A KUKORICABOGÁRRÓL

Veszélyes kártevők (I./9.) Amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera)
(Hataláné Zsellér Ibolya, Dr. Ripka Géza, Dr. Vörös Géza)
A sorozat e cikke az Európába az elmúlt évtizedben behurcolt s egyre intenzívebben terjedő kártevőt mutatja be. Annak ellenére, hogy az Agrofórumban (és más szaklapokban is) az elmúlt években sok közlemény jelent meg a kukoricabogárról, a szerzők igen értékes írást, a sokakat érintő téma jó összefoglalását tárják az olvasók elé. A jelentőségéről és kártételéről szóló fejezetben – amely egyben európai történeti áttekintés is – hasznos adatokkal szemléltetik a kártevő gazdasági súlyát. Külföldi irodalmi adatok és hazai megfigyelések alapján részletesen ismertetik életmódját. Az előrejelzés lehetőségei után minden részletre kiterjedően foglalkoznak a védekezés kérdéseivel. Ismertetik az amerikai tapasztalatokat (az európai országok számára ezek ismerete igen fontos), majd sorra veszik a szóba jöhető védekezési eljárásokat. Szólnak az eddigi hazai védekezési tapasztalatokról, sikerekről és sikertelenségekről. Táblázatokban ismertetik a kártevő elleni védekezésre jelenleg engedélyezett rovarölő szereket. A dolgozatot számos színes kép és – kivételes módon – 35 szakirodalmi forrásmunka listája teszi teljessé.

Megkérdeztük a KITE fejlesztőit a kukoricabogárról
(Dr. Princzinger Gábor)
A hazai mezőgazdaság egyik legfontosabb szántóföldi növénye, a kukorica meghatározó szerepet játszik a KITE Rt. gazdálkodásában is. Az ország legnagyobb mezőgazdasági integrátor szervezete partnerei révén több százezer hektár kukorica termesztésének sikerében részes, ezért nem közömbös, hogy milyen stratégiát és taktikát folytatnak a napjainkban „első számú közellenséggé” előlépett kártevő, a kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) ellen. A témával kapcsolatos kérdéseinkre Horváth Tamás fejlesztés- és marketingvezető, Papp Zoltán fejlesztőmérnök, valamint Molnár Tamás vezető termékmenedzser válaszolt. Kérdéseink között szerepelt többek között:
– milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a kukoricabogár elleni védekezési technológiákról (csávázás, talajfertőtlenítés, állománykezelés lárva és imágók ellen)?
– mit tanácsol a KITE Rt. a termelőknek, milyen védekezési eljárást kövessenek (csávázás, talajfertőtlenítés folyékony és granulátum formulációjú készítménnyel, állománykezelés lárvák és imágók ellen)?
– milyen gépi eszközöket ajánl a KITE Rt. a talajfertőtlenítő szerek kijuttatásához, továbbá az imágók elleni védekezésre, melyek a gyakorlatban megbízható, bevált típusok?
– milyen védekezési javaslatokat adnak a csemegekukorica-termesztők részére?

Miért nehéz a kukoricabogár ellen védekezni? (x)
(Dr. Tóth Bertalan)
A szerző elemzi a kukoricabogár elleni védekezési eljárásokat, a kártevő biológiájából eredően az imágók felszaporodásának esélyét és veszélyét. Bemutatja az Invite + Diabro kombináció használatának előnyeit.

EGYÉB SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK VÉDELME

Rhizopus-fajok tányérfertőzése napraforgón és ennek hatása a kaszat olajtartalmára, az olaj minőségére és a csírázóképességre
(Dr. Walcz Ilona, Berkiné Szlil Éva, Nébli László)
A rendkívül száraz, meleg, aszályos 2003. évben a napraforgóban egy szokatlan tányérbetegség lépett fel az ország több helyén. A betegség kiváltói a Rhizopus fajok voltak. A cikk ismerteti a tüneteket (több színes képpel is kiegészítve), majd felsorolja a szakirodalom szerint szóba jöhető kórokozó fajokat. A szerzők által elvégzett biológiai és beltartalmi vizsgálatok azt mutatták, hogy a Rhizopus-fertőzés nyomán a magvak csírázása ugyan nem csökkent drasztikusan, de a fertőzött kaszatok fertőzési forrásként szolgálnak a következő évben. Ezzel szemben a fertőzött magtételek olajtartalma szignifikánsan csökkent, és kedvezőtlen változások álltak be az olaj zsírsav-összetételében is. A kémiai védekezés lehetőségei egyelőre nem ismertek. A megfigyelések szerint fontos a gyapottok-bagolylepke elleni hatásos védekezés, mivel a kártevő hernyója rágásával utat nyit a gomba fertőzésének.

