Felhívás
(Dr. Bódis László)

SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE

A napraforgó szár- és tányérbetegségek elleni védekezés főbb szempontjai
(Dr. Kis György)
A nyár eleje a különböző szántóföldi kultúrák növényvédelmében meghatározó időszak. Különösen így van ez a napraforgó esetében, amely több mint nyolcvanféle betegség kórokozójának a tápnövénye. Közülük – a hazai termesztési viszonyaink között – a gombabetegségek a legelterjedtebbek és a legjelentősebbek, ezért a növény- és talajvédelmi szolgálat szakembere írásában az ellenük való védekezés főbb szempontjait foglalja össze. A cikkben felhívja azokra a tényezőkre, körülményekre a figyelmet, melyeket mérlegelni szükséges a vegyszeres védekezés megtervezésekor, valamint táblázatos formában bemutatja a napraforgó gombabetegségei ellen engedélyezett készítményeket.

A karakacs nyavalyáira orvosság a TIURAM-GRANUFLOW (x)
(Jáger Ferenc)
A Summit Agro Kft. TMTD hatóanyagú permetezőszer ajánlása a napraforgó tányérbetegségei, valamint a diaporte és a fómás betegség ellen.

Gyomok – gyomirtó szerek – költségek a napraforgó posztemergens gyomirtásában – egyszikű gyomok ellen
(Török Béla, Dr. Csíbor István)
A napraforgó posztemergens gyomirtásában alkalmazható egyes technológiai megoldások költségeinek táblázatos ismertetése a Szekszárdi Növény-Védő Kft. szakemberinek tollából, mely segít eligazodni a különböző technológiai megoldások és az  árak bonyolult rendszerében.

Búzatermesztők dilemmái
(Dr. Csíbor István)
Érdemes több búzát termelni? Megéri jó minőségű búzát termelni? Egyáltalán érdemes búzát termelni? – ezen gondolatokra keresi a választ a szerző írásában.

Búzakórokozók esélyei május 22-én
(Dr. Füzi István)
A szerző esélylatolgatása a búza kórokozóinak várható elterjedéséről a tavaszi időjárás és az elmúlt évek tapasztalatainak tükrében. Írásában felhívja a figyelmet arra, hogy már 2004-ben is akadtak gondok a vörösrozsdával, a szeptóriás és a pirenofórás levélfoltossággal, valamint itt-ott a kalászfuzáriózissal is. Ebből adódóan idén jóval nagyobb volt a primer fertőzőanyag mennyisége, és így a tavalyinál is veszélyesebb évre számíthatunk, melynek jelei már most észlelhetők.

Az őszi búza levélbetegségeiről…
(Hertelendy Péter)
Pillanatkép az őszi búza lombozatát károsító növénybetegségek májusi helyzetéről, mely a levélfoltosságot okozó nekrotróf kórokozók előretörése mellett, egy közismert biotróf kórokozóra, a gabonalisztharmatra hívja fel a figyelmet.

Pillanatkép május közepén az őszi búza betegségeiről
(Csősz Mária)
Rövid betekintés az őszi búza fontosabb betegségeinek aktuális helyzetébe.

Búzafajták és betegségek
(OMMI)
Az államilag elismert őszi-búzafajták főbb kórtani adatainak éréscsoportonkénti táblázatos bemutatása.

Rizsnemesítési kutatások Szarvason
(Simonné Dr. Kiss Ibolya)
A Halászati és Öntözési Kutatóintézet szakembere írásában a Magyarországon 70 éve megkezdett rizsnemesítő-kutató munkára tekint vissza, bemutatva a fajták tekintetében és a rezisztencia-nemesítési munkák során elért eredményeket. Ismertetésre kerülnek a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő utóbbi 20 évben állami minősítést nyert fajták, melyek legfőbb értékadó tulajdonságait – kiegészítve a 2001-2004. évi kísérletek átlagadataival – táblázat szemlélteti.  Végezetül a nemesítői munka további lehetőségeiről informálódhatnak az olvasók.

227,5 millió kukoricabogár tojás hektáronként (x)
(Rikk István)
A Bayer CropScience a kukoricabogár imágók elleni küzdelemben a tiakloprid hatóanyagú Calypso inszekticidet ajánlja a termesztők figyelmébe.

Újabb kukorica gyomirtási lehetőség, régies áron (x)
(Fehér Tamás)
A florazulám + rimszulfuron hatóanyagú Titus MTG – egy új kombinációs lehetőség a gyomok elleni célzott állománykezelésben a Magyar Kwizda Kft. háza tájáról.

Kukoricatermesztők! Miért kell az Invite? (x)
(Maros Péter)
Az Invite EC + Diabro CS (kukurbitacin + klórpirifosz) kombináció használatának előnyei a kukoricabogár elleni állományvédelemben.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

A csonthéjasok termesztésének tavalyi tapasztalatai Füzesgyarmaton
(Kovács Zsuzsanna)
A szerző írásában a meggytermesztés 2004. évi tapasztalatait foglalja össze, bemutatva a növény-egészségügyi állapotot befolyásoló technológiai elemek – metszés, tápanyagellátás, növényvédelem és gyomirtás – általuk fontosnak tartott kulcsmozzanatait.

