Mindennapi Kenyerünk
(Dr. Bódis László)
Az Agrofórum szerkesztőbizottsága hónapokkal ezelőtt Dr. Bódis Lászlót, az OMMI főigazgató-helyettesét kérte fel e szeptemberi búza szám tartalmának megtervezésére. E bevezető írásban a szerző érzéseit, a búzáról, a kenyérről vallott személyes gondolatait osztja meg az olvasóval.

Búza, búza de nagy tábla búza…
(Dr. Binnyei András)
A szerző gondolatébresztő írásában régi, híres agrárszakemberek, Cserháti Sándor és Kemenessy Ernő gondolatait, intelmeit állítja párhuzamba napjaink kihívásaival. Kijelenti: mezőgazdasági adottságaink között a búza – a szőlővel és a borral együtt – kiemelkedő rangot visel, így mindkettő termesztése jelentős kell, hogy maradjon az uniós körülmények között is! Növénytermesztésünk mai szerkezeti kérdéseinek megoldásához – különösen az Európai Unió mezőgazdaság politikájának, támogatási feltételeinek ismeretében – e régi gondolatok ma is sok segítséget nyújthatnak. Napjaink búzatermesztésének mennyiségre és minőségre kiható agrotechnikai, technológiai, növényvédelmi tényezőinek elemzésekor sem nélkülözhetőek a nagy elődök megállapításai, különösen akkor, ha megfelelően adaptáljuk őket a jelenkor körülményei közé. De ugyanez vonatkozhat a piaci, tőzsdei viszonyok vizsgálatára is.

AGROTECHNIKA

A termést az előveteménnyel alapozzuk meg
(Dr. Balikó Sándor)
A szerző, aki a növénytermesztési eredményeiről híres Bólyi Mezőgazdasági Rt. vezető szakembere, cikkében előbb a hazai búzatermesztés általános helyzetével foglakozik. Ezt követően bemutatja a saját üzemében folytatott termesztési gyakorlatot. Ennek egyik meghatározó eleme a vetésváltás, azaz a gabonafélék előveteményeinek szakszerű megválasztása. A gazdaság eredményei 1974 óta a gyakorlatban bizonyítják, hogy az étkezési és abraktakarmány hüvelyesek mint elővetemények nem versenytársai a gabonaféléknek; ellenkezőleg, termesztésüknek jól ismert előnyeit kihasználva segítik a gabonatermesztést. Pontokba foglalva részletezi ezeket az előnyöket. Megállapítja: a jó elővetemény költségcsökkentő tényező, kisebb energiaráfordítással nagyobb termés érhető el, és ez a hatás annál nagyobb, minél kevésbé jó talajokon vetünk búzát. Részletesen ismerteti a búzatermesztés technológiáját. Az elővetemények kedvező hatásának köszönhetően a csökkenő műtrágya-felhasználás ellenére az országos átlagot meghaladó búzaterméseket takarítottak be.

Milyen a talajművelésünk őszi búza alá, és milyen lehetne?
(Dr. Birkás Márta)
Szerző előbb történeti áttekintést ad a búza talajműveléséről és rámutat a ma is megszívlelendő tanulságokra. Adatokat közöl a búzatalajokon végzett felmérésekből. Megállapítja, hogy a gazdasági viszonyok romlásával párhuzamosan csökkent a mélyművelés a búza alá, és a sekélyművelés vált gyakoribbá. A veszélyt nem a mélyebb művelés hiánya vagy a sekélyművelés gyakorisága, hanem a fokozatosan romló talajállapot jelenti. Felsorolja a talaj gondozásának legfontosabb feladatait, majd bemutatja a búza művelési rendszereit, figyelembe véve az időjárási körülményeket. A csökkentett szántásos rendszer korszerű eke és elmunkáló használatával, a magágykészítés és vetés egymenetes módjával a minőségi elvárások teljesítését kis menetszámmal kínálja. A középmély-lazításos rendszer legfontosabb előnye a mélyebb talajrétegek állapotának javítása, ezáltal a művelési hibák enyhítése. A kultivátoros rendszer agronómiai és ökonómiai haszna a talajszerkezet kímélésében mutatható ki. A tárcsás rendszer alkalmazása száraz talajokon indokoltabb. Végül kitér a forgatás elhagyásának növényvédelmi feladataira. Az írást számos táblázat és ábra egészíti ki.

GrowHow ajánlások az őszi búzában (x)
(Dr. Czinege Erik)
A Kemira cég ajánlása a búza tápanyagellátására.

