Előszó
(A szerkesztők)
Ez az augusztusi szám rendhagyó, mert az általában szokásos, az aktuális technológiai tennivalókkal foglalkozó lap helyett most egy ún. „elméleti számot” készítettünk. Vezető agrárszakemberek írásai arra keresik a választ, hogy a XXI. század elején és az EU-csatlakozás kapcsán milyen kihívásokkal kell mezőgazdaságunknak szembenézni? Hol tart ma a magyar mezőgazdaság, s mik lehetnek vagy mik lesznek  a jövő mezőgazdaságának fő irányai? A benne közölt írások helyzetelemzéssel, a fejlődés és fejlesztés irányaival, a jövő évtizedekben követendő termesztési gyakorlattal foglalkoznak. A teljesség igénye nélkül, hiszen e témakör szinte végtelen (ellentétben lapunkkal, amelynek terjedelme nyomdatechnikai okok miatt korlátozott).

ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

Földhasználat (tények, lehetőségek)
(Dr. Németh Tamás)
A fenntartható mezőgazdasági fejlesztés egyik döntő alapelve a természeti erőforrások hosszú távú védelmének biztosítása. Mezőgazdaságunk környezeti állapota (elsősorban a művelésbe vont talajaink minősége) kedvezőbb képet mutat, mint a fejlett iparral rendelkező európai államokban. Magyarország rendelkezésére álló természeti erőforrások közül a feltételesen megújuló (megújítható) talaj a legfontosabb. A talajkészletek védelme, megóvása és ésszerű használata ezért minden, a talajjal kapcsolatba kerülő használó, gazdálkodó, kezelő és tulajdonos közös feladata. A talaj minőségének védelme, állagmegóvása messze több a talajtermékenységénél, azt fejezi ki, hogy a talaj mennyire képes ellátni alapvető funkcióit, a fizikai, fizikai-kémiai és biológiai átalakulási és transzport folyamatoknak helyet biztosítva. A magyar agrárgazdaság fejlesztésénél tehát komparatív előnyként és piaci tényezőként kell figyelembe venni, hogy a termelés, a feldolgozás, a raktározás és az értékesítés során a termelők környezetkímélő eljárásokat alkalmazzanak, és így az egész agrárgazdaságban érvényesüljenek az agrár-környezetvédelem szigorodó nemzetközi előírásai.

Földművelési rendszerek
(Dr. Jolánkai Márton, Dr. Nagy János)
A cikk szakirodalmi szemelvényekre alapozva irányítja rá az olvasó figyelmét a korábbi és jelenlegi földművelési rendszerek lényegére: hogy az optimális vagy azt megközelítő talajállapot ne csak a talajművelést követően alakuljon ki, hanem ez az állapot minél tovább, lehetőleg a teljes növénytermesztési ciklus folyamán megmaradjon, de legalábbis minél kevesebbet romoljon.  Röviden ismerteti a külföldi és magyar kutatók nevéhez fűződő legnevezetesebb földművelési rendszereket. Az ezredforduló számos újszerű talajművelési eljárást („minimum tillage”, „conservation tillage”, „slot planting”, „strip tillage”, „no tillage”) illetve az ezeken keresztül megvalósuló földművelési rendszert („extenzív”, „low input”, „mid-tech” és „intenzív”) hozott. Ezek általában két szempontnak: az ökonómiai és az ökológiai elvárásoknak igyekeztek megfelelni. E módszerek, illetve rendszerek a lehető legkisebb beavatkozással és menetszámmal jellemezhetők, annak érdekében, hogy a földművelési technológia a leggazdaságosabb legyen, és egyúttal a természetes környezetet a legkisebb mértékben terhelje.

