A hazai mezőgazdaság helyzete napjainkban
(Dr. Gockler Lajos)
A magyar mezőgazdaság az elmúlt mintegy 60 évben gyökeresen átalakult. A fejlődés azonban nem volt egyenletes és egyirányú, ezért ma a hazai gazdálkodási színvonal nagymértékben elmarad a fejlett országokéhoz viszonyítva. Mivel az EU-csatlakozás után az új tagok lényegesen kedvezőtlenebb feltételek mellett gazdálkodnak, mint a korábbiak, így a hátrány gyors ledolgozására a mostani gazdálkodási körülmények között nincsen remény. Döntő változást csak a jelenlegi hazai gazdálkodási körülmények lényeges módosításával lehetne elérni. Kérdés azonban, hogy a hivatkozott „módosítások” milyen irányúak legyenek, tehát az, hogy a mezőgazdaságunk „fejlődése” egyáltalán mit jelent, különösen a birtokstruktúra, a termelésszerkezet, a gépállomány stb. tekintetében, illetve a hiányok miből és hogyan finanszírozhatók. Ezekre a lényeges kérdésekre keresi a választ a szerző cikkében.

Jegyzet gazdálkodóknak. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programról
(Kurucz Miklós)
Az AVOP a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék-előállítás versenyképességének javítása mellett vidékfejlesztési célokat is tartalmaz. Erről informálódhatnak részletesebben jegyzetünkben.

GABONATERMESZTÉS

A búza- és kukoricatermesztés főbb tendenciái a hazai és nemzetközi piacokon
(Dr. Hingyi Hajnalka)
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa cikkében - számadatokra támaszkodva - részletesen felvázolja a búza- és kukoricatermesztés nemzetközi kilátásait, bemutatja a hazai termesztés helyzetét. Megismerhetjük, hogyan változtak a hazai és világpiaci árak, valamint elemzésre kerül a búza- és kukoricatermesztés jövedelmezőségének várható alakulása a mezőgazdasági társas vállalkozásokban is.

Gyakorlati tudnivalók a gabona intervencióról
(Dr. Kováts Béla, Pálvölgyi László)
Már csak néhány hét van hátra, hogy kezdetét vegye hazánkban az első EU-s rendszerű gabona intervenció. Az Európai Unióban november 1-től ajánlható fel a gabona intervenciós felvásárlásra. Az EU-s rendszerű gabona és rizs intervenció a csatlakozás napján hatályba lépett Magyarországon is, de a 2004. május 1-től május 31-ig terjedő intervenciós időszakban a piaci árak magas szintje miatt nem volt gabona felajánlás. 2004-ben hazánkban minden korábbi mennyiséget meghaladó gabona termett, ami átlag feletti feladat elé állítja az érdekelteket. A 16 millió tonna gabona elhelyezése önmagában is rendkívül feszített és jól szervezett munkát igényel. A következő gabona intervenciós időszak 2004. november 1-jén kezdődik és 2005. május 31-ig tart. Ebben az időszakban bármely búza, durumbúza, árpa, kukorica és cirok birtokos – amennyiben áruja közösségi eredetű, tehermentes és megfelel a minimális mennyiségi és minőségi követelményeknek –felajánlhatja azt intervencióra. A vételár számítása a 101,31 euró/tonna intervenciós alapárból kiindulva történik.

A kompolti érdekeltségű őszi búzafajták értékelése
(Dr. Geczki István, Kása Sándor)
A szerzők írásunkban megpróbálják bemutatni a Károly Róbert Főiskolába integrálódott kompolti kutatóintézetben folytatott búzanemesítés, honosítás révén minősített őszi búzafajtáik értékeit, tulajdonságaik változatosságát, alkalmazkodó képességüket. Több évre visszamenően ismertetik az időjárási viszonyok alakulását, s ezzel összefüggésben az egyes fajták termésadatait is értékelik, összevetik.

Búzanemesítés Karcagon
(Dr. Fazekas Miklós)
Magyarország 1,2 millió hektáros búzatermő területének egyharmada kedvezőtlen természeti adottságú. Az intenzív típusú fajták nem képesek tolerálni a kedvezőtlen agroökológiai feltételeinket. Karcag geográfiai elhelyezkedésének következtében az ország egyik legszárazabb területe. A klimatikus és edafikus tényezők egyaránt alkalmasak az abiotikus stresszhatásoknak ellenálló kalászos gabonák előállítására. A szerző és munkatársai kutatásának célja – mint az írásunkból kiderül -, olyan télálló és szárazságtűrő búzafajták előállítása, amelyek az Alföldön, az eddigieknél jobban tolerálják a tavaszi és nyári talaj- és légköri aszályt, a magas hőmérsékletet és még a kedvezőtlen adottságú területeken is sikeresen termeszthetők. Eddigi nemesítési tevékenységük alapján állami elismerést kapott 6 őszi búza fajta. Karcagon, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának Kutatóintézetében azon fáradoznak, hogy előállítsák a bánkúti minőségű intenzív búzafajtákat, amelyekkel realizálni lehet a hazai komparatív előnyünket az EU piacán.

