AZ ALMA ÉS  A SZŐLŐ VÉDELME

Az alma károsítói és az integrált növényvédelem
(Dr. Cs. Tóth Attila)
Ez a cikk az „Integrált növényvédelem az alma kártevői ellen…” című szakmai tanácskozáson (Ráckeve, 2004. február 17.) a szerző által tartott előadásnak az írott változata. Az alma integrált növényvédelmi technológiája, annak alapelvei és részletkérdései mára már kidolgozottnak tekinthetők. A kultúrára jellemző kulcsfontosságú károsítók köre jól ismert. Ugyanakkor egy-egy kártevő jelentősége térben és időben módosulhat, a védekezési stratégia alakítójává válhat. A szerző felsorolja azokat a legfontosabb ismereteket és követelményeket, amelyekkel az almatermesztőnek napjainkban rendelkeznie kell az eredményes, környezetkímélő védekezés érdekében (a kártevők biológiája, az előrejelzés lehetőségei, technológiai változatok stb.). Ezután sorra veszi azt a 10-12 kártevőt, ill. kártevőcsoportot, amelyek ma az alma növényvédelmében meghatározó szerepet játszanak. Utal életmódjuk legfontosabb mozzanataira, a védekezés elveire, s minden kártevő esetében ismerteti az ellenük használható kurrens inszekticideket.

Az almamoly – valóban nehéz ellenfél?
(Dr. Bognár Sándor)
A Gyakorlati Agrofórum 2003. decemberi számában dr. Voigt Erzsébet: „Nehezen leküzdhető ellenfél – almamoly” címen jelentetett meg közleményt.   E hozzászólás szerzője – évtizedekig a rovartan egyetemi professzora, s az almamoly életmódjának, ökológiai igényeinek, a védekezés lehetőségeinek kutatója – néhány kiegészítő gondolattal, részlettel bővíti, s teszi még teljesebbé a leírtakat. Írásában elsősorban a kártevő elterjedésére és tápnövényeire, továbbá a fokozódó almamoly-kártételekre és azok okaira tér ki. Ez utóbbi kérdés taglalásában két jelentős tényezőre hívja fel a figyelmet: a nyugalmi (diapauza) állapotra és a mostanában oly gyakran említett globális felmelegedésre.

Milyen atkák károsítják tavasszal a szőlőt?
(Győrffyné Dr. Molnár Júlia, Szendrey Lászlóné)
A szőlő lombozatára – a gombabetegségek mellett – az atkák kártétele jelenti a legnagyobb veszélyt. A szőlőt károsító atkák közül kiemelkedő ökonómiai jelentőséggel bírnak a négylábú atkák. Mellettük időszakosan a nyolclábú fajok is fellépnek. Kártételükkel súlyosan veszélyeztetik a fakadó szőlőt. A magyarországi szőlőültetvényekben leggyakrabban előforduló faj a szőlő-levélatka (Calepitrimerus vitis), a szőlő-gubacsatka (Colomerus vitis) és a piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi).   Az atkák káros mértékű megjelenése arra vezethető vissza, hogy a növényvédő szerek használata az őket korlátozó hasznos élőlények (ragadozó atkák) számát csökkenti. Ismertetik a főbb akta-kártevőket. Ennek során megtudhatjuk, hogy a szőlő-levélatka jelenleg az ültetvények kisebb hányadán fordul elő, ugyanakkor a szőlő-gubacsatka veszélyességét tekintve az első helyre került. A piros gyümölcsfa-takácsatka időszakosan található a szőlőn. Külön fejezet tárgyalja a ragadozó atkákat, amelyek hasznos segítőtársak lehetnek a védelemben. Pontokba foglalva ismertetik a kártevő atkák elleni védekezés – általuk megfogalmazott – 6 fő szabályát. Végül – rövid, de hasznos technológiai tudnivalókkal kiegészítve – ismertetik az atkák elleni védekezésre használatos fontosabb növényvédő szereket. A cikket több, a szereket bemutató részletes táblázat, valamint számos színes kép teszi teljessé.

