Szemelvények a magyar növényvédelmi szakigazgatás történetéből
(Dr. Eke István)
A szerző által a magyar növényvédelmi szakigazgatás történetébe nyerhetnek betekintést, a megyei növényvédő állomások megalakulásának 50. évfordulója alkalmából.

JUBILEUM SZEGEDEN

Nyolcvan éves a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht.
(Dr. Princzinger Gábor)
Alapításának 80. évfordulóját ünnepli a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht., a korábbi nevén országszerte Gabonatermesztési Kutatóintézet (GKI)-ként ismert intézmény. Ebből az alkalomból 2004. szeptember 23-án jubileumi tudományos ülést tartottak Szegeden, amelyre a hazai agrár közélet számos képviselője kapott meghívást. Az ünnepi ülést dr. Németh János tudományos tanácsadó vezette. Megnyitó beszédében – történelmi visszatekintésként – azokról, a már elhunyt jeles személyekről emlékezett meg, akik munkásságukkal mind a mai napig maradandót alkottak az intézet történetében. A dr. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter képviseletében megjelent dr. Marton István főosztályvezető „A GK Kht. szerepe a magyar agrárkutatásban” c. előadásában méltatta a jubiláns intézet nyolc évtizedes tevékenységét. Dr. Matuz János ügyvezető igazgató Az intézmény elmúlt öt éve… c. előadása általános visszatekintést adott a címben jelzett időszakról, ezt követően az egyes fő szántóföldi kultúrák szakterületi vezetőinek előadása következett. Az elhangzott előadásokat és hozzászólásokat külön cikkek formájában e számunkban közöljük.

80 éve a mezőgazdaság szolgálatában
(Dr. Matuz János)
80 év nemcsak egy ember életében, hanem egy intézményt illetően is nagy idő. Történelmi léptékkel is nagy események jellemzik e nyolc évtizedet. Az 1924. évi alapítás óta az Alföldi Mezőgazdasági Intézetet és jogutódjait egy és mindig változatlan cél vezérelte: a magyar mezőgazdaság szolgálata a tudomány és gyakorlat terén. A szerző írásában a 80 éves Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság életének utóbbi öt évében történt változásait és fontosabb eredményeit foglalja össze.

Kutatási koncepciók és eredmények a kalászos gabonáknál
(Dr. Kertész Zoltán)
A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság alapvető feladata új növényfajták előállítása, a fajták szakszerű fenntartása és vetőmagvaik elszaporítása a lehető legnagyobb vetésterületen, itthon és külföldön. Ehhez kell igazítani kutatási koncepcióinkat. A gabonafélékkel kapcsolatos kutatások tehát a nemesítésre kell, hogy koncentrálódjanak, vagy a nemesítést kell, hogy kiszolgálják, segítsék. A huszadik század vége és az ezredforduló évei újabb követelményeket állítottak a búzanemesítők elé. Ma olyan búzafajtákra van szükség, amelyek könnyen termeszthetők, jó alkalmazkodó képességük révén 2 és 8 t/ha-os termésszinten is jól teremnek, nem igényelnek kivételezett technológiai beavatkozást, emellett a kor követelményeinek megfelelő, jó minőségű végterméket adnak. A búzában egy új fajta akkor ér el igazi karriert, akkor lesz „nagy fajta”, ha az elismeréskor, vagy röviddel azt követően, 1 ha szuperelit, 10 ha elit, 250 ha I. fokú, 4000 ha II. fokú szaporítás révén mintegy 60000 hektárra elegendő vetőmagot tudunk produkálni. Az elmúlt 10 évben minősített búzafajták közül ezt a sikert a GK Kalász és GK Élet érte el. A GK Garaboly, GK Petur, GK Ati, GK Verecke és a GK Holló hasonló karrierre esélyesek a közeljövőben, nemesítőjükkel együtt.