A kukoricamoly felszaporodásának ökológiai, biológiai háttere
(Keszthelyi Sándor)
Bár napjainkban a kukoricatermesztők figyelme elsősorban a kukoricabogárra és a gyapottok-bagolylepkére irányul, ezek mellett azonban egy őshonos rovarfajunk, a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) tömeges felszaporodása is fontos növényvédelmi probléma. A szerző cikkében arra keresi a választ, mi lehet a kukoricamoly hazai felszaporodásának és növekvő kártételének az oka? A kukorica iparszerű termelési viszonyainak kialakulása egyértelműen segítette e kártevő tömeges megjelenését, azonban a pontos kép kialakításához meg kell ismernünk e rovar magyarországi megjelenését, és az ezt befolyásoló ökológiai, biológiai és nem utolsósorban klimatikus hátteret. Részletesen bemutatja az általa elvégzett fénycsapdás rajzásvizsgálatokat, ill. a hőmérsékleti adatok elemzését. Összefoglalóan azt a következtetést vonja le, hogy a kukoricamoly utóbbi években megfigyelhető felszaporodásának és az általa okozott termésveszteség növekedésének hátterében a kétnemzedékes (bivoltin) ökotípus magyarországi térnyerése áll, amelyet az általános felmelegedés idézett elő.

Az őszi búza sárga levélfoltosságának tavaszi kártételéről
(Hertelendy Péter, Birtáné Vas Zsuzsa, Szabó Tibor, Zalka Andrea)
A cikk szerzői, akik az OMMI munkatársai, munkájuk során a 2004. év tavaszán eddig soha nem látott mértékben észlelték a sárga levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis) korai levéltüneteit az őszi búza kísérletekben. Írásukkal felhívják a kórokozóra a termesztők figyelmét, nehogy az elmúlt száraz, meleg évek kényszerű lappangása miatt elfeledkezzenek róla, és emiatt nem várt kártétele alakuljon ki. Provokációs szabadföldi kísérleteikben az elmúlt év tavaszán – bár tetemes mennyiségű fertőzött szalmát juttattak ki a kísérleti területre – csak elvétve észlelték a kórokozó primer levéltüneteit a parcellákon; a kártétel mértéke minden kísérletben igen kis mértékű volt. A két vizsgálati év ilyen nagymértékben eltérő mértékű primer DTR fertőzéséért – szerintük – az idei év időjárásának a kórokozó számára rendkívül kedvező volta a felelős. Táblázatokban ismertetik az államilag elismert búza fajták a kórokozó primér fertőzése iránti fogékonyságát.

A csemegekukorica hibridek herbicid-érzékenységéről képekben
(Molnár Ferenc)
A cikk a szerzőnek az előző számban megjelent írásához kapcsolódik. Tizenkét színes képen rövid szöveges magyarázattal mutatja be a leggyakoribb herbicidkár tüneteket a csemegekukoricán.

Tápláljuk szántóföldi növényeinket levéltrágyákkal is! (x)
(Antal Anikó)
Az írás a Magyar Kwizda Kft. által forgalmazott levéltrágyák használatának előnyeit ismerteti.