Milyen lesz a magyar agrárjövő?
(Dr. Gockler Lajos)
Erre a kérdésre próbált választ adni „Az agrár és vidékfejlesztés nemzeti stratégiája” című dokumentum, melyet a Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Kerekasztal megbízásából mintegy 300 szakember több hónapos munkával dolgozott ki, és amelye ta május végi budapesti záró plenáris ülésen fogadtak el. A dokumentum elkészítésének célja a további kormányzati munka megalapozása volt. Az írás az említett dokumentumra való reagálás, a szerző véleményének kifejtése. A szerző szerint az összefoglaló – a problémák megemlítése mellett, illetve ezek ellenére – igen szép magyar jövőképet mutat be. Ezzel szemben most a magyar mezőgazdaság tényleges helyzete – a korábbi EU-tagokkal összehasonlítva – rendkívül kedvezőtlennek ítélhető. Ennek oka egyrészt az, hogy a hazai mezőgazdaság állapota sokkal rosszabb, mint az övék, másrészt az, hogy hazánk még hosszú ideig lényegesen kevesebb támogatást kap, mint ők. Ilyen körülmények között a verseny igencsak egyenlőtlen feltételekkel történik, melyet a hazai mezőgazdaság az eddigieknél sokkal több munkával, az alacsonyabb bérekkel, és – ha még van – a jobb szakértelemmel, valamint a tábla- és a birtokméretek növelésével, tehát a gépüzemeltetés hatékonyságának fokozásával egyenlíthet ki.

A magyar birtokviszonyok átalakítása
(Dr. Szűcs István)
Magyarországon a termőföld privatizációja során 5,7 millió hektár termőterület került mintegy 2,5 millió magánszemély tulajdonába. Az átalakulás minden eddiginél szétaprózottabb tulajdoni struktúrát hozott létre. A tulajdonosok nagyobb hányada, mivel már nem kötődik a mezőgazdasághoz, bérbe adja földjét. A privatizáció következtében, a földtulajdon és a földhasználat elkülönült egymástól. A cikk a jelenlegi helyzet bemutatásán túl foglalkozik a birtokpolitika céljaival és feladataival, a várható vállalkozási típusokkal (pl. profitorientált, extenzív, családi szükségletre termelő, az ún. visszavonuló mezőgazdaság). Fontosnak tarja a földbérleti rendszer megerősítését. Tárgyalja a földszerzés jelenlegi és jövőben javasolt szabályozását, s kitér az állam szerepére a birtokpolitika szabályozásában. A földbirtok-viszonyok fejlesztését szorosan össze kell kapcsolni a vidék- és területfejlesztési, ill. környezetvédelmi célokkal és támogatnia kell a földhasználati társulások különböző típusainak kialakítását.

Jegyzet gazdálkodóknak, a beszédes statisztikai számokról
(Kurucz Miklós)
Az írás a Központi Statisztikai Hivatal közelmúltban megjelent és a mezőgazdaság helyzetével foglalkozó két kiadványából közöl érdekes adatokat.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG

Az élelmiszerbiztonság – egy új kihívás az agrárkemizálás gyakorlatában
(Dr. Pálmai Ottó)
A szerző bevezetőjében arra emlékeztet, hogy amíg a II. világháború után a nyugat-európai országok legfontosabb kérdése az elegendő mennyiségű élelmiszer előállítása volt, addig napjainkra előtérbe került az agrár-környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági feltételrendszer teljesítése is. A társadalmi fejlődés jelenlegi, magasabb fokán nőtt az elvárás az élelmiszerrel vagy élelmiszer alapanyagok minőségével kapcsolatban is. Alapvetően megváltozott és felértékelődött a fogyasztó szerepe ebben a folyamatban. Az élelmiszer-biztonság alapvető emberi jog, ennek szavatolása állami feladat. Az élelmiszer-biztonság lényegében az élelmiszer-termelés teljes folyamatának biztonságát jelenti. Az élelmiszerbiztonságot biológiai, kémiai és fizikai veszélyforrások korlátozhatják, amelyek közül cikk a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználásának következményeivel foglalkozik. A fejlett nyugati államokat követve kevesebb növényvédő szerrel, hatékonyabban kell termelnünk, de ugyanakkor több termelői felelősségre is van szükség (pl. nem engedélyezett szerek, ill. adagok használata). Hazánkban a kémiai anyagok (műtrágyák, növényvédő szerek) intenzívebb felhasználása legalább 10-15 évvel később kezdődött (a ’60-as évek vége, ’70-es évek eleje), mint a velünk versenyhelyzetben lévő EU-tagországokban, s a rendszerváltást követően, 1990 után mennyiségi felhasználásuk radikálisan csökkent. Ez óriási helyzeti előny élelmiszer-biztonsági szempontból, mivel a mi mezőgazdasági környezetünk „sokkal tisztább”, ami megfelelő alapot szolgáltathat kiváló minőségű, versenyképes élelmiszer-alapanyag előállítására.