Államilag elismert búzafajták rezisztencia vizsgálatának 2004. évi eredményei
(Hertelendy Péter, Birtáné Vas Zsuzsanna)
Az OMMI munkatársainak írásából betekintést nyerhetünk az államilag elismert búzafajták fontosabb növénybetegségekkel szembeni rezisztencia vizsgálatainak 2004. évi eredményeibe. Táblázatos formában, éréscsoportonként feltüntetve ismerhetjük meg az egyes fajták elért teljesítményét. Ezen adatok segítséget nyújthatnak a termelőknek abban, hogy a fajtaválasztás során nagyobb hangsúlyt fordíthassanak a termésbiztonságra.

Az őszi kalászosok csávázószereinek áttekintése (2004)
(Tóth Ágoston)
A Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat szakembere - az őszi vetési időszak kezdetén - táblázatos formában mutatja be az őszi búzában és őszi árpában felhasználásra engedélyezett csávázószerek jegyzékét.

Rekord búzatermések gátolják az értékesítést
(Nagy Zoltán)
A magyar búzatermesztők soha nem tapasztalt várakozása előzte meg az első „uniós” felvásárlást. Ez természetesen összefüggött az idejekorán becsülhető nagy terméssel és annak remélt zökkenőmentes kezelésével. Ma már kijelenthetjük, hogy nagy csalódás érte a termelőket, sőt a társadalom bizalmát sem élvezik, mert a nagy termések ellenére, úgy tűnik, panaszkodnak. A valós helyzet azonban rendkívül összetett, akár egy sokismeretlenes egyenlet. Ezen egyenlet megoldására tesz kísérletet a szerző a cikkében, elemezve a magyar helyzetet és lehetőségeket.

A sütőipar minőségi lisztigénye
(Werli József)
A szerző cikke első felében Magyarország kenyér és liszt fogyasztásában fennálló tendenciákat szemlélteti. Utal rá, hogy a sütőipar a malomipar által készített liszt 67-68 %-át használja fel, tehát a legnagyobb felhasználója. Továbbiakban hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló liszt mennyisége, választéka, de különösen annak minősége alapvető kérdés a sütőipar számára. A liszt minőségi paraméterei, az őrlés során kevésbé befolyásolhatók, ezért azt elsősorban a búza minősége határozza meg. Végezetül részletes bemutatásra kerül a lisztminőség magyarországi alakulása és kiderül az is, hogy mi a sütőipar minőségi elvárása a liszttel szemben.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Gabona Fórum Bábolnán
(Dr. Princzinger Gábor)
A Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok keretében 2004. szeptember 9-én „A búzaágazat versenyképességének növelése a termékpálya szereplőinek összehangolt tevékenységével” címmel Gabona Fórumot szervezett az IKR Rt. Erről készült tudósításunkban részletes betekintést nyerhetnek az ott elhangzott fontosabb előadásokról, gondolatokról.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Szakmai napok a szegedi Gabonatermesztési Kutatóban
(Kosztolányi Attila)
A 80 éves Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság, a Csongrád Megyei Agrártudományi Egyesület és a Csongrád Megyei FM Hivatal szervezésében, Országos kukorica, takarmány- és seprűcirok szakmai napra és ezzel egybekötött fajtabemutatóra került sor Szegeden, augusztus 31-én és szeptember 1-jén. A jelenlévők előadások keretében tájékozódhattak a kukorica-, a takarmánycirok- és a seprűcirok-termesztés országos helyzetéről, valamint a GK Kht. nemesítési és termesztési kutatásairól. A fontosabb gondolatokról bővebben olvashatnak az erről készült írásunkban.

EGYÉB SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE

Kockázatos-e a kukorica monokultúrás termesztése 2005-ben?
(Dr. Szeőke Kálmán, Tóth Béla, Vasas László, Dr. Vörös Géza)
Amint az ismeretes, a kukoricabogár az elmúlt két évben az ország egyes részein, különösen a déli megyékben, súlyos gazdasági károkat okozott. A szakmai közvélemény hasonló várakozással tekintett az idei év elé is, de az igazán súlyos károk, szerencsére, ebben az évben elmaradtak. Az őszi vetési szezon kezdete előtt a termelők minél jobb tájékoztatása érdekében körkérdéssel fordultunk a kukoricabogár problémakört jól ismerő rovartanos specialistákhoz: mire készüljünk a következő évben? Vethetünk-e kukoricát jövő tavasszal az idei kukoricaföldbe kukoricabogár gyökérkártétel kockázata nélkül, avagy sem? Ha igen, milyen körülmények között tehetjük meg, s mikor nem javasolható ez egyáltalán? A fertőzöttségi helyzet ismeretében és a reálisan szóba jöhető védekezési lehetőségek szándékával hol vállalható a gazdasági okok miatt követett monokultúrás vagy ismételt kukoricatermesztés? A válaszokat most megismerhetik írásunkból.