Kukoricakutatás: kihívások és válaszok
(Dr. Szél Sándor)
Az előadó visszatekintésében azon politikai, gazdasági – és időjárási – változások tükrében vette sorra az intézet módosult nemesítési céljait, amelyek a 80-90-es évek fordulójától alapjaiban rendezték át a mezőgazdaságot, benne a kukorica ágazatot. A Kukorica Igazgatóságon több mint harminc éve kezdték el a beltenyésztett vonalak előállítását. Szerencsére már akkor felismerték, hogy az amerikai egyetemeken előállított, a világ szinte minden kukoricanemesítője által használt vonalak helyett később a saját tulajdonú vonal értéke lesz a meghatározó. A nemzetközi vetőmagcégek térnyerésével ez be is igazolódott.
A beltenyésztett vonal- és a hibrid-előállítással összehangoltan sokrétű kutatási tevékenységet is végeznek. E programba építették a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodásra, a betegség-ellenállóságra és a herbicid-toleranciára való kiválogatást.
Az elméleti kutatásban az első nemzetközi sikerük a biotechnológia területén született. A volt Hoechst céggel közösen szabadalmaztatott módszer nyitotta meg az utat a kukorica génbeépítéshez. Jelenleg az MTA Szegedi Biológiai Központjával közösen a stressz-gének és a kukoricagyökér nitrogénfixáló képességét lehetővé tevő gének beépítésén fáradoznak.
A korábbiakhoz viszonyítva kisebb ráfordítással, de tovább folytatják a kukoricaszem fehérje- és olajtartalmának növelését. Fontosnak tartják a gazdaságos kukoricagríz kinyerésére alkalmas, a termesztő szempontjából is megfelelő genotípusok felkutatását.
A GK Kht. is felsorakozott a mai értelemben vett vetőmagcégek sorába. A vetőmagot saját területünkön vagy szerződéssel állítják elő.
Végezetül az intézet ciroknemesítési tevékenységét foglalta össze.

Olajnövények nemesítése, eredmények és lehetőségek
(Dr. Pálvölgyi László)
A szerző írásából megtudhatják, hogy a GK Kht.-nál az elmúlt évtizedben, a korábbiaknak megfelelően folyamatosan jelentettek be új, nagyteljesítményű napraforgó fajtajelölteket a külföldi és hazai hivatalos állami kísérletekbe. Ezek közül 17 új napraforgó hibrid teljesítette sikerrel az OMMI kísérleteket, külföldön pedig 10 országban összesen 22 hibrid nyerte el az állami minősítést. A hazai és külföldi minősítéseket követően az új fajták elterjesztésének egyik alapfeltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmag előállítása. Ennek biztosítására az Olajnövények Igazgatóságán a vetőmag csoport végzi a szülővonalak pre-bázis (szuperelit), bázis (elit) és az I. fokozatú (hibrid növényeknél F₁) áruvetőmag előállítását. Fontos eredményeik közé tartozik az új kísérleti hibridek tesztelésének javítása, több termőhelyes tájkísérletek megszervezésével. Így növelhetik a bejelentett új kombinációk minősítésének esélyét, az eltérő ökológiai körülményekhez történő jobb alkalmazkodó képesség elérését. Nagy lehetőségeket nyújt a napraforgó nemesítésében a nagy olajsavtartalmú, ún. HOAC (high oleic acid content) hibridek előállítása. Ehhez a munkához jól tud kapcsolódni a GK Kht., mivel már több mint 10 éve rendelkezik ilyen szülővonalakkal. Végül, de nem utolsó sorban a jövőben az olajnövények nemesítése területén is lehetőség van a hagyományos nemesítési módszerek hatékonyságának növelésére biotechnológiai módszerek (nemzedékgyorsítás, géntranszfer, molekuláris markerek) bevezetésével.

Emlékezés és remélés. Hozzászólás
(Dr. Borsos János)
Az Agrárkutató Intézmények Országos Szövetségének (AIOSZ) elnöke hozzászólásában méltatja a nagymúltú intézet tevékenységét, melyet kitüntető oklevéllel ismer el. Rövid eszmefuttatásában az intézményeket sújtó állami támogatások csökkenését sérelmezi, és a kht. feltőkésítését javasolja.

A közhasznúság mellett kulcskérdés a marketing. Hozzászólás
(Turi János)
A hozzászóló, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács elnöke, rövid előadásában a múlt, a jelen és a jövő marketingstratégiáit elemezte a szegedi intézet szakmai tevékenysége és elismert fajtáinak, hibridjeinek tükrében. Megállapítja, hogy a GK Kht. a jelenkor kiélezett piaci viszonyai között nem tudja állni a versenyt. Számára a közhasznúság adta előnyök mellett mind fontosabb a marketing tevékenységének megerősítése, a gazdálkodásban a marketingszemlélet általánossá tétele, vagyis annak elfogadása, hogy a produktum: a fajta, a vetőmag és a hozzáadott szolgáltatás értékét a piac dönti el, és a jól átgondolt marketing stratégia jelentősége mind jobban megnövekszik.