Diákoldal. Napraforgószádor, egy régi-új gyomnövény a napraforgóban
(Mikó Péter)
A szerző egyetemi hallgató. Vizsgálatainak célja Észak-Bácska szádorpopulációjának részletes tanulmányozása, és a károsító ún. E-rassza térségbeli elterjedésének meghatározása volt. Vizsgálatai során 91 napraforgó tábla (összesen 4532 ha) szádorfertőzöttségét mérte fel. Az összterület arányában a fertőzöttség a következőképpen alakult: gyenge fertőzöttség 3425 ha-on (75,6 %), közepes fertőzöttség 283 ha-on (6,2 %), erős fertőzöttség 824 ha-on (18,2 %). A 4532 hektár 18,2 százalékán jelentkezett gazdasági kár. Részletesen ismerteti a szádor-rasszok meghatározását célzó vizsgálatait. Az eredmények szerint a térségben előforduló legújabb szádor-rassz az E-rassz, amely Felső-Bácska jelentős részén jelen van.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Növényvédő gépek szerkezeti felépítése (8.) Növelt szabadmagasságú permetezőgépek
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A növelt szabadmagasságú permetezőgépek szántóföldi alkalmazása az utóbbi időben ismét hangsúlyt kapott. A gépek iránti érdeklődés különösen a kukoricabogár megjelenésével nőtt meg. A kártétel a vegetáció olyan szakaszában jelentkezik, amikor már a védekezés magas növényállományban történik. Ebben az időszakban a hagyományos erőgépek és permetezőgépek jelentős mechanikai sérülést okoznak az állományban, ezért a nagy szabadmagasságú erőgépek és permetezőgépek, valamint az önjáró permetezőgépek nagy szabadmagasságú változatai használhatók csak eredményesen. Ilyen hasmagassággal a gépek előnyösen használhatók napraforgó deszikkálására, csemege-, hibrid- és árukukorica-termesztő gazdaságokban, dohány, szőlő és minden egyéb olyan növényi kultúrában, ahol a nagy hasmagasság, nagy teljesítmény és pontos kijuttatás szükséges. A témakör részleteit a cikk az önjáró permetezőgépeken keresztül mutatja be, amelyek lehetnek célgépek vagy egyéb más eszközök (műtrágyaszóró, hígtrágyaszóró, vetőgép stb.) hordozására is alkalmas önjáró alvázak.

„Hidas traktorral meg tudom védeni a csemegekukoricát, légi úton, pedig nem”. Riport (x)
(Dr. Demes György)
Hegedűs Sándor, a 3000 ha-on gazdálkodó Kisdombesgyházi AGRO-FERR Kft. növényvédelmi szakirányítója, a gazdaság Kertitox AGRI IS 826 típusjelű önjáró hidas permetezőgépéről szerzett tapasztalatokat ismerteti.

Szemelvények a brnói vásárról. Tudósítás
(Dr. Princzinger Gábor)
2004 tavaszán immáron tizedik alkalommal rendezték meg Brnóban a hagyományos mezőgazdasági kiállításokat és vásárokat: így a 8. Nemzetközi Mezőgazdasági Gépkiállítást és Vásárt (TECHAGRO), a 7.  Nemzetközi Állatorvosi és Állattenyésztési Kiállítást és Vásárt (ANIMAL VETEX), valamint a 8. Nemzetközi Erdészeti és Vadászati Kiállítást és Vásárt (SILVA REGINA). A BD EXPO Kft. meghívására és szervezésében a hazai jelentősebb agrárlapok képviselői – így az Agrofórum is – két napot tölthettek Brnóban, a vásárvárosban. Az ott látottakról-hallottakról készítettük a színes fotókkal illusztrált rövid beszámolót.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. „Nyílt napok” a Fliegl abdai gyárában (x)
(Dr. Demes György)
Éppen tizenegy éve, hogy az elsősorban közúti és mezőgazdasági szállítóeszközeiről híres, németországi FLIEGL csoport a hajdani győri Mezőgép abdai telepének megvásárlásával Magyarországon is gyárat alapított FLIEGL-ABDA néven. A céget és a magyarországi gyárat bemutató „nyílt napok” megrendezésére a legutóbb elkészült új szerelőcsarnok és a közúti járművek vizsgáztatására szolgáló új, ötállásos állomás átadása, valamint az alapítás 10+1 éves évfordulója adott alkalmat, amelynek első napjára a nemzetközi szaksajtó munkatársai, második napjára a cég termékei iránt érdeklődő leendő vevők voltak a meghívottak.