Szőlőlisztharmat-járványok dinamikája a Szekszárdi borvidéken, 1990-től napjainkig
(Dr. Füzi István)
A szőlő lisztharmatát okozó gomba (Uncinula necator, új tudományos nevén Erysiphe necator) 1853 óta honos Magyarországon, de csak az 1800-as évek végén jegyezték föl először súlyos károsítását. A Szekszárdi borvidéken a szőlőültetvények lisztharmat-fertőzöttsége a XX. sz. ’80-as éveinek első felében fokozatosan erősödött, és 1996-ig a járványok állandósultak. Az elmúlt néhány évben – a 2001-es esztendő kivételével – jobbára csak gyenge vagy közepes fertőzési nyomással találkozhattunk. De vajon mi okozta a járványok erejének ezt a jelentős ingadozását? Mi jellemezte a lisztharmat-járványokat a változó időjárási körülmények között? Erre ad választ a szerző, aki 1990-től napjainkig elemzi e betegség járványdinamikáját. Ennek során kitér a primér fertőzési forrás (inokulum) eredetére (micéliumos vagy aszkospórás), e fertőzési források mennyiségének jelentőségére és az ezeket befolyásoló időjárási körülményekre. Járványveszély akkor állhat fenn, ha augusztustól a következő év májusáig a gomba számára kedveznek a meteorológiai feltételek (az ivaros termőtestek, a kleisztotéciumok képződésének, lemosódásának és áttelelésének körülményei). Minél több szakaszban kedveznek, annál nagyobb lehet a járványveszély. A többéves adatsorok ismeretében lehetőség nyílik a távelőrejelzésre is. Az írást számos ábra, táblázat és színes kép egészíti ki.

SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

A termesztési gyakorlatból. Cukorrépa-termesztés Békésben
(Szilágyi Antal)
A cikk szerzője a termesztési gyakorlatban dolgozó szakember. Írásában a sikeres cukorrépa-termesztést mutatja be, a talaj-előkészítés munkáitól egészen a betakarításig.

Száraz nyarakon „illik” vigyázni a lisztharmatfertőzésre a cukorrépában (x)
(Dr. Angeli András)
A KWS nemesítőház Georgina és Brigitta nevű rizománia-toleráns és lisztharmat-rezisztens fajtáinak ajánlata a cukorrépa-termesztőknek.

A kukorica és annak bogara
(Klopp Béla)
Részletes tudósítás a 2004 februárjában a Szekszárdi Növényvédő Kft. és az Agrofórum által Szekszárdon rendezett tanácskozásról és kiállításról. Az elhangzottak számos értékes tapasztalattal szolgálnak a kukoricatermesztőknek a kártevő elleni eredményes védekezéshez.

Invite-pályázat 2003 – I. helyezett (x)
(Hajdú Csilla, Mészáros Endre)
A kukoricabogár elleni védekezésben újdonságot jelentő Invite nevű, táplálkozást serkentő adalékanyagot forgalmazó Biomark Kft. által kiírt pályázatra érkezett díjnyertes írás.

Goal-erős gyomirtás a napraforgóban! (x)
(Takács Attila)
A Dow AgroSciences oxyfluorfen hatóanyagú herbicidjének felhasználási lehetőségei.

Karbamát inszekticid talajfertőtlenítők és a kukoricabogár (x)
(Kormányos Ferenc)
A Magyar Kwizda által forgalmazott karbofurán hatóanyagú Furadan^® 10 G és a karboszulfán hatóanyagú Marshal^® 25 EC talajfertőtlenítő szerek felhasználásának előnyei a kukoricabogár lárvái ellen.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Sikeres doktori védés Keszthelyen
(AF)
Összefoglaló Nagy Ida „Az őszi káposztarepce gyomnövényei és a kétszikű gyomnövények elleni gyomszabályozásának lehetőségei” című, doktori (Ph. D.) védéséről.