Az EUREPGAP rendszerről vagy „Globális partnerség a biztonságos és fenntartható mezőgazdaságért”
(Hajdu Zoltán)
Mivel az élelmiszerbiztonsági követelmények már nemcsak a nyers terméket feldolgozó üzemek „kapuján belül” érvényesek, az utóbbi években az élelmiszerláncban résztvevő feldolgozók és kiskereskedők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az előállítás, feldolgozás, és kereskedés folyamatába bevont nyersanyagok minőségére. Így született meg 1997-ben az EUREPGAP rendszer is, amelynek keretében kidolgozták a zöldség és gyümölcs globális kereskedelmet lehetővé tevő szabványt, később a virág és dísznövény szabványt, majd az integrált farmbiztosítási szabványt. A rendszer a jó mezőgazdasági gyakorlat (Good Agricultural Practice, GAP) elvein alapul, és a mezőgazdasági termékek minőségét és biztonságos termesztését hivatott garantálni.

NÖVÉNYTERMESZTÉS

A növénynemesítés új irányai
(Dr. Heszky László)
A XXI. században óriási fejlődés és változás várható a növénynemesítési tudományokban, mely részben új típusú növényfajták (GMO) megjelenését, részben a fajtaválaszték nagyarányú bővülését fogja jelenteni a hazai növénytermesztésben. Az előbbi a néhány évtizede zajló molekuláris biológiai forradalomnak (biotechnológia), az utóbbi az EU-csatlakozásnak lesz a következménye. A molekuláris megközelítésre alapuló tudományok lehetővé teszik, hogy a növények működését vezérlő genetikai programot mi emberek (növénynemesítők) változtassuk meg az emberiség (a mezőgazdaság) igényeinek megfelelően. A molekuláris és biotechnológiai módszereket alkalmazó növénynemesítés lesz az a tudomány a jövőben, mely képes lesz a XXI. század globális kihívásainak megfelelni. Három fő területre: a sejt- és szövettenyésztési módszerekre (in vitro növénynemesítés), a molekuláris markerek alkalmazására (molekuláris növénynemesítés), illetve a géntechnológiára (transzgénikus növénynemesítés) osztható. A cikk szerzője ezeket, ill. az általuk elért eddigi eredményeket ismerteti.

A Magyar Növénynemesítők Egyesületének állásfoglalása a genetikailag módosított növényfajtákkal kapcsolatban
(Dr. Balla László)
A Magyar Növénynemesítők Egyesületének 2004. június 18-án elfogadott nyilatkozata.