KUKORICATERMESZTÉS

A kukorica vízleadásának és vízfelvételének vizsgálata Martonvásáron
(Dr. Marton L. Csaba, Dr. Árendás Tamás, Dr. Berzsenyi Zoltán, Dr. Szundy Tamás, Dr. Bónis Péter)
Magyarországon és általában a fejlett kukoricatermesztő országokban az első energiaár-robbanás óta élénk érdeklődés kíséri az érésdinamikai vizsgálatokat, különösen a kukorica vízleadó képességének tanulmányozását. A vízleadás vizsgálata során szerzett korábbi tapasztalatok és irodalmi hivatkozások azt mutatták, hogy az érés során a szemnedvesség irreverzibilis módon lassuló ütemben folyamatosan csökken. A termesztés számára ezt úgy fordították le, hogy a késői betakarítás alacsonyabb szemnedvességet jelent, a lábon szárítás olcsóbb, mint a szárító üzemeltetése. A martonvásári nemesítők kutatásai azt bizonyítják, hogy a fajták sajátos morfológiai bélyegei más tulajdonságokkal együtt fontos szerepet töltenek be a termés vízvesztésében az érés során. Az optimális időben, négy ismétlésben elvetett 96 (éréscsoportonként 24-24) hibridnek az 1999-2001. években mért eredményei alapján azt elemezték, hogy a szeptember 3. dekádjától november 1. dekádjáig terjedő periódusban, azaz túlérésben az eltérő időjárási körülmények milyen hatással voltak a termés víztartalmára. A vizsgált fajták átlagában a későbbi betakarítás nem minden évben volt kedvező hatású. A martonvásári hibridekkel, fajtajelöltekkel és standard fajtákkal beállított kísérletek hároméves eredményei szerint a legkorábbi érésű kukoricák döntő többsége még a vízleadás szempontjából kedvezőtlenebb évjáratokban is 20 % alatti szemnedvességgel, minimális szárítással vagy szárítás nélkül betakaríthatók voltak szeptemberben. Az ilyen termés további „lábon tartása” azonban növelte a visszanedvesedés kockázatát. Jellemzően a FAO 400-as és FAO 500-as hibridek szemnedvessége csökkent október folyamán a legnagyobb mértékben. Az érésdinamikai vizsgálatok révén szerzett tapasztalatok alkalmazásával tervezhetővé válik a gazdaságos betakarítási idő megválasztása, az ismeretek jó alapot szolgáltattak az eredményes szelekció folytatásához.

Szegedi kukorica hibridek a termesztői és felhasználói igények tükrében
(Dr. Szél Sándor)
Jövőre az EU fajtalista bármelyik hibridje forgalmazható lesz Magyarországon. Az itthon minősített hibridek választéka is gazdag, nem szükséges az ismeretlen teljesítményű hibrid kockázatát felvállalni, még akkor sem, ha az ára kecsegtető. A sok hibrid piacra vitele, reklámozása megnehezíti a döntést. A Gabonakutató munkatársai szeretnének arra törekedni, hogy kukorica hibridjeink vetőmagját a termelők kellő szakmai megfontolás és tapasztalat alapján választhassák ki, így az általuk kínált hibrideket a tenyészidő, termőhelyi igény és a hasznosíthatóságuk szerint csoportosítva ismerhetik meg írásunkból.

Láttuk, hallottuk, olvastuk… Terítéken a kukoricabogár
(Kosztolányi Attila)
A Szekszárdi Növény-Védő Kft., a Somogy Megyei Agrárkamara és a Gyakorlati Agrofórum 2004. október 6-án, Nagyberkiben nagyszabású tanácskozást szervezett „A bogár jelen van” címmel. A kukoricatermesztők, a növényvédőszer-gyártó cégek képviselői, a kukorica fajtatulajdonosok és a kutatás-fejlesztés és oktatás területén dolgozó szakemberek, értékes eszmecserét folytattak a következő témakörökben: hogyan „működött” a kukoricabogár 2004-ben, milyen lehetőségei vannak a kukorica utáni kukoricavetésnek 2005 tavaszán, mely esetekben kötelező, ill. ésszerű a vetésváltás, továbbá hírek-információk a kukorica piacáról. A fontosabb gondolatokba rövid betekintést nyerhetnek írásunkból.