Megkérdeztük… Dr. Vörös Gézát a kukorica idei kártevőhelyzetéről
(Györök Zsuzsanna)
Arról kérdeztük Dr. Vörös Géza entomológust, a Tolna Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgató-helyettesét, hogyan viszonyulnak a kukorica kártevői a jelenlegi időjárási helyzethez, milyen kártételekre lehet számítani 2004-ben.

A kukoricatermesztés legújabb kori dilemmái.
(Rózsavölgyi Péter)
Az Európai Unió tagországaként Magyarország számára számos probléma mellett a legnagyobb kihívás a mezőgazdaság területén jelentkező gondok megoldása nemzeti, regionális és egy-egy gazdálkodási egység szintjén egyaránt. A ráfordítás-hozam folyamatosan csökkenő különbsége, az értékesítési gondok és a kiélezett versenyhelyzet mellett a kukoricatermesztéssel foglalkozó gazdákat ma elsősorban az amerikai kukoricabogár kérdése foglalkoztatja. 2003-ban az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) irányításával egy olyan program indult Közép-Európában, melynek elsődleges célkitűzése a kukoricabogár elleni hosszú távú integrált védekezési program megvalósítása. A program keretében találkoztak a résztvevő hét ország képviselői a FAO munkatársaival és néhány nemzetközileg elismert szakemberrel, hogy megvitassák a kukoricabogár és a kukoricatermesztés egyéb károsítói elleni integrált védekezés általános irányelveit. Cikkünk szerzője a tanácskozáson szerzett tapasztalatokat osztja meg az olvasókkal.

Így csinálják ők… Beszélgetés a repcetermesztésről Lánci Tivadarral
(Kosztolányi Attila)
Riportunkban a sikeres repcetermesztés titkát keressük a kiváló terméseredményeket elért Lánci Tivadarral, a  nőtincsi Naszályvölgye Szövetkezet termelésirányítójával.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. A jó repcetermesztés titkai
(Kosztolányi Attila)
Mi a jó repcetermesztés titka? Erre kereste a választ a  Szekszárdi Növény-Védő Kft. augusztus 11-én, Szekszárdon Rekordok és rekorderek a repcében címmel megszervezett kerek asztal tanácskozásán. A rendezvényen cégek képviselői és több megyéből jelenlévő termelők osztották meg értékes tapasztalataikat a fajta/hibrid-választás, talajművelés, vetés, növényápolás, a repce csávázástól érésig tartó védelme, valamint a betakarítás kérdéseiről.

Hogy a repce is bírja… (x)
(Rikk István)
Mivel tehető a repcetermesztés biztonságosabbá? Megtudhatjuk a Bayer CropScience ajánlásából.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Megkérdeztük… milyen újdonságok jellemzik 2005-től az új FENDT traktorokat?
(Dr. Demes György)
Az AGCO csoporthoz tartozó FENDT ebben az évben is a bérvállakozók és a gazdálkodók számára rendezett, minden évben sorra kerülő országos szántóföldi bemutatóhoz, az ún, „FENDT Feldtag”-hoz kapcsolódóan mutatta be újdonságait és teljes termékpalettáját, amelyre 130 európai szakújságírót hívtak meg, és amelyre a Würzburghoz közeli Gaibach mezőgazdasági területein került sor. A bemutatót követően a FENDT traktorok hazai forgalmazóját, az AXIÁL Kft. szintén jelen lévő igazgatóját, Harsányi Zsoltot kérdeztük a FENDT új, 2005. évi gyártási programjáról, a FENDT traktorokban ez év őszétől már bevezetésre kerülő változásokról, az új fejlesztések gyakorlati jelentőségéről.

A talajművelés-, vetés- és tápanyag-utánpótlás gépei a KITE szántóföldi bemutatóján
(Dr. Demes György)
Képekkel illusztrált beszámoló a KITE Rt. szántóföldi gépbemutatójáról. Kapcsolódó írásunkat az 53. oldalon olvashatják.

Väderstad klinika. „A versenyben maradás feltételezi a legkorszerűbb gépek munkába állítását” (x)
A Väderstad munkagépek használatának előnyeit ismerhetik meg az Utód-Agró Kft. tapasztalatain keresztül.

Massey Ferguson 5400 – univerzális és mindentudó traktorok a 75-120 LE kategóriában (x)
A forgalmazó, Raiffeisen Agrárház Kft. ajánlásából megismerhetik, hogy miért érdemes a Massey Ferguson 5400-as sorozata modelljeit választani.