A meggy termesztésének néhány kulcspontja
(Nemesnyik István)
A gyümölcstermesztési hagyományokkal kevésbé rendelkező Békés megye legnagyobb és egyben meghatározó gyümölcstermesztő üzemének szakembere fő termékük, a meggy növényvédelmének sarkalatos pontjait mutatja be, mely már több éve az integrált gyümölcstermesztés alapjaira épül.

Látogatóban a Boglári Növényorvos Kft.-nél
(Dr. Sárospataki György)
Beszélgetés Makó Szabolccsal, a Boglári Növényorvos Kft. ügyvezetőjével – az egykori  Balatonboglári Állami Gazdaság növényvédelmi szakirányítójával –, a szőlő- és gyümölcsültetvények elmúlt évi növényvédelmi helyzetéről, az alkalmazott növényvédelmi technológiákról.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Műtrágyaszóró gépek szerkezeti felépítése (5.) Csigás és szállítószalagos szórógépek
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A szekrényes műtrágyaszóró gépek kis munkaszélessége, valamint a röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek kezdeti nagy szórásegyenlőtlensége a múlt század közepén nagyobb munkaszélességű és kisebb szórásegyenlőtlenségű gépek fejlesztésére ösztönözte a szakembereket, melynek egyik eredménye a csigás rendszerű szórógép lett. A csigás gépeknek napjainkban is megvan a helyük a termesztéstechnológiában, hiszen a porszerű, vagy finom kristályos anyagok alkalmazássukkal jó hatékonysággal juttathatók ki. A szerző írásából részletesen megismerkedhetnek ezen gépek szerkezeti felépítésével és működésével is.

Szőlőültetvények környezetkímélő talajtakarásos technológiájának fejlesztése a Balaton-felvidéken
(Némethy László, Szabó István, Varga Péter, Májer János, Németh Csaba)
Szőlőültetvényeinkben az elmúlt évtizedek hagyományos talajművelése és intenzív gépesítése a termőtalajra többszörösen kedvezőtlen hatással volt. Ugyanakkor napjainkban mind jobban előtérbe került a szélsőségesen száraz nyári időszakok okozta talajpárolgás csökkentésének igénye is. Különösen időszerű feladat ez a Balatonkörnyéki szőlőültetvényekben, ahol a talaj- és tápanyag-lemosódás veszélyezteti a Balaton vízminőségét és élővilágát is. Más oldalról a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén az elgyomosodott rét, illetve gyepterületek kötelező kaszálása után évente mintegy 8000 t növényi anyag áll rendelkezésre, amely alkalmas lehet szőlőültetvényekben talajtakaró anyagként való felhasználásra. E szerves hulladék anyag kihelyezése és hasznosítása a szőlőültetvényekben új technológiai elemek kidolgozását igénylik. Ennek érdekében az FVM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete, együttműködve a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal, valamint az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel közös kutatás-fejlesztési munkát indított a technológia megvalósítására. Az elért eredményekkel és tapasztalatokkal ismerkedhetnek most meg a szerzők írásából.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Új műszaki vizsgáló állomás traktorok üzembe helyezési és időszaki vizsgáztatására az IKR Rt.-nél
(Dr. Demes György)
Az IKR Rt. nagyigmándi Műszaki Központjában elkészült és ünnepélyes keretek között átadásra került a térségben egyedülállónak mondható, mezőgazdasági vontatók és lassú járművek műszaki vizsgáztatására szolgáló műszaki vizsgálóállomás. Az átadást követően a műszaki állomás létrejöttével, illetve az általa nyújtott szolgáltatások igénybevételének lehetőségeivel kapcsolatos kérdéseire munkatársunk Antos Gábor műszaki igazgatótól kapott felvilágosítást.

A legendásan megbízható Bábolna szárítók megújulnak (x)
(Antos Gábor)
Az IKR Rt. ismertetője a bábolnai B1-15 szárítók új, korszerűsítési program keretében történő átalakítási lehetőségeiről.

Vaderstad-klinika. Väderstad gépekkel a biogazdálkodásban (x)
A Kishantos Vidékfejlesztési Központ Ökológiai Mintagazdaságának tapasztalatai a Väderstad munkagépekkel folytatott biogazdálkodás területén.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Talajművelési ajánlások az integrált növénytermesztéshez
(Dr. Birkás Márta)
Szerző rámutat arra, hogy az integrált rendszerben a művelés feladata a termesztési elvárások és a természeti adottságok közti összhang megalapozása, javítása és fenntartása gazdaságosan, a környezet károsítása nélkül. További cél a kedvezőtlen talajtulajdonságok enyhítése, a fizikai-biológiai talajkondíció és az elővetemény-hatás javítása, egyéb fontos termesztési beavatkozások – trágyázás, öntözés, növényvédelem – hatékonyságának elősegítése. A művelés nyomán változó talajállapot és a nedvességforgalom összhangja az integrált termesztés fontos elvárása. A jó talajállapot értékét az integrált termesztésben a klimatikus szélsőségek enyhítésének esélye növeli. A tarlóművelésben a learatott terület gondozására kell törekedni, a talaj nedvességforgalmának és művelhetőségének javítása érdekében. A biológiai és nyirkossági szempontból kedvezővé vált talajt a szükséges mélységig kell megmunkálni úgy, hogy a vetésre teljes legyen a fizikai, biológiai és kémiai tényezők közötti összhang. A szerző ilyen szempontok szerint minősíti az alapművelési módszereket. Aláhúzza, ha a talajok fizikai állapota és biológiai kondíciója érdemlegesen javulna, kisebb aggodalommal nézhetnénk a várhatóan szélsőséges tenyészidőszakok elé.