Vetéskor is hasznosítható búzatermesztési ismeretek Martonvásárról
(Dr. Árendás Tamás, Dr. Berzsenyi Zoltán Dr. Láng László Dr. Bónis Péter)
Ki mint vet, úgy arat – idézik a szerzők a régi mondást. Kissé bővebben kifejtve: a választott fajta hozama, időjárási viszontagságokkal, kártevőkkel, kórokozókkal szembeni alkalmazkodóképessége nagyban függ attól, hogy azt milyen talajba (talaj-előkészítés, nedvességtartalom, tápanyagellátás), mikor (vetésidő) s hogyan (csíraszám, vetési mélység) vetették el. Az írás az említett agrotechnikai elemek meghatározó szerepét mutatja be – rendkívül tömören – a martonvásári kutatási eredmények alapján. A mondanivalót több ábra és táblázat teszi szemléletessé.

Tápanyag-gazdálkodási tapasztalatok és javaslatok az őszi búza termesztésében
(Dr. Debreczeni Béláné)
A cikk a címben jelzett témát az egységes Országos Műtrágyázási Tartamkísérlet (OMTK) eredményein keresztül tárgyalja. E szántóföldi kisparcellás kísérleteket a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával 1967-ben, 26 helyen állították be. A támogatások csökkenése miatt azonban a kísérleti helyek száma az évek során egyre csökkent, s a megmaradt kísérleti hálózat ma 9 eltérő tájegységre terjed ki. Röviden ismerteti a 9 kísérleti termőhely legfontosabb éghajlati és talajtani jellemzőit. Részletesen bemutatja a kísérleti kezeléseket, az alkalmazott vetésforgó variánsokat és a műtrágya-adag kombinációkat. A búza tápanyagellátására vonatkozóan az 1988 és 2000 közötti hat, ill. hét évjárat adatai alapján von le következtetéseket. Ezeket termőhelyenként részletesen elemzi és ábrákkal is szemlélteti. Az eredmények szerint a tápanyagok egyoldalú alkalmazásakor – főleg a nitrogénműtrágyázás során – a termésnövelő hatások termőhelyenként jelentős különbségeket mutatnak. A tartamkísérlet kezelései azt bizonyítják, hogy a különböző termőhelyek talajai esetében – azok eltérő tulajdonságai és a különböző évjáratok miatt – ugyanazon tápanyagkezelések hatása nem azonos, ezért nem lehet sablonosan műtrágyázni.

Kinek mit jelent az intenzív búzatermesztés? (x)
(Fehér Tamás)
Az intenzív kalászos technológiák fő különbségeit az őszi agrotechnikai elemeknél és a hozzájuk kapcsolódó növényvédelmi eljárásokban találhatjuk meg. Ezeket mutatja be az írás a Magyar Kwizda „Táplálunk és védünk” programjára alapozva.

FAJTÁK ÉS VETŐMAG

Döntöttünk a fajtákról, lássuk a vetőmagot!
(Ertseyné Dr. Peregi Katalin)
A címben megfogalmazott mondat évről-évre ismétlődik az aratás és vetés közötti időszakban, állandó igényt képezve folyamatosan változó világunkban. Mint ismeretes az árualap biztosítéka a fajtaazonos, jó minőségű, fémzárolt vetőmag, mely a szakszerű vetőmag-előállítás eredménye. Éppen ezért a szerző beszámol arról, milyen változtatásokat hozott európai uniós csatlakozásunk a vetőmag-előállítás rendszerében, és ennek milyen hatásai lehetnek a hazai kínálatra és minőségre. Ezt követően tájékoztat az ez évi szaporítási tapasztalatokról, a fémzárolási elvárásokról mennyiséget és minőséget illetően, valamint az esetleges évjárati specialitásokról.

Az őszi búza vetőmag várható mennyisége és minősége az Európai Unióhoz való csatlakozásunk első évében
(Benke Zoltán)
A szerző cikke első felében a szántóföldi szemlék idei tapasztalatairól számol be. Kiemelhető írásából, hogy a szemlében részesített terület nagysága az előző évekhez képest további csökkenést mutat, melynek megyénkénti megoszlását táblázatos formában ábrázolja. A 2003. évivel összehasonlítva a vetőmag előállításból kizárt terület mértéke szintén csökkent, amelynek okai is részletes taglalásra kerülnek a publikációban. Véleménye szerint az idei szemleidőszakban nehéz feladat volt megbecsülni a termésátlagot a sűrű növényállományok és a rendkívül nagy ezermagtömeg miatt. Írásában végezetül a fajtakínálat alakulásáról, továbbá az ősszel esedékes fémzárolásról szóló gondolatok olvashatók.