Kukoricabogár Kockázat Elemzés (KKE) – A PIONEER SZERVIZ fókuszában (x)
(Kara Béla)
A Kukoricabogár Kockázat Elemzési (KKE) program egyike a PIONEER agronómiai szolgáltatásainak, mely ahhoz nyújt segítséget, hogy a termelő megalapozott, a lárvakártétel kockázatát minimálisra csökkentő döntést hozhasson.

Újdonságok, új termékek a KWS jövő évi fajtakínálatában (x)
(Pallós Mihály)
A KWS RAGT Hybrid Kft. az előttük álló értékesítési szezonra számos új, korszerű genetikai hátérrel rendelkező termékkel bővítette kínálatát, mind a kukorica, mind a napraforgó vonatkozásában.

NAPRAFORGÓTERMESZTÉS

A napraforgó-termesztés helyzete hazai és nemzetközi viszonylatban
(Dr. Hingyi Hajnalka)
A FAPRI előrejelzése szerint a világ napraforgó-termelése 27 millió tonna körül várható az idei szezonévben, ami 5 százalékkal haladja meg az előző évi termésmennyiséget. A 2003/2004-es gazdasági évre a gyenge kínálat, valamint a napraforgómag és -olaj iránti erős kereslet rendkívül magas napraforgó árakat eredményezett a világpiacon. Az egyre nagyobb hozamok és a bővülő vetésterület hatására a FAPRI átlagosan évi 1,7 százalékos termelésnövekedést prognosztizál 2013-ig. Az európai gabonakereskedőket tömörítő Gabonakereskedelmi Bizottság előrejelzése szerint a kibővült Európai Unió termelése 3,8 millió tonna körül várható az idei gazdasági évben. Míg az EU-25 önellátottsága a prognózisok szerint 2004-ben 67 százalék körül valószínűsíthető, addig ez 2013-ig 63 százalékra csökken.  Hazánkban a betakarított napraforgó mennyisége többnyire eléri az EU termelésének 20-25 százalékát. Az idei év tavaszán 487 ezer hektár napraforgót vetettek, ami 3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábban bevetett területnél. Az idei évben a szakértői prognózisok szerint 930 ezer tonna napraforgótermésre lehet számítani.

Napraforgó fajtakínálat és fajtahasználat
(Szekrényes Gábor)
A napraforgó meghatározó ipari növénye mezőgazdaságunknak. A napraforgó-termesztés jövedelmezőségét a fajtahasználat nagymértékben befolyásolja, ez mindenki számára egyértelmű. Csak abban vannak nézetkülönbségek, hogy a fajtának pontosan milyen jelentősége és részesedési százaléka van a termesztés eredményében. A fajtakínálatról el kell mondani, hogy rendkívül bőséges. A 2005. évi vetőmag-értékesítési szezonban első alkalommal lehet az EU-fajtalistáról – melyen közel 1.100 napraforgó szerepel – mindenféle korlátozás nélkül, szabadon vetőmagot forgalmazni és értékesíteni. A magyar napraforgó-termesztők a fajtakiválasztásnál magasra teszik a mércét. Ezt bizonyítja, hogy csak kedvező mennyiségi és minőségi tulajdonságokkal rendelkező napraforgók, jó összkórtani értékű fajták minőségi vetőmagja kerülhet a köztermesztésbe. A gyakorlati termesztés számára a 109 államilag elismert fajtából csak 50 fajtának van gyakorlati jelentősége a piacon. Az olajipari célra termesztett napraforgók vetésterületének több mint 61 %-át az első öt legnagyobb területen termesztett hibrid adja, az Alexandra PR, a PR 63A82, az Arena PR, a Diabolo PR és az NK Brio.

Visszatekintés a napraforgó 2004. évi növénykórtani helyzetére
(Dr. Békési Pál)
E sorok írásakor elmondhatjuk: hamarosan befejeződik a napraforgó betakarítása, minden bizonnyal az eddigi legnagyobb országos termésátlaggal. Nézzük meg, minek köszönhetjük ezt a rendkívüli eredményt? – teszi fel a kérdést a cikk bevezetőjében a szerző. A kérdésre a választ a következőkben foglalja össze:
Az egyik ok, hogy korábbinál kedvezőbb időjárási feltételek mellett eredményesebb gyomirtást sikerült megvalósítani. A másik, hogy a betegségek számottevő kártétele elmaradt.  Arra a kérdésre, hogy hogyan alakult a növénykórtani helyzetkép, összességében azt mondhatjuk, hogy szerencsére, országos méretekben ebben, a korábbi évekhez képest csapadékosabb évjáratban is egészségesek maradtak napraforgóink, és ezért (és az eredményes gyomirtás okán) igen csak szép terméskilátások realizálódnak. Az írás további részéből pedig az is kiderül, hogy a legfontosabb kórokozók tekintetében milyen tapasztalatokat hozott ez az esztendő, mi a tényleges helyzetkép.