Sikerek és eredmények a kukorica gyomirtásában (x)
(Dr. Demes György)
A Bayer 2004 február végén Siófokon és a Hortobágyon rendezte meg  a Nemzetközi Kukorica Gyomirtási Konferenciát. A rendezvényeken a kukorica gyomirtásával kapcsolatos hazai eredményekről neves hazai gyomspecialisták, a külföldi tapasztalatokról a Bayer CropScience vezető szakemberei számoltak be. Az előadások után a konferencia egyik hazai szervezőjét, a Bayer Hungária Kft. munkatársát, Rikk Istvánt kérdezte az AF munkatársa arról, hogy miben összegezhetők a tanácskozás legfontosabb eredményei, megállapításai.

Barátságban a méhekkel (x)
(Kleofász Mátyás)
A Bayer tiakloprid hatóanyagú, Calypso elnevezésű, a burgonya, az almástermésűek, a napraforgó, a repce, a meggy és a kukorica kártevői ellen felhasználható inszekticidjének alkalmazási lehetőségei, különös tekintettel a hasznos rovarokra.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Stúdium. Öngerjesztő herbicid-rezisztencia
(Dr. Solymosi Péter)
A gyomnövények között az elmúlt két és fél évtizedben erőteljesen növekedett a rezisztens biotípusok száma. Ez a probléma öngerjesztő: az ellenállóság miatt mind nagyobb mennyiségű (vagy mikromennyiségű, de perzisztens) herbicidet alkalmaznak, ami – szelekciós tényezőként hatva – meggyorsíthatja a rezisztens egyedek kiválasztódását. A szubspecifikus herbicid-rezisztencia első megnyilvánulása 1951-ben az USA Dél-Dakota államában került azonosításra. Jelenleg a Föld ötven országában 300 rezisztens gyombiotípust tartanak számon.
A szerző a bevezető gondolatok után a herbicid-rezisztenciával kapcsolatos néhány fogalom magyarázatát adja. A további fejezetekben a herbicid-rezisztens gyombiotípusok szelekciójáról, a herbicidek kémiai hatáshelyeiről (kötődéseiről) és a rezisztencia kapcsolatáról, végül a herbicid-rezisztencia kialakulását befolyásoló tényezőkről ír.

Jegyzet gazdálkodóknak, az agrártámogatások új rendszeréről
(Kurucz Miklós)
Aktualitások a közösségi támogatásokról a csatlakozás jegyében.

GrowHow megoldások a mikroelem-pótlásban (x)
(Kónya Imre)
A Kemira GrowHow új, kelát formájú mikroelemeket tartalmazó KelCare termékcsaládjának bemutatása.

Az adalékanyagokról – a permetezési szezon kezdetén
(Hadobás Jánosné, Dr. Kőrösmezei Csaba)
A növényvédő szer hatóanyagokat önmagukban nem tudjuk hatékonyan kijuttatni a növényre vagy a kívánt célfelületre. A korszerű peszticideknek sok kritériumnak kell megfelelniük (pl. hosszú tárolási stabilitás, a könnyű kezelhetőség, gyors felszívódás stb.). Ezért a hatóanyagokhoz egyéb, úgynevezett segédanyagok hozzáadása szükséges a gyártás során. A növényvédő szer felhasználási technológia fejlődésével – pl. a precíziós permetezőgépek megjelenésével – olyan igények is jelentkeztek, amelyeket a készítményekbe beépíthető, szokásos mennyiségben alkalmazott felületaktív anyagokkal legtöbbször nem sikerül elérni. Ezenkívül megjelentek a kis dózisú, illetve koncentráltabb peszticidek, amelyek kijuttatásakor még nagyobb jelentősége lett pl. a megfelelő nedvesedésnek, ill. a permetlé  szétterülésének a növényen. A tartósabb biológiai hatás elérése és a környezet vegyszerterhelésének csökkentése iránti egyre nagyobb igény is azt eredményezte, hogy megjelentek a piacon az úgynevezett hatásfokozó készítmények vagy más néven adjuvánsok. A cikk rövid írásos ismertetést ad az adjuvánsok különféle kémiai csoportjairól, majd részletes táblázatban mutatja be a hazánkban engedélyezett adalékanyagokat.