Agrár-környezetgazdálkodási lehetőségek a növénytermesztésben
(Dr. Németh Tamás, Dr. Pálmai Ottó)
A fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugat-európai országokban az elmúlt időszakban előtérbe kerültek a mezőgazdasági termelést kísérő káros folyamatok mérséklésére és megszüntetésére irányuló intézkedések és gazdálkodási formák. Ennek biztosítására minden EU-tagországnak kötelező módon kellett kidolgozni és működtetni a saját agrár-környezetvédelmi programját. (Ennek jogi hátterét a 2078/92 sz. EU tanácsi rendelet képezi.) Magyarországon a 2253/1999. (X. 7.) Kormányhatározat intézkedett a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) bevezetéséről. Ezek a programok 2002-től működnek hazánkban. A program keretében lehetőség nyílik a szántóföldi növénytermesztés, gyepgazdálkodás és egyéb területeken környezetkímélő gyakorlat folytatására, az arra alkalmas területeken. Az írás a tápanyag-gazdálkodás környezetvédelmi szempontú megítélésével foglalkozik. Egy olyan, gazdaság szintű tápanyag-forgalmi mérlegszámítási módszer adaptálásáról számol be, amely hatásos eszköz a tápanyaghiány vagy tápanyagvesztés nyomon követéséhez, a gazdaság tápanyag-gazdálkodásának optimalizálásához.

A gyepgazdálkodás helyzete és várható szerepe az EU-csatlakozás után
(Dr. Dér Ferenc)
A gyepgazdálkodás hosszú idő óta hazánk mezőgazdaságának egyik legnehezebb helyzetben lévő ágazata. Az elmúlt több mint fél évszázadnak a gyepet és a gyepgazdálkodást sújtó hatásai (területcsökkenés, a jó minőségű gyepterületek szántóként történő hasznosítása stb.) után remélhető, hogy az Európai Unió agrárpolitikája a természetszerű tartási és takarmányozási viszonyoknak kedvezve várhatóan segíteni fogja a gyepgazdálkodást. A cikk néhány, a gyepgazdálkodást jellemző adat bemutatása és értékelése során a jelenlegi helyzetet elemezve hívja fel a figyelmet az ágazatban rejlő lehetőségekre és azok kiaknázásához szükséges teendőkre.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Az algák hasznosításáról tárgyaltak
(Kettinger Gyula)
Rövid tudósítás a Mosonmagyaróváron, a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, 2004. július 1-jén és 2-án tartott 5. Nemzetközi Alga Szimpóziumról.

TÁPANYAGELLÁTÁS

Új, költségkímélő szántóföldi zöldség trágyázási szaktanácsadási rendszer
(Dr. Csathó Péter és társai)
A 14 szerzőből álló kutató csoport írása arról szól, hogy kidolgozták. 38 szántóföldi zöldségnövényünk új szemléletű, költségtakarékos, környezetkímélő makro- és mikroelem trágyázási rendszerét. Ennek során figyelembe vették az utóbbi 10-15 év hazai tápanyag-gazdálkodásának kihívásait, a műtrágya ártámogatások megszüntetését, a megszigorodott gazdasági környezetet, és megőrizték a korábbi szaktanácsadási módszerek értékeit. Új, környezet- és költségkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer négy műtrágyázási szinten ad szaktanácsot: 1) minimum; 2) környezetkímélő; 3) mérleg-szemléletű; 4) integrált növénytáplálási szint. A szaktanácsadási rendszer részleteit szöveges magyarázó rész után táblázatok mutatják be.

A precíziós tápanyag-gazdálkodás gyakorlati rendszere az IKR-nél
(Dr. Pecze Zsuzsanna, Dr. Horváth József)
A címben jelzett téma évek óta kiemelt fejlesztési feladat az IKR Rt.-ben. A szerzők a bevezetőben szólnak az előzményekről és a fejlesztés céljairól. Egyenként bemutatják a precíziós technológia elemeit (hozamtérkép, talajmintavétel, trágyázási javaslat készítése, a szaktanácsadás megvalósítása), és ismertetik a hozzájuk kapcsolódó tudnivalókat, fontos körülményeket. Végül sorra veszik a módszer alkalmazásának várható előnyeit, és a módszer bevezetéséhez szükséges követelményeket is.