A napraforgófajták viselkedése provokációs kísérletekben, 2004-ben
(Birtáné Vas Zsuzsanna,Gergely László)
2004-ben az OMMI Növénykórtani Állomásán, Röjtökmuzsajon az OMMI szakembereinek lehetősége nyílt arra, hogy 3 ismétléses, kisparcellás, provokációs kísérletekben vizsgálják az államilag elismert napraforgófajták fehérpenészes szártőkorhadással (Sclerotinia sclerotiorum) és diaportés szárfoltossággal (Diaporthe helianthi) szembeni ellenállóságát. Az alkalmazott provokációs módszerek a következők voltak: a szklerotinia esetében 6. éves monokultúra, fokozott N-visszapótlás, míg a diaporténál fertőzött növényi maradványok átteleltetése és a parcellákra történő kiszórása. A kapott eredményeket táblázatos formában ismerhetik meg az írásukból.

Tapasztalatok a herbicid-ellenálló napraforgó gyomirtásában
(Papp Zoltán)
Az idei évben a KITE Rt. szakembereinek lehetőségünk volt megvizsgálni két új technológiát, amelyek a napraforgó posztemergens gyomirtásán alapulnak. Ezen kezelések elsődleges célja a nehezen irtható gyomok irtása. Mindkét technológia speciális fajtákon, ill. hibrideken alapul, ami lehetővé teszi olyan gyomirtó szer hatóanyagok alkalmazását, amelyek a hagyományos napraforgót elpusztítanák. Ezekben a fajtákban napraforgóból származó (tehát nem transzgén) herbicid rezisztenciát biztosító receszív géneket felszaporították és dominánssá tették. Így a fajták ellenállóvá váltak az adott gyomirtó szerekre. Az egyik fajtacsoport az imidazolinon hatóanyag csoportba tartozó imazamox-, míg a másik a szulfonil-karbamid csoportba tartozó tribenuron-metil hatóanyag ellen mutat ellenállóságot. Az előbbi fajtákat IMI napraforgóknak hívják és a Pulsar 40 SL nevű gyomirtó szerrel, míg az utóbbi fajtákat Granstar-ellenálló napraforgóknak nevezik és értelemszerűen a Granstar 75 DF-fel lehet őket kezelni. A vizsgálataik alapján kiderült, hogy a fajták teljes fejlődési szakaszukban rendelkeznek az ellenálló képességgel, ezért a gyomirtás idejét döntően nem a napraforgó, hanem a gyomok fejlettsége határozza meg. A cikk hátralévő részében a gyomirtó hatás és a fitotoxicitás értékelésére, valamint a KITE Rt. által kínált technológiai javaslatok ismertetésére kerül sor.

Beszéljünk a napraforgó olajsav-tartalmáról
(Szalay Rita, Nagyné Kutni Rozália)
A napraforgóval foglalkozó szakma négyévente rendezi meg nemzetközi vándor kutató-szakember találkozóját. A 16. Nemzetközi Napraforgó Konferencia helyszíne a napraforgó őshazájában, az Újvilágban volt, pontosabban Fargoban, egy észak-dakotai városban. 2004. augusztus 29. és szeptember 2. között öt világrész 24 országából 6 plenáris ülésen kaphattak a résztvevők átfogó képet a napraforgó-kutatás helyzetéről, valamint 12 szekcióban több mint száz poszterelőadás hangzott el, közülük öt került ki a magyarországi kutatóműhelyekből. A konferencia apropóján a cikk célja rámutatni, milyen változások várhatók az olajipari típusú napraforgók fajtakínálatában. Ugyanakkor a szerzők írásukkal a gyakorlati szakemberek és a napraforgó-termesztők eligazodását szeretnék segíteni az új fogalmak között.