Ki mire voksol? A búza fajtakísérletek eredményei
(Kovács Sándor)
A cikk szerzője, az OMMI szakemberei által elvégzett éves fajtakísérleti eredményeket tárja elénk, a vizsgált fontosabb tulajdonságokra vonatkozóan, táblázatos formában. A helyenkénti terméseredményeket éréscsoportonkénti bontásban tünteti fel, rangsorolva az egyes fajtákat. Az írásból kiderül, összevetve a tavalyi aszályos és az idei kedvező esztendőt, mely fajták szerepeltek átlagon felüli eredménnyel.

Helyzetkép az őszi búza vetőmagpiacon
(Dr. Hullán Tibor)
Napjainkban az adott év lehetőségeitől függően 120-130 ezer tonna vetőmag került elvetésre. Az EU-csatlakozással a vetőmag-felhasználás közvetlen támogatása megszűnt. Az OMMI becslése szerint a vetőmag-szaporításban 5,7 t/ha átlagtermés várható. A Vetőmag Szövetség és Terméktanács 2004-re is irányárat hirdetett, melynek alapját az képezte, hogy a piaci igény 120-130 ezer tonna fémzárolt vetőmag, és ennek bevétele kell, hogy eltartsa az őszi búza vetőmag-előállítás teljes vertikumát. A felhasználói oldalt nézve, a gazdálkodók az intervenciós felvásárlás mellett EU-támogatásra, és nemzeti támogatásra egyaránt számíthatnak. A hazai búzatermesztésnek élnie kell az adottságainkkal, és szabadpiacon kell eladni a megtermelt búzánkat. Ehhez agrotechnikai szemléletváltás és fémzárolt vetőmag felhasználása kell. A vetőmag-felújításnak nem a jelenlegi 30 % körül, hanem a profi termesztés 70-80 %-a körül kell mozognia.

Profit ráfordítás nélkül? (x)
A Vetőmag 95 Kft. által kínált őszi búzafajták termesztési tapasztalatairól számolnak be az ország különböző régióiban élő gazdálkodók.

NÖVÉNYVÉDELEM, GYOMIRTÁS

Veszélyes kártevők (I./10.) Talajlakók
(Dr. Tersztyánszky Gábor, Dr. Nádasy Miklós, †Dr. Takács András)
A sorozat e cikke a termesztett növényeink egyik legveszélyesebb, igazi polifág kártevő csoportjával, a talajlakókkal foglalkozik. A szerzők tudományos igényességű írásban foglalják össze az olvasó számára a témát. Az első fejezetben a fontosabb kártevők felsorolása után, a kártételük kerül bemutatásra, taglalva az általuk kedvelt kultúrákat. A földrajzi elterjedésük megismerését követően morfológiájukról és biológiájukról gazdagodhatunk fontos ismeretekkel. Az előbbit a mellékelt ábrák is jól szemléltetik. Az előrejelzés lehetőségeit részletesen kifejtve, a publikáció zárásaként az agrotechnikai, a biológiai és a kémiai védekezés kerül aprólékosan tárgyalásra.

Galera – a jól látható gyomirtás (x)
(Szabó István)
A Dow AgroSciences által forgalmazott klopiralid + pikloram hatóanyagú, új gyomirtó szer előnyeit ismerteti a repcetermesztők számára.

Őszi gabonák vegyszeres gyomirtása ősszel
(Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)
A 2004. évi esős, csapadékos tavasz újra előtérbe helyezi az őszi gabonák őszi gyomirtásának a lehetőségét és a szükségességét. Elsősorban a savanyú, barna erdőtalajokon indokolt ennek a technológiai elemnek az alkalmazása. A csírázó kultúrnövénynek nincs gyomelnyomó képessége, így ősszel a T₁-es és a T₂-es gyomfajok károsítanak. Közös jellemzőjük, hogy tavaszi gyomirtással, az arra a célra engedélyezett hatóanyagokkal, sokkal nehezebben irthatók, mint őszi vegyszeres permetezéssel. Amennyiben az őszi kalászosokban az őszi gyomirtást választjuk, a döntés a gyomismeret és a gyomirtó szer tulajdonságainak figyelembevételével történjen.

Kalászosok őszi gyomirtása – LOGRAN 75 WG (x)
A Syngenta által forgalmazott triaszulfuron hatóanyagú készítmény használatának előnyeit ismerhetik meg a kalászosok őszi gyomirtásában.