Hatékony védekezés csemegekukoricában a gyapottok-bagolylepke kártétele ellen, önjáró hidas permetezőgéppel
(Petró Ede, Hegedűs Sándor, Dr. Molnár István, Kutasi Zoltán)
A 2003. évi gyapottok-bagolylepke invázió számos kérdést felvetett mind a kutatók, mind a gyakorlati szakemberek számára. Csemegekukoricában az indoxakarb hatóanyag hatását számos kísérletben vizsgálták a kártevő lárvái ellen. A készítmény hatékonysága függ a fedettségtől, mivel a készítmény kontakthatású, ezért fontos a kijuttatási technológia. Többféle kijuttatási mód ismert a permetezőgépek mellett. Alkalmaznak légi kijuttatást, vagy öntözővízzel egy menetben, a Pivot rendszerű öntözőberendezéssel úgynevezett „insectigation” technológiát. A kijuttatás technológiája nemcsak a készítmény hatékonysága miatt, hanem a kijuttatás gazdaságossága tekintetében is vizsgálandó.
Az utóbbi években az intenzív kultúrákban kezdenek elterjedni a magas építésű hidas permetező gépek. A tavalyi nagy gyapottok-bagolylepke invázió rámutatott arra, hogy ezeknek a magas technológiai színvonalú gépeknek igen fontos a pontos beállítása, szakszerű működtetése.
A tanulmány célja az volt, hogy rávilágítson a kijuttatástechnika döntő elemeire a fedettség szempontjából. A rejtett életmódot folytató lárvák esetében, melyeknek a kukorica optimális élet- és búvóteret nyújt, a hatékony kezelés feltétele a minél nagyobb permetlé fedettség elérése, különösen a célfelületen. Ehhez a gép pontos beállítása, a megfelelő porlasztók és permetlémennyiség használata alapfontosságú.

A Väderstad gépek bemutatkozása a Komárom megyei dombvidéken (x)
A svéd Väderstad cég magyarországi tapasztalatait, a hazánkban dolgozó több száz munkagépünk eddigi eredményeit bemutató sorozatunk legújabb helyszíne a Komárom-Esztergom megyei Bajna, illetve a környéken gazdálkodó Gazdag László magánvállalkozó.

Ültetvényeink védelmében (x)
(Berta János)
Az Axiál Kft. által forgalmazott Berthoud Boxer önjáró permetezőgép felépítése és felhasználásának lehetőségei.

Kiemelkedő minőség és mérnöki pontosság a növényvédelmi permetezésekben. Riport
(Dr. Herzeg Gyula)
Beszélgetés Faragó András gépészmérnökkel és Mucsi János növényvédelmi szakmérnökkel a kabai székhelyű Agrobázis Rt. cégvezetőjével és mezőgazdasági vezetőjével, a cég szolgáltatásairól, kiemelten a társaság tulajdonában lévő  három darab Matrot M 44 D típusú önjáró hidas traktorról.

„Éjszakai repülés” JD 4710 önjáró permetezővel (x)
(Molnár Tamás)
Halász Lászlónak, a szentesi Terra D. H. Kft. ügyvezető tulajdonosának a tapasztalatai a John Deere 4710 önjáró permetezőgéppel kapcsolatban.

Raiffeisen Agrárház Kft.  bemutatja  egy partnerét (x)
Helmuth Gsuk, a GSD Agrárprodukt Kft. igazgatója a Horsch gépgyár Pronto vetőgépének előnyeit mutatja be egy gazdálkodó szemszögéből.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Megemlékezés. Dr. Takács András (1942-2004)
(AF)
Az Agrofórum szerkesztőbizottságának nemrégiben elhunyt tagjának búcsúztatása.

Az OMMI közleménye
(OMMI)
Meghívó fajtabemutatókra. Az őszi búza, repce- és borsófajták ismertetése.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Szoboravatás Mosonmagyaróvárott
(Kettinger Gyula)
A Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara (Mosonmagyaróvár) jogelődjének alapítójára, Albert Kázmér főhercegre szoboravatással emlékeztek.

Kérünk Te is légy ott! Mert ez lesz az első Bayer Légyott! (x)
Meghívó a Bayer CropScience növényvédelmi szántóföldi bemutatóira.

Jó búza árakra számítanak a termelők
(Dr. Csíbor István)
Rövid eszmefuttatás a búza intervenciós árával kapcsolatban.

Jegyzet gazdálkodóknak. Az agrártámogatások múltjáról
(Kurucz Miklós)
Rövid történelmi visszatekintés az agrártámogatásokról 1719-től napjainkig.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Élelmiszerbiztonság – biotermesztés. Tudósítás
(Dr. Herzeg Gyula)
A törökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazdasági Szakközépiskola már hagyományokra is visszatekintő regionális mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást rendezett, amely az alföldi térség egyik legrangosabb szakmai eseménye. Az idei év szakmai fórumának fókuszában az élelmiszerbiztonság állt, összekapcsolva a biotermesztés és a környezetvédelem problémáinak elemzésével. Az itt elhangzott előadások rövid összefoglalása.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)