BÚZATERMESZTÉS

A búzatermesztés helyzete – EU-s szemmel
(Lukács József)
Az Unióhoz történt csatlakozásunkkal sok minden változott. Változott a piaci környezet, a szabályozórendszer, az elvárások, a lehetőségek és még számos dolog. A változó környezethez alkalmazkodni kell, hogy az új kihívásoknak megfelelhessünk. Magyarországon kiemelkedő fontosságú növény az őszi búza, amely a szántóterület 28-30 %-át foglalja el. Az egyik legfontosabb cél a búzatermesztésben: az évente azonos nagyságrendű árualap előállítása. A másik fontos cél, hogy az évjáratból adódó minőségi különbségeket csökkentsük és a megtermelt árualap a felhasználási célokhoz igazodó stabil minőségű legyen évről-évre. Versenyképességünk nem a nagy mennyiségű, intervenciós minőségű búza előállításában van, hanem az étkezési és javító minőségben. A hosszú távú cél az, hogy a gabona vetésterülete ne növekedjék, az évenkénti stabil nagyságrendű mennyiséget a termelési színvonal növelésével kell elérni. A területalapú támogatások igénybevételének az Unióban nem feltétele a fémzárolt vetőmag használata. Az a gazdálkodó azonban, aki nem saját felhasználásra, hanem nagyobb részben értékesítésre termel, az ésszerű fajtahasználat és a minősített, fémzárolt vetőmag használata nélkül nem lesz versenyképes. Eladhatóságának egyik feltétele a nyomon követhetőség, a különböző minőségbiztosítási kritériumok betartása, valamint a kötelező nyilvántartások vezetése.

Gabona intervenció – várakozás és valóság
(Makay György)
Az EU-csatlakozás évében történelmi rekordot ért el a gabonatermésünk. A kiemelkedő hozamok és termés azonban gondokkal is jár, mivel egyre valószínűbb, hogy a raktárkapacitásunk nem lesz elegendő, sajnos senki nem tudja pontosan megmondani, hogy mekkora raktárkapacitás áll rendelkezésre. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), illetve elődje, az AIK 12,9 millió tonna  gabona raktárkapacitást regisztrált. Ennyi tehát biztos, hogy van. Természetesen ezen túlmenően is rendelkezünk raktárakkal, de erre csak következtetni lehet. A helyzetet nehezíti, hogy a búzaexport nem indult meg a várt mértékben. Ki kell tehát mondani, hogy az intervencióra nem vagyunk kellően felkészülve, a raktárral nem rendelkező árutulajdonosok jelentős része a szabadpiacon kell, hogy keresse a vevőt. Az intervenciós ár nagyon vonzó a termelőknek és mivel a piac ezt az árszintet nem ismeri el, ezért jelenleg  fő „piac” az intervenció. Meg kell állapítanunk, hogy piaci zavar van a gabona termékpályán, mely zavar kezelését az intervenció csak részben tudja megoldani, mivel sem elegendő raktárral, sem elég megfelelő és főleg versenyképes logisztikai kapacitással nem rendelkezünk. Arra kell számítani, hogy az intervenció hónapokig is elhúzódhat, és fizikailag nem lesz képes minden felajánló áruját befogadni.

A 2004. évi búzatermés minősége
(Dr. Balogh József)
A szerző cikke első felében a 2004. évi búzatermés minőségét alapvetően meghatározó időjárási paraméterek alakulását tárja az olvasók elé. Írása további részében a búza minősége kerül nagyító alá. A termés minőségét az ország különböző területeiről véletlenszerű megrendelések alapján a betárolt áruból vizsgálták és értékelték. Mint az írásból kiderül, a mintázott áru mennyisége és a gabonapiac lanyhasága miatt a minősítések száma még kevés, emiatt a közölt adatok csak előzetes felmérésnek, becslésnek tekinthetők. A fontosabb minőségi mutatók alapján táblázatos formában foglalja össze az általuk kapott részeredményeket.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Nagyító alatt… (31.) OLIMAC DRAGO DF-6 szárzúzós kukorica és napraforgó betakarító adapter
(Dr. Fűzy József, Mészáros Győző)
Az arató-cséplő gépek ferdefelhordójára kapcsolható OLIMAC DRAGO DF-6 betakarító adapter kukorica és napraforgó betakarításánál a csövek, ill. a napraforgó tányérok szárakról való leválasztására és azok az aratógép cséplőszerkezetéhez való továbbítására szolgál. Az adapter szárzúzó-száraprító szerkezettel is rendelkezik, így a betakarítással egy munkamenetben a szárak zúzása-aprítása is megtörténik. A kukorica és napraforgó betakarító adapter részletes vizsgálati eredményeit olvashatják írásunkban.