Csatlakozás utáni változások a vetőmag-forgalmazásban
(Nagy Zoltán)
Ma, az Európai Unió külföldi vetőmag beszállítói közül, Magyarország a harmadik helyet foglalja el Kanada és az USA után. Csatlakozás után a jelentősen megnövekedett uniós területekre kerül majd a magyar vetőmag exportra szánt mennyiségnek 70 %-a. Az írás – a figyelemfelkeltés szándékával – az EU-csatlakozás vetőmag szakmában várható következményeiről, változásairól szól annak az előadásnak alapján, amelyet Dr. Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács igazgatója tartott Gödöllőn, a „Vetőmagbörze” rendezvénysorozatában. Az előadásban, így ebben az írásban is, szó esik a növényfajták elismeréséről, a fajtaszabadalom vagy szerződéses fajtavédelem kérdéséről, a vetőmag-forgalmazás változásairól. A csatlakozás után az OMMI címkéje és bizonyítványa az unió egész területén érvényes lesz.  A jó minőségű áru előállítása során felértékelődik a fémzárolt vetőmag használata. Megváltoznak valamelyest a palántanevelés szabályai is, mivel az EU-ban szigorú rendeletek írják elő az előállítóknak a palántanevelés módját. Ez a rendszer sok új elemet tartalmaz, amiben a magyar termelőknek nincs tapasztalatuk.
A Vetőmag Terméktanács minden segítséget igyekszik megadni a termelőknek a jogi szabályozás változásainak követéséhez.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

A gépüzemeltetési költségek várható alakulása 2004-ben
(Dr. Gockler Lajos)
Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet egyik fontos feladata, hogy tájékozódjon és tájékoztasson a gépüzemeltetés költségeinek alakulásáról. Ezért az intézet bázisgazdaságokban folyamatosan figyelemmel kíséri a gépek teljesítését és költségét, és ezeket az adatokat, valamint a gépvizsgálatok eredményeit felhasználva minden évben költség-előrejelzést készít. Ez a munka 2004-ben is elkészült. A költségek ismerete ugyanis mind az intézetben, mind a gazdálkodók számára egyaránt fontos, mert segítséget nyújt a különböző költségkalkulációkhoz, a szolgáltatási díjtételek kialakításához, a saját gépek költségének tervezéséhez és ellenőrzéséhez stb.
A cikk az intézet „Mezőgazdasági gépi munkák költsége 2004-ben” című kiadványában megjelent legfontosabb adatokat foglalja össze, részletes táblázatok formájában.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Permetezőgépek kötelező felülvizsgálatára szolgáló mérőberendezések és eszközök az AGRO+MASHEXPO 2004 kiállításon
(Dr. Demes György)
A szakkiállításon a gödöllői székhelyű Farmcenter Kft. bemutatta azokat a mérőberendezéseket, illetve eszközöket, amelyek alkalmasak a szántóföldi és az ültetvénypermetező-gépek felülvizsgálatához szükséges, az MSZ EN 13790  szabvány ajánlásainak megfelelő permetezéstechnikai jellemzők meghatározására.

A Väderstad leglojálisabb magyar partnergazdasága (x)
A balatonfőkajári Balatonfői Szövetkezeti Rt. Väderstad munkagépeiről szerzett gyakorlati tapasztalatok.

Nagy érdeklődés mellett bemutatták a Massey Ferguson MF 555 precíziós vetőgépet (x)
Az Agro+Mashexpo 2004 mezőgazdasági szakkiállításon bemutatott Massey Ferguson MF 555 nagyteljesítményű precíziós szemenkénti vetőgép felépítésének és tartozékainak ismertetése.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)