Az elmúlt évek környezeti és gazdasági változásai jelentősen átalakították a hazai szántóföldi növénytermesztés feltételeit. Nőtt az őszi kalászosok és a napraforgó vetésterülete, miközben a csökkenő csapadékmennyiség és a megváltozott időjárási viszonyok több esetben a korábbiaknál alacsonyabb hektáronkénti terméseredményekhez vezettek.
A jelenlegi termésszintek és felvásárlási árak mellett ezért egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a termesztéstechnológia egyes elemeit – köztük a növényvédelmi beavatkozásokat – megfelelően időzítsük és a helyi körülményekhez igazítsuk.
Ezzel párhuzamosan az őszi kalászosok gyomflórája is változik. Egyre nagyobb problémát jelentenek a magról kelő egyszikű gyomnövények, amelyek terjedésének kedvezhet többek között a forgatás nélküli vagy csökkentett talajművelés, a szűk vetésforgó és a megváltozott klimatikus környezet.
Ezeknek a fajoknak a fejlődését a rövidebb tenyészidőszak sem feltétlenül korlátozza, mivel több gyomnövény még a kultúrnövény gazdasági érése előtt képes befejezni fejlődését és termést érlelni. Ezzel biztosítja fennmaradását és további terjedését.
Az egyszikű gyomnövények elleni eredményes védekezéshez ezért három tényező együttes figyelembevétele szükséges:
- a terület gyomflórájának pontos ismerete,
- a megfelelő hatásspektrumú gyomirtó szer kiválasztása,
- valamint a kezelés optimális időzítése.
Megváltozott körülmények – változó gyomirtási stratégia
A korábbi években az őszi gyomirtások időzítésénél elsősorban a kultúrnövény és a gyomnövények fejlettségét vettük figyelembe. A kezelést követően érkező késő őszi csapadék kedvezett a talajon keresztül ható készítmények működésének, és megfelelő körülmények között akár a betakarításig tartó gyommentességet is biztosíthatott.
Az utóbbi évek időjárása azonban egyre kevésbé kiszámítható.
A 2025-ös ősz jól példázta ezt. Az őszi kalászosok vetését hosszabb ideig meleg, száraz időjárás követte. A kultúrnövény ugyan fejlődésnek indult, de több, ősszel és kora tavasszal csírázó gyomnövény számára a keléshez kedvezőbb hűvös és nedves időjárás csak később érkezett meg.
Ez olyan helyzetet teremthet, amikor a kalászos állomány már elérte a gyomirtó szer alkalmazásához szükséges fejlettséget, miközben a várható gyomnövények még nem keltek ki.
Két, gyakorlati kérdés kerül előtérbe:
- Érdemes-e elvégezni a kezelést akkor, amikor a kultúrnövény már megfelelő fejlettségű, de a gyomnövények még nem jelentek meg?
- Ha az időjárás-előrejelzés lehűlést és csapadékot jelez, a csapadék előtt vagy a gyomok megjelenése után célszerűbb elvégezni a kezelést?
E kérdések vizsgálatára 2025 őszén őszi árpában állítottunk be kísérletet.
A vizsgálati területen több éve forgatás nélküli talajművelést alkalmaztak. A vetésforgóban az őszi káposztarepce és az őszi árpa váltotta egymást. A terület jellemző őszi gyomnövényei a nagy széltippan (Apera spica-venti) és a mezei árvácska (Viola arvensis). A gyomirtó kezeléseket két különböző időpontban végeztük el.
Mindkét kezelés után megfelelő mennyiségű bemosó csapadék érkezett, ezért a két időpont eredményeinek összehasonlítására megfelelő körülmények alakultak ki.
A kezelési időpont hatása
A nagy széltippan ellen, a két kijuttatási időpont közül a korábbi, ’A’ jelű kezelés bizonyult hatékonyabbnak a tavaszi értékelések alapján.
Az ’A’ kezelés időpontjában a nagy széltippan még nem kelt ki. A BizonTM kijuttatását követő csapadék lehetővé tette, hogy a készítmény talajon keresztüli hatása érvényesüljön, így a később csírázó gyomnövények már kezdeti fejlődésük során találkoztak a hatóanyaggal.
A későbbi, B időpontban ezzel szemben a nagy széltippan már megjelent a területen, és állománysűrűsége elérte a 140 db/m²-t.
A kora tavaszi felvételezés során az A időpontban alkalmazott BizonTM-kezelés 97%-os, míg a későbbi kezelés 90%-os hatékonyságot mutatott a nagy széltippannal szemben. Az összehasonlításban szereplő standard készítmény hatékonysága 87% volt.
A vizsgálat tehát arra utal, hogy erős nagy széltippan-fertőzési kockázat mellett jelentősége lehet annak, hogy a kezelést már a gyomnövény tömeges kelése előtt elvégezzük, amennyiben a készítmény alkalmazási előírásai és az időjárási körülmények ezt lehetővé teszik.
Mit jelenthet mindez a termés szempontjából?
A nagy széltippan erős fertőzése számottevő versenyhelyzetet alakíthat ki a kultúrnövénnyel, ezért a gyomirtás hatékonyságának néhány százalékos különbsége nagy gyomsűrűség mellett már gazdasági szempontból is jelentős lehet.
Az említett kísérletben, erős nagy széltippan fertőzöttség mellett (140 db/m2), az időben kijuttatott BizonTM 97%-os gyomirtási hatékonyságot biztosított. Ez, másik nézőpontból, azt is jelentheti, hogy a területen négyzetméterenként 3-4 db egyed életben maradt. A későn kijuttatott, és gyengébb hatékonyságú sztenderd készítmény 87% hatékonysága esetén ez az egyedszám körülbelül 18-20 db/m2. Ez már akár 10% feletti termésveszteséget is okozhat, ami a jelenlegi árpa termésszintek és felvásárlási árak mellett elérheti a 20-25 ezer forintot hektáronként.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az értékek az adott kísérleti körülményekre és a számítás során alkalmazott termés-, ár- és fertőzöttségi feltételekre vonatkoznak, ezért más évjáratban vagy más termőhelyen eltérő eredmények adódhatnak, alacsonyabb vagy akár magasabb számokkal.
Következtetések és gyakorlati javaslatok
A gyakorlati döntéshozatal során ezért célszerű a megfelelő gyomirtó szer kiválasztását és az őszi gyomirtás időzítését a kultúrnövény fejlettsége mellett a várható gyomkelés, a csapadék-előrejelzés, a talajnedvességi viszonyok és a terület ismert gyomflórája alapján meghatározni. Erős nagy széltippan-fertőzési kockázat esetén a megfelelően időzített őszi BizonTM kezelés hozzájárulhat a visszamaradó gyomszám és a termésveszteség kockázatának mérsékléséhez, ugyanakkor az alkalmazott technológiát minden esetben a helyi adottságokhoz és az engedélyokirat előírásaihoz kell igazítani.
Amador Gergely
fejlesztőmérnök
Corteva Agriscience
Képek: Corteva Agriscience.