Az AXIÁL megkezdte a CLAAS traktorok hazai forgalmazását
(Dr. Demes György)
2003-ban a CLAAS a Renault Agriculture cégben többségi tulajdont szerzett, melynek eredményeként egy évvel ezelőtt legördült az első „zöld” CLAAS traktor a Le Mans-i Renault gyár szerelőszalagjáról és elindult európai hódító útjára. Mint azt az AXIÁL 2004. október 12-én megtartott sajtótájékoztatóján bejelentették, Franciaország után ez év október 12-től az AXIÁL Kft. forgalmazásában a magyarországi traktorkínálat is színesedik a legújabb „zöld” CLAAS erőgépekkel. A CLAAS traktorok kínálata 50 és 335 LE teljesítményhatárok között összesen öt különféle típust ölel át (PALES, CELTIS, ARES, ATLES és XEIRON), amelyeken belül még további modellváltozatok teszik teljessé a választékot. Ezek közöl Magyarországon egyelőre a CELTIS és az ARES típusok forgalmazására kerül sor. A fontosabb műszaki adataikat most megismerhetik írásunkból.

„A VÄDERSTAD gépekkel is csak okszerű használattal és kellő szakmai elhivatottsággal lehet kiváló minőségű munkát végezni” (x)
A Väderstad-klinika ez alkalommal egy Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági termeléssel foglalkozó cég, a Vajas-Agrogép Mezőgazdasági Kft. üzemi tapasztalatairól számol be.

Láttuk, hallottuk, olvastuk… MANITOU Olimpia 2004 – ebben az évben harmadszor
(Dr. Demes György)
A 2002-ben és 2003-ban is megrendezett MANITOU kezelői olimpia sikere késztette MANITOU rakodógépek hazai forgalmazóját, AXÁL Kft.-t az idén is arra, hogy immár harmadik alkalommal nyílt versenyre invitálja a MANITOU rakodókat használó gépkezelőket. A kétnapos verseny első napján az ünnepélyes megnyitót követően került sor az elődöntők lebonyolítására. Ezen a versenyzőknek először 10 kérdésből álló tesztlapot kellett kitölteni, amelynek eredményét pontozással minősítették. A gyakorlati versenyek négy azonos minőségben kiépített, azonos nehézségű pályán folytak. Itt egyszerre mindig négy versenyző, egymással párhuzamosan mérhette össze tudását egy-egy teljesen új, bejáratott, raklapvillával felszerelt MANITOU MLT 731 T típusú rakodógéppel. A pálya felépítése, az elvégzendő különböző nehézségi fokú feladatok jó lehetőséget nyújtottak a versenyzők manőverező képességének, gyorsaságának, koncentráló képességének, egyéni rátermettségének összehasonlítására, megmérettetésére.

A mezőgazdasági gépesítés gazdasági hatásai (1.)
(Dr. Husti István)
A magyar mezőgazdaság jelenlegi gondjai között nem kap mindig megfelelő hangsúlyt a termelés gépesítése, s ha lehet még ennél is szerényebb a gépesítés ökonómiai problémáinak feszegetése. Mezőgazdasági ágazataink többségének eredményességét a gépesítés alapvetően befolyásolja. Vannak olyan termékeink, amelyek esetén a gépekkel, illetve azok munkájával kapcsolatos költségek elérhetik a teljes önköltség 65-70 %-át is.  A versenyképes önköltség, illetve termelési költség nagyon is direkt módon áll kapcsolatban a gépekkel. Teljesen érthetőek azok a törekvések, amelyek a versenyképesség fokozásának érdekében az önköltség csökkentését forszírozzák, s annak egyik leghatásosabb útjaként a gépesítéssel kapcsolatos költségek lefaragását jelölik meg. A gépesítés gazdasági hatásai igen figyelemre méltóak, hiszen a gépesítést végső soron az minősíti, hogy a gépesített termelés gazdaságilag eredményes volt-e vagy sem. A mezőgazdasági gépesítés gazdasági hatásai sokrétűek, összetettek, ezért a gépesítés gazdasági hatásmechanizmusáról beszélünk. Ezen hatásmechanizmus előnyös és előnytelen összetevőit részletesen megismerhetik a szerző írásából.

MF 3400 speciális szőlőművelő és ültetvénytraktor Braun munkagépekkel (x)
A Massey Ferguson traktorok közül az MF 3400 alacsony építésű, keskeny nyomtávú speciális traktorok használatának előnyei a szőlő- és gyümölcsültetvényekben, faiskolákban, zöldségtermesztő üzemekben, valamint kommunális területeken.