Tápelemek szerepe a növényekben és a növényi tápelem-ellátás mai lehetőségei (2.)
(Dr. Horváth József, Dr. Pálmai Ottó)
A szerzők – a márciusi extra számunkban közölt írásuk folytatásaként – a növények normális életfolyamataihoz nélkülözhetetlen szervetlen tápanyagok közül a mezo- és mikroelemek szerepét és a biokémiai folyamatokban betöltött funkcióikat ismertetik a különböző szántóföldi és néhány kertészeti kultúrában. Leírják a hiánybetegségek tüneteit, az egyes tápelemek egymást befolyásoló hatását.

Új irányelvek a szántóföldi zöldségfélék trágyázásában
(Dr. Terbe István, Kappel Noémi, Dr. Csathó Péter)
Az utolsó átfogó zöldségtermesztési trágyázási irányelvek kidolgozása óta számos új kutatási eredmény és termesztési tapasztalat született, ami lehetővé tette egy új szemléletű, tudományos és gazdasági alapokra helyezett tápanyag-utánpótlási rendszer kidolgozását. Ennek keretében 38 szántóföldi zöldségfélére új szemléletű, költségtakarékos, környezetkímélő makro- és mikroelem trágyázási rendszer került kidolgozásra. A korábbi modellekhez hasonlóan, a mérlegszemléleten alapuló szaktanácsadási rendszerben N-, P- és K-trágyareakciójuk és -felvételük alapján kerültek értékelésre és csoportosításra a szántóföldi zöldségnövények. Más tápanyag-utánpótlási szaktanácsadási rendszerekhez képest, ez a rendszer kisebb műtrágya adagokkal számol, és célja a biztonságos, ill. nagy termésátlagok elérése, továbbá próbál megfelelni a megszigorodott környezetvédelmi előírásoknak is. A szerzők írásából most részletekbe menően megismerhetik ennek a tápanyag-utánpótlási rendszernek a felépítését, elemeit.

A szennyvíziszap-felhasználás szabályozása Franciaországban
(Dr. Hadházyné Ivanics Judit, Dr. Káldy János)
Franciaország a szennyvíziszap-felhasználás területén kiemelkedő jelentőséggel bír. Az Európai Unió tagországai közül a legnagyobb mezőgazdasággal rendelkező ország, amely a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatban több évtizedes tapasztalattal rendelkezik. Az évente keletkező 850.000 t iszap (szárazanyagban) mintegy 60 %-át mezőgazdasági területre helyezik el, 15 %-át elégetik, 25 %-át deponálják. Ezzel szemben Magyarországon mintegy 150.000 t szennyvíziszap keletkezik, aminek 18-20 %-át közvetlenül, 22-25 %-át komposztálás után juttatják ki szántóföldre. A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását mindkét ország a Tanács 86/278/EGK irányelve alapján – de mégis eltérően – szabályozza. Írásukban ezekre a különbségekre igyekeznek rámutatni a szerzők a francia szabályozás részletes ismertetése, valamint annak a magyar szabályozással történő összehasonlítása alapján.

A parlagfű-mentesítés 2004. évi tapasztalatai Békés megyében
(Molnár Ferenc)
A Békés Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakembere írásában a tavalyi év során szerzett megyei parlagfű-mentesítési tapasztalatait adja közre, ismertetve a legfertőzöttebb kultúrákat, a kötelező gyomirtás törvényi hátterét, a 2004-es megyei intézkedéseket, az elért eredményeket és végezetül a jövőbeni terveket.

Jegyzet gazdálkodóknak. Az ültetvényerdőről (2.)
(Kurucz Miklós)
A jegyzet soron következő része az energiaerdő biztos piaci hátterének megteremtéséhez nyújt információt az olvasók számára. Az írásból arra is fény derül, hogy a különböző energia-ültetvények területfelosztása és a hozzájuk kapcsolódó támogatások biztosítása most zajlik az unióban. Hazánk 2010-ig 150 ezer ha igényt jelentett be. Támogatás is létezik már, ugyanis az AVOP kereteiből 50 %-os vissza nem térítendő telepítési hozzájárulással lehet számolni.

Beszámoló a Kamara 2005. március 10-i közgyűléséről
(AF)
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara márciusi közgyűlésének kivonatos bemutatása.

Farmer Hitel (x)
A Budapest Bank hitelkonstrukciója az integrátorok által összefogott termelők búza, kukorica, napraforgó, repce, árpa termesztésének finanszírozására.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)