Nagyító alatt… (28.) KLEINE SF 10 magajáró cukorrépa-betakarító gép
(Dr. Fűzy József, Mészáros Győző)
A KLEINE SF 10 cukorrépa-betakarítógép egymenetes, önjáró, 6-soros, 45/50 cm sortávolságú, gyűjtőtartályos kivitelű, a korábbi azonos típusú gép továbbfejlesztett változata. A gép járószerkezetének hidrosztatikus meghajtását a 6-hengeres VOLVO Penta dízelmotor biztosítja. A betakarítógép vizsgálati eredményeit olvashatják írásunkban.

Nagyító alatt… (29.) BIG SUPPORT gyűjtő-átrakó répaszállító pótkocsi
(Dr. Fűzy József, Mészáros Győző)
Az olasz F. LLI Bassi gyártmányú vontatott BIG-SUPPORT pótkocsi az önjáró cukorrépa-betakarító gépek tartályába gyűjtött répagyökerek átvételére, a tábla széléig való szállítására, valamint táblaszéli prizmába vagy különböző szállító járművekre való átrakására szolgál. A pótkocsi munkaminőségi, teljesítmény- és üzemeltetési mutatóinak vizsgálati eredményeit ismerteti a cikk.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Termésbiztonság a szántóföldön
(Kosztolányi Attila)
A KITE Rt. szervezésében augusztus 25-26-án, Túrkevén nagyszabású szántóföldi bemutatót tartottak, „Termésbiztonság a szántóföldön” címmel. A rendezvényen bemutatásra kerültek a korszerű és költségtakarékos talajművelési rendszerek, az ehhez tartozó gépek, vetőgépek és a velük végzett műveletek. A résztvevők megismerhették a KITE Rt. technológiai ajánlásában szereplő kukorica és napraforgó fajtákat, képet kaphattak tápanyag-reakciójukról a különféle tápanyag-szinteken. A rendezvényről szóló képes beszámoló az 58-59. oldalon található.

A növényvédő szerrel szennyezett hulladékok visszagyűjtésének 2004. első félévi eredményei
(Lantos Péter)
Lantos Péter, a CSEBER Kht. ügyvezető igazgatójának írásából megtudhatjuk, hogyan működik a növényvédő szerrel szennyezett hulladékok visszagyűjtésének rendszere. Táblázatos formában kerülnek részletes bemutatásra ­­­a 2004. első félévi gyűjtési akciójuk során elért eredmények. Hasznos információt szerezhetünk további terveikről is.

KRÓNIKA

Sikeresen zárta kapuit a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok
A Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok történetét 1977-ben kezdték írni. A kiállítás és vásár házigazdája a bábolnai hagyományok megőrzésére alapított Nemzeti Ménesbirtok Kft.,  valamint a társrendezők, a Bábolna Élelmiszer-ipar Rt. és az IKR Rt. mindent megtettek azért, hogy a kiállítók és látogatók egyaránt jó benyomásokkal távozzanak Bábolnáról. A nettó 12 ezer négyzetméteren, 262 kiállítóval rendezett kiállításon a legtöbben a növénytermesztés gépeit, termékeit és a hozzá tartozó technológiát mutatták be. A Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokat közel 40 ezer szakember és több mint 35 ezer érdeklődő kereste fel szeptember 8. és 11. között.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. A gyöngyösi főiskola kihelyezett tanszéke Martonvásáron
Az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete és a Károly Róbert Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Kara együttműködési megállapodást írt alá 2004. augusztus 31-én kihelyezett tanszék létesítéséről. A gyöngyösi főiskola a tudományos képzés elősegítése érdekében és a szaktanácsadás tárgyi feltételeinek javítására Kihelyezett Agronómiai Tanszéket hoz létre az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében. A megállapodás értelmében a kihelyezett tanszék kutatói vállalják a kutatásmódszertan fejlesztését, segítik a tárgykörükbe tartozó tárgyak oktatását, valamint részt vesznek a posztgraduális és felnőttképzés keretében szervezett oktató és bemutató munkában.

Indul az Agrofórum Klub!
(Dr. Princzinger Gábor)

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Áldás a terményekre, Győrben
(Kettinger Gyula)
Az idei év gazdag termést hozott – mondhatni ezt köszönték meg a Teremtőnek a gazdák, a győri nyárvégi terményáldáson. Győr-Moson-Sporon megye mezőgazdasági eredményei tartósan az országos élvonalba tartoznak. Erről alkothatott képet az érdeklődő a kertészeti, virág- és terménykiállítás alkalmával, amely tizenkettedszer került megrendezésre 2004. augusztus 30-án.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)
Tudják Önök, hogy mi volt régen a jó kenyérkészítés titka? Ha nem, Inczédy Péter írásából megismerhetik a részleteket.