2003 első felének időjárásáról
(Vadász Vilmos)
A kontinentális klímának – így Magyarország éghajlatának is – egyik jellemző vonása a változékonyság, a szeszélyesség. Az idei év első fele különösen sok időjárási szélsőséget hozott, jelentős károkat okozva a növénytermesztésben. Januárban főleg a gyümölcsösökben és a szőlőkben pusztítottak kemény fagyok, februárban szokatlanul vastag hótakaró alakult ki az ország nagy részén, a tavaszi hónapok és a nyár eleje pedig rendkívüli szárazságot és meleget hoztak. A szerző, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, visszatekintve, hónapról hónapra elemzi az első félév időjárását.

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS

Stúdium. A glifozát – egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező hatóanyag a totális gyomirtás területén
(Benécsné Bárdi Gabriella)
A glifozát hatóanyag 2004-ben ünnepli 30 éves születésnapját. E világszerte elterjedt herbicid hatóanyagból Magyarországon napjainkban már – a korábban egyeduralkodó Glialka után – 17 engedélyezett gyomirtó szer és egy kombinációs termék van forgalomban. A glifozát először 1974-ben, Roundup néven került kereskedelmi forgalomba, s azóta több mint 100  felhasználási területen engedélyezték több mint 300 gyomfaj ellen, mint nem szelektív, totális, posztemergens herbicidet. Ez az átfogó tanulmány – a gyakorló felhasználónak szükséges mélységig – teljes körű ismertetést ad a glifozát kémiai jellemzőiről, hatásmechanizmusáról, növényen belüli transzlokációjáról s a környezetben (talajban, vízben) való viselkedéséről. Tárgyalja a gyomnövények érzékenységét a hatóanyaggal szemben és a glifozáttal szembeni herbicid-rezisztencia első ismert eseteit. A glifozát főbb alkalmazási területeit ismertető fejezet sorra veszi a mezőgazdaságilag nem művelt területeken, valamint az egyes kultúrákban lehetséges felhasználás tudnivalóit. Végül az engedélyezett szerek sorrendjében, többoldalas táblázatban is összefoglalja mindezt.

REPCETERMESZTÉS

Repcetermesztési tanácsok 2003 nyarán
(Dr. Eőri Teréz)
Az idei év nagyon sok termelőnek szegte repcetermesztési kedvét a mostoha tél és a rendkívüli száraz tavasz miatt. Az ősszel elvetett repce 60-65 %-át kellett kiszántani. Az országos termésátlagok (1,2-1,4 t/ha) is a gyenge eredményeket tükrözik. Annak ellenére, hogy rendelkezünk a nemzetközileg is ismert, legjobb hibridekkel és fajtákkal, ilyen gyenge repcetermesztési időszak legalább 20 éve nem fordult elő hazánkban. Ez a stresszhatásokkal bővelkedő esztendő élesen rámutat a technológiai hiányosságokra is. A jobb áttelelést és termést az igazán jó agrotechnikát alkalmazó gazdaságok érték el. Igaz ugyan, hogy nálunk az intenzív termesztést igénylő hibridek sem érik el a francia és német termésátlagokat (az óceáni klíma kedvező hatása!), ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy nálunk nem termeszthető jól a repce. Igenis termeszthető, csak sokkal pontosabb és szigorúbb agrotechnikával. Ehhez ad útmutatást a szerző jelen írásában.

Hogyan terem a szlovák repce?
(Klopp Béla)
A cikk írója egy szakember-csoport tagjaként ez év májusában a szlovákiai repcetermesztést tanulmányozta. Ott szerzett tapasztalatait adja közre jelen írásában. Megállapítja: számunkra ismeretlen elemet nemigen tartalmaz a szlovák termesztők termesztéstechnológiája, de sokkal több az input ráfordítás és szigorúbb a technológiai fegyelem. Mindez megtérül a nagyobb termésekben.

Saaten-Union repcefajtákkal a biztos jövedelmezőségért! (x)
(Blum Zoltán)
A Saaten-Union repcéinek európai sikerét a fajták és az MSL-hibridek teljesítménye biztosítja. Ezek: a termőképesség, az olajtartalom, a stressztűrő-képesség, továbbá az eredmények állandósága termőhelyektől, valamint évjáratoktól függetlenül. A cikk a cég repce fajtáit mutatja be.

Repce termésbiztonság 2003/2004-ben is a Magyar Kwizdával (x)
(Fehér Tamás, Nagy Ida)
A szerzők a Magyar Kwizda Kft. által forgalmazott növényvédő szerek és műtrágyák felhasználásának előnyeit ajánlják a repcetermesztők figyelmébe.