NÖVÉNYVÉDELEM

A növényvédelmi kutatás és gyakorlat helyzete és jövője
(Dr. Király Zoltán)
A szerző összegzése szerint a jövő növényvédelmének útja a kémiai és nem-kémiai technikák integrálása, amely a fenntartható mezőgazdaság gyakorlatának fontos része lesz. Gondolatait, mondanivalóját a következő fejezetcímek szerint fejti ki: az előző század növényvédelmének fejlődése; kémiai és nem-kémiai növényvédelem; rovar-gradációk és járványok előrejelzése; gyógyszerek – növényvédő szerek; lesz-e néma tavasz? a rezisztencia-kutatások új irányai; a növényvédelmi állattani kutatások; peszticidkémiai kutatások.

A precíziós gyomszabályozás hazai perspektívái
(Dr. Reisinger Péter)
A precíziós gyomszabályozás azt a régi óhajt igyekszik megvalósítani, melyre minden felelős szakember régóta vágyik: egy táblán vagy területen belül csak ott végezni kezelést, ahol éppen szükséges és csak azzal a herbiciddel, amivel a legjobb hatásfok érhető el. A cikk ismerteti a precíziós gyomszabályozás feltételrendszerét (pontos földrajzi helymeghatározás, DGPS; adatgyűjtés, adatfeldolgozás; automatizált terepi munkavégzés), majd részletesen tárgyalja a precíziós gyomszabályozás szervezésének formáit. Az új eljárás alkalmas lehet a közeli jövőben a sikeres preemergens védekezések után megmaradt évelő gyomnövények foltjainak precíziós foltkezelésére, posztemergensen.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. 50 éve a növény- és talajvédelem szolgálatában
(Molnár Zoltán)
Beszámoló a Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat fennállásának fél évszázados évfordulója alkalmából rendezett ünnepségről.

A gyümölcsültetvények integrált védelmének alapja, lehetőségei, problémái
(Dr. Balázs Klára, Dr. Jenser Gábor)
Az integrált gyümölcstermesztés egyik legfontosabb eleme az integrált növényvédelem, amelynek célja az önmérsékleten alapuló, a minőséget előtérbe állító, ökológiai szempontból optimalizált növényvédelem, amelyben egyre kevesebb természetidegen anyag kerül felhasználásra.  A károsítók elleni védekezést összehangolja a természetes ellenségek védelmével, kímélésével, betelepítésével, betelepülésének elősegítésével. Nem egyszerűen módszer, hanem szemlélet, amely hosszú évtizedek alatt alakult ki Európa-szerte. A szerzők sorba veszik az integrált növényvédelem elengedhetetlen elemeit, (pl. a kártételi küszöbérték, a szelektív készítmények használata, a rendszeres növény- és károsítómegfigyelés, csapdázások). Tárgyalják az alma, a körte és a meggy integrált védelmével kapcsolatos legfontosabb hazai vizsgálatok eredményeit, gyakorlati tapasztalatait.

A zöldségfélék integrált védelme
(Dr. Pénzes Béla)
Bár az integrált növényvédelmi módszerek hazai kutatása és bevezetése a gyümölcstermesztésben kétségtelenül előbb kezdődött meg, mint a zöldségtermesztésben, az integrált növényvédelem környezetbarát módszerei könnyen bevezethetők a zöldségtermesztésben is. A növényházi zöldségtermesztés integrált és biológiai növényvédelmi módszerei a legfontosabb károsítók ellen kidolgozottak. Gyakorlati felhasználásukat részben a szakismeret hiánya, másrészt növényházaink korszerűtlensége, klímatizálatlansága akadályozza. A cikk a termesztési sajátosságokra alapozva ismerteti az integrált növényvédelemben használható eljárásokat.

