!

A kártevők telelése
(Dr. Keszthelyi Sándor)
A 2011-12-es év telének klimatológiai szélsőségeit tapasztalva nyilván több gazdálkodóban felmerült a kérdés, hogy ez milyen károsító helyzetet teremt a tavaszi vegetációs periódusban. Annak érdekében, hogy minél objektívabb képet alkothassunk a 2012-es vegetációs periódusban fellépő kártevő helyzetről, érdemes áttekinti e cikkben a károsító rovarok telelési stratégiáit.

Rovarkárvevők elleni védekezés kalászosokban (x)
(Salamon György)
A Nufarm Hungária Kft. a Sumi Alfa 5 EW-t ajánlja a kalászosok rovarkártevői ellen.

A mandulapalka és az ellene való védekezés lehetőségei
(Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)
Magyarországon 1993-ben találták meg először a mandulapalkát. Akkor még csak sejteni lehetett, hogy ez a szubkozmopolita trópusi-szubtrópusi faj hazánkban is komoly gondot okozhat. Sajnos a feltételezés napjainkra valósággá vált. Éppen ezért, úgy gondoltuk, érdemes összefoglalni az e gyomnövényről rendelkezésre álló ismereteket, nem utolsó sorban a vegyszeres védekezés lehetőségeit is.

Tavasszal gyomokkal és szerekkel sakkoznak (x)
(A. Gy.)
Gyomirtási tapasztalatok DuPont készítményekkel.

A mák gyomnövényei és alkalmazott gyomirtási technológiái
(Tóth Kálmán és mtsai)
A cikk célja, hogy egyfajta hiánypótlásként átfogó képet adjon a hazai mákvetések gyomnövényzetéről és gyomszabályozásának lehetőségeiről.

Új sztár a kalászos gyomirtásban! (x)
(Tóth Balázs)
Újdonság a kalászosok gyomirtása terén a Cheminova Magyarország Kft.-től.

A mák termesztése – saját tapasztalatok
(Tamási Péter)
Gazdák vallanak gyakorlati tapasztalataikról a máktermesztés terén.

Megkérdeztük a felhasználókat 2011-ben is (V.) (x)
Felhasználói vélemények a Santana 1G talajfertőtlenítő szer használatáról.

Az MKK szezonnyitó – rendhagyó helyszínen. Tudósítás
(Kosztolányi Attila)
2012. február 16-án, rendhagyó helyszínen, az ELTE Botanikus kertjében, azaz a Füvészkertben tartotta a Magyar Kukorica Klub idei szezonnyitó munkaprogramját, melynek középpontjában a Top20 Fajtakísérletek, valamint a Kukorica Termésverseny, annak bővítési lehetőségei, értékelési és a szponzori rendszerének ki- és átdolgozása állt.

Spirit – csak nyer vele! (x)
(Dr. Lukács Domonkos)
Ismerje meg a Makhteshim Agan új kukorica gyomirtó szerét, a SPIRIT-et!

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Gazdaképző (2.) A talaj és a növények védelme az időjárás káros hatásaitól
(Kovács József)
A rossz időjárás esetén jó, ha nagyobb terméscsökkenés nélkül sikerül eljutni a betakarításig. Szerencsére vannak tapasztalatok arra, milyen módszerekkel csökkenthetjük a kárt. A mostani cikkben ezeket tekinteni át a szerző.

A Sharda India bemutatkozik (x)
Ismerjék meg a Sharda Hungary Kft., amely a Sharda India magyarországi növényvédő szer forgalmazását hivatott megszervezni-, beindítani és a folyamatos növekedését biztosítani.

„Méhészet és növényvédelem – közös ügyünk”. Beszámoló
(Molnár Zoltán)
A Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán 2012. február 29-én megtartott tanácskozás – melyet a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szervezett – évtizedes vitatott kérdéseket célzott meg tisztázni a termelők, a méhészek és a növényvédelmi hatóság között.

10 éves a BAYER. Kihívások a Bayer CropScience előtt 2012-ben
(Dr. Demes György)
A 2011. év értékelése és az idei év tervezett üzletpolitikája állt a Bayer CropScience megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából megtartott, egyúttal szezonnyitónak is szánt kereskedelmi rendezvény fókuszában.