Új tökmag-betakarító szántóföldi bemutatóján
(Dr. Demes György)
Új tökmag-betakarító gép szántóföldi bemutatójára hívta a gyártó osztrák Kröpfel Landmaschinen GmbH a hazai és külföldi szakembereket 2004. szeptember 28-án Rigácsra. Az érdeklődők üzemszerű körülmények között tekinthették meg az új, nagyteljesítményű Moty KE 3000 jelű tökmag-betakarítót, amely a korábbi, hazánkban is ismert Moty KE 2000 jelű gép továbbfejlesztett változata. Mint azt Elisabeth Muhr-Kröpfeltől a nagy érdeklődés kísérte bemutató alkalmából megtudtuk, az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem mutatkozik a tökmag, illetve annak termesztését gépesítő megoldások, így többek között a betakarító gép iránt is. Ennek pedig elsődleges oka a tökmag, mint természetes gyógynövény iránt megnyilvánuló fokozódó érdeklődés. Az új Moty 3000 a korábbi változattal szemben konstrukciós szempontból számos újdonságot tartalmaz, amely lényegében a gép nagyobb teljesítményét, jobb munkaminőségét, könnyebb kezelhetőségét és nagyobb üzembiztosságát eredményezi.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

A búza szórvavetése - az idei ősz szükséges megoldása
(Simigh János)

Dr. Dušan Čamprag és társai: A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera Hübner) és az ellene való integrált védekezés módjai. Könyvismertetés
(Dr. Princzinger Gábor)
Ez a több mint 500 tudományos közlemény és technológiai szintű cikkben közölt ismeretek felhasználásával készült monografikus jellegű munka az utóbbi két évtized legjelentősebb kártevőjéről, a gyapottok-bagolylepkéről szól. A szerzők az Újvidéki Egyetem, a Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Zimonyi Kukorica Kutatóintézet nemzetközileg is ismert és elismert professzorai, ill. kutatói a Szerb Köztársaság északi tartományának, a Vajdaság növénytermesztésének és növényvédelmének kiváló ismerői és művelői, akik a Gyakorlati Agrofórum olvasói előtt is ismertek, mivel főként a kukoricabogárról szóló írásaikkal az elmúlt években több alkalommal is megtisztelték lapunkat.

Láttuk, hallottuk, olvastuk… Őszi lengyeli napok
(Kosztolányi Attila)
Az Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, a lengyeli Önkormányzat és a Völgység-Hegyhát Lovas Egyesület közös szervezésében ötödik alkalommal került megrendezésre az „Őszi lengyeli napok” október 1 és 2. között. A rendezvény évek óta kettős célt szolgál: bemutatkozási lehetőséget teremt a Lengyel környéki mezőgazdasági vállalkozók számára, amely jó alkalom a szakmai kapcsolatok kialakítására és fenntartására, valamint szakmai továbbképzést és tájékoztatást is biztosít. A cikkben a zárónapon megrendezett szakmai konferencia előadásaiba nyerhetnek betekintést.

Az Agrofórum Klub első üléséről
(Kosztolányi Attila)
Sikeresen zajlott szeptember 30-án az Agrofórum első klubdélutánja, melynek célja − amint azt már előző számunkban olvashatták −, hogy havonta egy alkalommal informális, baráti körülmények között találkozzunk mindazokkal, akiknek fontos az Agrofórum, kötetlen beszélgetés keretében mutassuk be legújabb lapszámunkat és a benne foglaltakat.

Jegyzet gazdálkodóknak. Az AVOP támogatási lehetőségeiről
(Kurucz Miklós)
Az Agár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) támogatási területei közé tartozik az élelmiszer-feldolgozás modernizálása, a vidéki térségek fejlesztése, valamint a mezőgazdaság korszerűsítése, mely a termeléssel összefüggő olyan területek támogatását jelenti, ahol az áru-előállítás korszerűsítésével megvalósul a versenyképes alapanyag-termelés. Ennek megfelelően a jegyzet beszámol arról, mely célokra lehet támogatást elnyerni.

Áthidaló gabonafinanszírozási megoldások a Raiffeisen Banktól (x)
A Raiffeisen Bank két rendkívül kedvező, áthidaló finanszírozási alternatívát kínál a gabona-terménnyel rendelkezők számára.

Kamarai hírek

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)