Milyen elvárásoknak kell megfelelnie a szántóföldi növények integrált védelmének?
(Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin, Dr. Nádasy Miklós)
A magyar mezőgazdaság az elmúlt években, évente kb. 20 millió kg növényvédő szert használt fel, több mint 50 milliárd forint értékben. Ahhoz, hogy e mennyiségű peszticid felhasználása a környezetkímélő, fenntartható fejlődést, a termelő megélhetését, gyarapodását szolgálja, szükséges a szántóföldi kultúrákra kidolgozni az integrált termesztéstechnológiát, hogy annak végtermékét az „integrált termék” védjeggyel sikerrel értékesíthessük a hazai és a nemzetközi piacokon. A cikk azokat a szempontokat és érveket veszi sorba, amelyek a szántóföldi kultúrák integrált növényvédelménél nem hagyhatók figyelmen kívül.

Krónika. 40 éve végzett a Keszthelyi Növényvédelmi Szaktechnikum második évfolyama
(Murányi Iván)
Visszatekintés a hazai növényvédelmi képzés négy évtizeddel ezelőtti éveire és szereplőire.

A FORGALMAZÓK IDŐSZERŰ AJÁNLATAI

Élvonalbeli DEKALB® repcék 2004-ben is! (x)
A Monsanto repce fajtaajánlata az előttünk álló szezonra.

A Saaten-Union 2004. évi őszi káposztarepce fajta és hibrid programja (x)
(Blum Zoltán)
Rövid repce világpiaci kitekintés és a cég által ajánlott fajták, ill. hibridek ismertetése.

Profi gazdálkodás a gyengébb adottságú területeken (x)
Reklámriport Szelestey Lászlóval, a celldömölki Celli-Sághegyalja Rt. növénytermesztési igazgatójával, az eredményes repcetermesztésről, és a KWS sikeres fajtáiról.

„Két termelési évben kitermeli az árát” (x)
Gyakorló termesztők véleménye a Vädersdtad cég Rapid vetőgépének sikeres használatáról a zöldborsótermesztésben.

Horsch Tiger és Pronto – egy jó választás (x)
A Horsch Tiger szántóföldi mélykultivátor és a Horsch Pronto vetőgép előnyeinek bemutatása.

Zöld út a vörösréznek – NORDOX 75 WG (x)
A rézoxid hatóanyagú fungicid felhasználásának javaslata gyümölcs, szőlő, zöldség és szántóföldi kultúrákban.

GrowHow megoldások az őszi káposztarepcében (x)
A Kemira cég tápanyag-ellátási javaslata repcetermesztőknek.

Repce termésbiztonság – 2004/2005-ben is a Magyar Kwizdával! (x)
A Magyar Kwizda Kft. ez alkalommal már hatodszor hirdeti meg a repcetermesztés termelési és pénzügyi biztonságát javító, a repce kifagyása esetén kártérítést nyújtó programját.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

EGYÉB KÉRDÉSEK

Az élelmiszer-alapanyag termelésből kivont mezőgazdasági területek hasznosítása (2002-2003)
(Dr. Neményi Miklós és társai)
Hazánkban kb. 700 ezer hektár területen annyira gyenge a termőföld minősége, hogy a hagyományos mezőgazdasági termelés (élelmiszer-termelés) a mainál lényegesen kedvezőbb közgazdasági viszonyok mellett sem lenne fenntartható. Ezért a leggyengébb területeken a mezőgazdálkodás fokozatos visszavonulásával és végső soron extenzív hasznosításával kell számolnunk. További megoldás lehet az ipari nyersanyagként hasznosítható növényfajok termesztésének tudományos megalapozása (a genetikától a műszaki fejlesztésekig). Ennek révén, a területhasznosításon túl, az ásványi eredetű és fosszilis alapú műanyagokat helyettesítő környezetbarát csomagoló, szigetelő, burkoló, szerkezeti anyagok, építőelemek és egyéb környezetbarát ipari termékek alapanyagai állíthatók elő. A cikk az ehhez kapcsolódó K+F programok eredményeit ismerteti.