XVIII. Növénynemesítési Tudományos Nap. Beszámoló
(B. L.)
Ismét a Magyar Tudományos Akadémia székháza adott otthont 2012. március 6-án a címbéli rendezvénynek, melyről e tudósítás keretei között számolunk be.

Megéri-e napraforgóban az intenzív tápanyag-ellátás? (x)
A Yara tápanyag-utánpótlási ajánlata napraforgó-termesztők számára.

Egyesült a Syngenta két üzletága
(Dr. Demes György)
Befejeződött a Syngenta két üzletágának 2011. február elején bejelentett integrációja. A korábban két különálló magyarországi cégből álló vállalat vetőmag és növényvédelmi üzletága a 2012-es mezőgazdasági szezonban már együtt lép fel a magyar piacon, egységesen ajánlva termékeit és szolgáltatásait a termelőknek.

Szalmabálák lázadása. Beszámoló
(Dr. Bódis László)
A 2012. március 8-án tartott szakmai rendezvényen, amelyre a Baranya Megyei Területi Agrárkamara várta az érdeklődőket, a szalmáról és annak ipari és/vagy mezőgazdasági hasznosításáról volt szó – foglalhatjuk össze a tudományosnak is beillő konferencia lényegét.

Lehet, hogy rosszul gondolom…
(Dr. Bódis László)

Nézzük meg a címkét és kérjünk számlát (x)
(A. Gy.)
A növényvédőszer-hamisításról beszélgetett a DuPont munkatársa Sipos Tiborral, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság igazgatójával.

Meszezéses talajjavítás hatékonyságának vizsgálata… (1.)
(Dr. Horváth Jenő)
A cikkben egy nagyüzemi viszonyok között elvégzett vizsgálat alapján mutatjuk be a meszezéses talajjavítás szükségességét, valamint annak a talajok állapotára és a hozamok alakulására gyakorolt kedvező hatásait.

Egész évben kiskert. Áprilisi teendők
(Tóthné Bogdányi Franciska)
Bármerre nézünk, a sarjadó növényzet bíztató látványa fogad. Az április az egyik legtöbb munkát adó hónap: a kerti munkaruha szinte le sem kerül a gondos gazdáról.

TERMÉNYPIAC

Terménypiaci összefoglaló
(PP–VE)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át.

BIOTECHNOLÓGIA

Tanuljunk „géntechnológiául” (21.) A GM fajták termesztésének helyzete az Európai Unióban (Dr. Heszky László) 108

A sorozat előző, 20. részében bemutattuk a tartós (15 éves) termesztés tapasztalatait az Egyesült Államokban, ahol a kukorica, a szója és a gyapot GM-fajtáinak termőterülete elérte a 65-94 %-ot. Európában a termőterület csak 0,05 %. Az USA-ban és az EU-ban zajló ellentétes folyamatok okaival foglakozunk ebben a részben, kiemelve az európai specialitásokat.

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

Energianövények tápanyag-ellátásának nyírségi tapasztalatai…
(Dr. Simon László)
Több hazai kutatóhelyen vizsgálják már az energianövények termesztéstechnológiáját, közte a növények tápanyagellátását műtrágyákkal és biohulladékokkal. Ilyen kísérletek folynak a Nyíregyházi Főiskolán is, melynek első tapasztalatait ebben a cikkben adja közre a szerző.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

Szinergisták vagy antagonisták? (Segíti vagy akadályozza egymás felvételét a kálium és a magnézium?)
(Dr. Terbe István)
A zöldségtermesztésben az integrált technológiák bevezetésével – amelyeknek fontos része volt a tápanyagadagok növelése mellett a tápanyagellátás korszerűsítése (pl. tápoldatozás, retardált műtrágyák alkalmazása stb.) – olyan fejlődési zavarokat is okoztunk a termesztett növényeken, amelyek korábban csak nagyon ritkán voltak megfigyelhetők, többnyire csak trágyázási kísérletekben fordultak elő. Napjainkban ezeknek a fejlődési rendellenességeknek az okaival – annak ellenére, hogy maguk a jelenségek ismertek és egyáltalán nem mondhatók ritkáknak – nem vagyunk igazán tisztában, nem tudatosultak azok a tényezők, amelyek kiválthatják, amelyek okozzák, ezen hivatott változtatni ez az írás megvizsgálva a magnéziumnak és a káliumnak az egymáshoz való viszonyát.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