A Tímári Vetőmag és Szárító Kft. esete a Vitavax 2000 színével (x)
(Dr. Inczédy Péter)
Miért fontos tulajdonság a csávázószer színező képessége? Megtudhatjuk a Tímári Vetőmag és Szárító Kft. véleményéből.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Akik a magyar búzanemesítést megalapozták
(Dr. Szabó Miklós)
A búzát az emberiség évezredek óta ismeri: az egyik legelterjedtebb és a legrégebben termesztett növényünk. E téren csupán a rizs előzi meg. A búza a földhöz kötött ember boldogulásának forrása minden időben, amit a magyar nép páratlan nyelvi gazdagsága talán a legszebben az „élet” elnevezésben őrzött meg.
Több mint 100-150 esztendő távlatából felidézve mindannyiunkat fogva tart és tiszteletre, hálára kötelez a nagy előd búzanemesítők példája; szakmai elkötelezettségük, áldozatvállalásuk, kitartásuk, eredményekben gazdag életük.
E szavakkal vezeti be a szerző Mokry Sámuel, Baross László, Székács Elemér, Fleischmann Rudolf életpályáját bemutató írását.

Jegyzet gazdálkodóknak. A mezőgazdaságilag életképes üzem fogalmáról
(Kurucz Miklós)
Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) közel tíz éve kezdte meg a magyar tesztüzemi hálózat kiépítését. Lényege: különböző gazdálkodási és tulajdoni formák, valamint eltérő üzemi méretek között folytatott növénytermelés és állattartás adatainak begyűjtése és az ebből végzett számítások alapján különböző következtetések levonása. A munkát egy EU-rendelet előírásainak megfelelően végzi az intézet. Az országos méretre történő kiterjesztésnél az egyik alapvető szempont volt olyan gazdaságok (nagy- és kisüzemek) kiválasztása és előre meghatározott, tehát egységes szempontok szerinti megfigyelése, amelyek meghaladják a minimális ökonómiai méretet. Az alkalmazott mutatószám az adott üzem potenciális jövedelemteremtő kapacitását fejezi ki, gyakorlati jelentősége pedig a támogatási pályázatoknál mutatkozik meg.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Országos gépbemutatók a KVERNELAND Kft. szervezésében
(Dr. Demes György)
A KVERNELAND Group Hungária Kft. július 26. és augusztus 6. között az ország 15 helyszínén szántóföldi gépbemutató keretében mutatta be a VICON RV 1601 típusjelű változó kamrás körbálázót, a CLC jelű, 3,6 m munkaszélességű kombinált szántóföldi mélykultivátort és az MSC jelű, 3 m munkaszélességű kombinált talajművelő gabonavető gépet. A tudósítás e munkagépek technikai jellemzőit foglalja össze.

„Én nem csalódtam a Horsch PRONTO talajművelő-vetőgépben” (x)
(Lejegyezte: Dr. Demes György)
Csikós András növénytermesztő gépész társaival 2000 ha bérelt földön gazdálkodik, amelyből mintegy 1400 ha a nógrádi dombvidék területein, ráadásul meglehetősen szétszórva, kisebb-nagyobb táblákon helyezkedik el. Az itt használt Horsch PRONTO talajművelő-vetőgéppel kapcsolatban szerzett legfontosabb tapasztalataikról kérdeztük a gazdálkodást irányító szakembert.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. MONSANTO tanácskozás a DEKALB repcékről, a Lasso^Ò-ról és a Roundup^Ò-ról
(Dr. Demes György)
A MONSANTO Kereskedelmi Kft. 2004. július 21-én a Dunakanyar festői környezetébe, Lepencére, „egy nyári találkozóra” hívta kereskedelmi partnereit és a termelőket, ahol a hazai repce vetőmagpiaccal, a cég által forgalmazott repce fajtákkal (hibridekkel) és herbicidekkel kapcsolatos kereskedelmi ismereteket osztották meg az érdeklődőkkel.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. A 2003. év növényvédőse Baranyában: Kendi János
(Molnár Zoltán)
Tizedik alkalommal ítélte oda a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Baranya Megyei területi szervezete „Az év növényvédőse” díjat. Az ünnepélyes díjátadásra Villánykövesden, július 9-én került sor. Az elmúlt év legjobb Baranya megyei növényvédősének Kendi Jánost, az Agro-Lippó Rt. főmezőgazdászát választotta a kamara tagsága. Az alkalom kapcsán az Agrofórum egykori szerkesztőbizottsági tagjának tettünk fel néhány kérdést.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Állami tulajdonú gazdaságok privatizációja
(Molnár Zoltán)
Sajtótájékoztatón ismertették a napilapok és a szakmai sajtó képviselői előtt a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. és az Enyingi Agrár Rt. vezérigazgatói, Kun Mihály és Szávay Gábor, valamint a két cég részvényeinek jelentős hányadát felvásárló IKR Rt. elnök-vezérigazgatója, Szaxon Attila a mezőgazdasági nagyüzemeik privatizációjával létrejött bázisgazdaságok szakmai elképzeléseit július 27-én, Budapesten.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)