Talajvédelem, talajvédelmi szabályozás az Európai Unióban és Magyarországon
(Szabóné Kele Gabriella, Berényi Üveges Judit, Pirkó Béla)
A környezetvédelmi szemlélet erősödésével egyre nagyobb figyelem fordult a talaj felé, ami főként a talaj multifunkcionális szerepével hozható kapcsolatba. A talajt mint környezeti elemet számtalan degradációs folyamat károsítja mind a természet, mind az ember részéről. A degradációs folyamatok felerősödése elősegítette a nemzeti talajvédelmi szabályozások létrehozását. Az Európai Unióban a talaj védelmét a mai napig egyetlen jogszabály szolgálja, mégpedig a Tanács 86/278/EGK irányelve a környezet, és különösen a talaj védelméről a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatban. Az EU tagállamai egyre erőteljesebben adtak hangot annak az elvárásnak, hogy ki kell alakítani az Európai Unió talajvédelmi politikáját, és meg kell határozni a talajvédelem stratégiáját. 2002-ben ezen törekvések eredményeképpen megszületett a tematikus talajvédelmi stratégia kialakítására felhatalmazást adó közlemény. A cikk tárgyalja a talajvédelemmel kapcsolatos hazai jogszabályokat is.

Az ökológiai gazdálkodás helyzete és kilátásai
(Dr. Roszik Péter)
Az írás számadatokkal mutatja be az ökológiai gazdálkodás jelenlegi európai és magyarországi helyzetét, fejlődésének irányait.

AKTUÁLIS SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Gyorsjelentés a szőlők állapotáról
(Összeállította: Györök Zsuzsa)

„Hadiállapotok” a szőlőben. Tudósítás
(Györök Zsuzsa)
Ebben az évben súlyos gondokat okoz az időjárás hatására felszaporodó és károsító gombák fertőzése a szőlőkben. A fertőzések mértékéről, a védekezések sikerességéről, a szőlők állapotáról kértünk rövid tájékoztatást szőlővel foglalkozó szakemberektől, a Dunántúl több borvidékéről, amelyet az első cikk foglal össze.
A második írás a szőlő növényvédelem aktuális kérdéseiről Tolnában, Baranyában folytatott kerekasztal beszélgetéseket idézi fel.

A Bóly Rt. új vállalkozása: az energiafű program
(Dr. Balikó Sándor, Viktor Zoltán)
A Bólyi Mezőgazdasági Rt. 2003. szeptemberében egy új vállalkozás, az energiafű termesztési program indítását jelentette be. A program keretében nem közel ezer hektár területen Szarvasi 1 fajtájú energiafű vetőmagot termesztenek, dolgoznak fel és fémzárolnak. Ezen túlmenően termelési együttműködést szerveznek energiafű-termesztésre és a végtermék hasznosítására. E program – elsősorban a szántóföldi növénytermesztésre kevéssé alkalmas, kedvezőtlen adottságú térségekben – új jövedelemszerzési lehetőséget, munkát és munkahelyeket teremt úgy, hogy a legszorosabb összefüggésben van a fenntartható fejlődés támasztotta követelményekkel is. A cikk ismerteti az energiafű-termesztés agrotechnikáját, és az energiafű energetikai, papíripari, takarmányozási célú hasznosíthatóságát.

Hogyan könnyíthet adminisztrációs terheinken a számítástechnika?
(Földesi István)
A cikk azt mutatja be, hogyan segítheti egy mezőgazdasági termelő üzemben az ügy- és cégvitel, a pénzügyi munka, a növényvédelem, a munkaszervezés, az anyagbeszerzés feladatainak szervezését egy célszerű számítógépes program.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Hazai és nemzetközi szántóversenyek 2004-ben
(Dr. Demes György)
Beszámoló a 2004. évi hazai szántóversenyek menetrendjéről.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Új kombinált talajművelő gép a KÜHNE Rt.-től
(Dr. Demes György)
A KÜHNE Rt. új fejlesztésű KTG 4,3 jelű kombinált talajművelő gépének bemutatása

A búza főbb minőségi paraméterei
(Réther Attila)
A cikk röviden ismerteti a búza minőségét meghatározó jellemzőket.