A magyarországi diótermelés helyzete
(Radóczné Kocsis Teréz)
Magyarország dióterülete a 2000-es évek eleje óta folyamatosan nő. A dió más gyümölcsfajokkal ellentétben sikerterméknek számít, ami a termékpályán a nemesítés, a termelés, az áruvá készítés és a kereskedelem kiegyensúlyozott működésének köszönhető. A legjövedelmezőbb szegmens a méretes héjas dió külpiaci értékesítése, ami a magyar fajták kiváló minősége mellett korai érési idejüknek tudható be. A legnagyobb magyarországi exportőr véleménye szerint e termék kivitele mintegy 1000-1500 tonnával lenne bővíthető.

A dió metszése
(Dr. Bujdosó Géza)
Számos tévhittel ellentétben a diót is csak megfelelő termesztési és növényvédelmi technológia mellett lehet eredményesen termeszteni. A dió termesztéstechnológiájának tehát egyik fontos eleme a metszés, melynek legfontosabb ismérveit foglalja össze az írás.

Arysta gyümölcsös konferencia – hogy ne legyen rés a pajzson! Tudósítás
(Kosztolányi Attila)
Az Arysta LifeScience Magyarország Kft. 2012. február 24-én a margitszigeti Danubius Health Spa Resortban tartotta immár hagyományszámba menő gyümölcsös növényvédelmi szakmai tanácskozását, melynek középpontjában a gyümölcsminőség-javítás speciális lehetőségei álltak.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT

Lugasok
(Dr. Zanathy Gábor)
A szőlőlugasok rendkívül gazdag formavilágúak. Funkciójuk sokrétű: az árnyék biztosítása, épületvédelem, és esztétikai hatás legalább olyan fontos, mint a terméshozás. Most a szőlőtőkék változatos formai kialakításának legszebb példáit, a lugasműveléseket, azok különböző változatait tekinthetik át az írásból.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Ismerjük meg a betakarító gépeket…(26.) Szántóföldi favágók
(Dr. Bense László, Nagy István)
A betakarító gépeket bemutató sorozatunk mostani részéből a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények betakarításának egy- és többmenetes technológiájával, gépi hátterével ismerkedhetnek meg.

„E gép működtetése takarékos műtrágyahasználat mellett még többlettermést is ígér” (x)
(Dr. Demes György)
Gyakorlati szakemberek „vallanak” az Axiál Kft. kínálatában szereplő Sulky X36 WPB Stop and Go típusú műtrágyaszóróról.

„A DPA rendszerű, sebességarányos kijuttatás gazdasági haszna nem vonható kétségbe” (x)
(Dr. Demes György)
Gyakorlati tapasztalatok a Berthoud Racer DPA típusú permetezővel.

GAZDÁLKODJ JOGOSAN

Új rendszer a mezőgazdasági termelést érintő természeti kockázatok kezelésére
(Dr. Mucsányi Zoltán, Dr. Ótós Attila)
Január elsején hatályba lépett az új, kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert létrehozó 2011. évi CLXVIII. törvény. Cikkünkben röviden bemutatjuk az új szabályozás lényeges sajátosságait, valamint kitérünk azokra a jogi-technikai buktatókra is, melyekre a kárenyhítő juttatás igénybevétele során mindenképp érdemes odafigyelni.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Agrármúltunk nagyjai. Guba Sándor (1927-1984)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Guba Sándor életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

In memoriam Petró Ede
(Nechay Gábor)

Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak. A mezőgazdasági kárenyhítésről (2.)
(Kurucz Miklós)
A jegyzet mostani része is a mezőgazdasági kárenyhítéssel foglalkozik, bemutatva azt, hogy a kárenyhítési alapban rendelkezésre álló összeg az időjárási kockázatok kezelésére szánt egyik, de nem egyetlen lehetőség. Ugyanis az állam más kedvező feltételeket is teremt, mert anyagilag támogatja az üzleti alapú biztosítást.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)