Már a forró nyárban is érdemes gondolni a téli bajnokra! (x)
(Galankó Attila)
A KWS RAGT Hybrid Kft. repcefajtáinak ismertetése, különös tekintettel a Triangle hibridre, amely az elmúlt szezonban – egyebekben – jó télállóságával is kitűnt a különböző fajták között.

Értékmegőrző őszi védekezés a repcében (x)
(Szabó István)
A Dow AgroSciences Lontrel (klopiralid), Perenal (haloxifop-R-metilészter) és Nurelle-D 50/500 SC (cipermetrin + klórpirifosz) növényvédő szereinek ajánlása a repcetermesztésben.

A DEKALB repce-fejlesztések legújabb eredményei (x)
(Kiss Istvánné dr.)
A Monsanto, mint a világ egyik meghatározó nemesítőháza, jelentős eredményeket tudhat magáénak a repcenemesítés és fejlesztés területén is a DEKALB^® márka-családhoz tartozó repce fajtákkal és hibridekkel. Pillanatnyilag 32 fajtarepcével és 24 hibridrepcével rendelkezik. Közülük azokat mutatja be az írás, amelyek a magyarországi körülmények között sikeresen termeszthetők.

KALÁSZOSOK CSÁVÁZÁSA

A csávázás – kihagyhatatlan technológiai elem
(Tóth Ágoston)
A szerző röviden áttekinti, miért nem hagyható el a kalászos vetőmagvak csávázása, melyek azok a betegségek, amelyek ellen a csávázás az egyedüli védekezési lehetőség. Megemlít néhány szempontot, amelyeket a megfelelő csávázószer kiválasztásakor mérlegelni kell. Táblázatban foglalja össze az őszi kalászosokban felhasználható és jelenleg forgalomban lévő fontosabb csávázószereket.

Az Agrosild mindent tud, amit egy kalászos csávázószernek tudnia kell! (x)
(Molnár Mária, Hadobás Jánosné)
A címben jelzett, az Agrochemie Kft. által gyártott karbendazim + karboxin hatóanyagú csávázószer felhasználásának ismertetése.

A kiváló minőségű csávázás alapjai (x)
(Csorba Csaba)
Az írás a csávázás minőségét befolyásoló legfontosabb tényezőket tekinti át röviden. Ezek: a vetőmag, a csávázógép, a csávázószer formulációja, és a csávázást végző ember.

A vetőmag csávázására mindig szükség volt, szükség van és szükség lesz ezen túl is (x)
(Dr. Inczédy Péter)
A szerző a csávázás szükségességét hangsúlyozza, s azokat az érveket latolgatja, amelyek a gazdában felmerülhetnek, amikor választani fog a gazdag szerkínálatból.

Kwizda csávázási program (x)
(Fehér Tamás)
A Magyar Kwizda Kft. csávázási programjának ismertetése, amely nemcsak a csávázószereket és a csávázógépeket foglalja magába, hanem egy kedvező finanszírozási ajánlatot is.

Cruiser – újdonság a rovarölőszeres csávázásban (x)
(Kamp János)
A tiametoxám hatóanyagú rovarölő csávázószer és felhasználási lehetőségeinek bemutatása.

EGYÉB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK

A gyakorló gazda lehetőségei az aszálykár mérséklésében
(Palecska Csaba)
A szerző egy kiválóan gazdálkodó Békés megyei szövetkezet növényvédelmi szakirányítója. Írásában azokat a termesztéstechnikai fogásokat, lehetőségeket tekinti át, amelyeket saját gyakorlatában alkalmazott az idei rendkívül száraz és meleg évben az aszály káros hatásának csökkentésére. Szó esik a helyes terület-kiválasztásról, a tarlóhántás eszközeiről és a folyamatos tarlóápolásról, az őszi tápanyag-visszapótlásról és a talajművelésről. Megállapításait így foglalja össze: a kedvezőtlen ökológiai feltételek mellett még inkább a technológiai, technikai fejlődés követésére, kísérletezésre, a már beillesztett elemek precíz, időben történő alkalmazására, több odafigyelésre, áldozatra van szükségünk a megfelelő eredmények eléréséhez.

Lehet-e beteg a napraforgó aszályos, meleg időjárás esetén?
(Dr. Békési Pál)
A kérdést az idei eddig rendkívül száraz, aszályos időjárás kényszeríti ki a szakemberekből. A szerző válasza: sajnos igen! Ez a nagyon értékes, rendszerint jól jövedelmező növény még akkor is megbetegedhet, ha az időjárás nem kedvez a napraforgó legtöbb betegsége számára.
A száraz, meleg időjárást az Alternaria fajok is jól tűrik, sőt a fertőzéshez nagy záporokat igénylő Phoma macdonaldii is képes a száraz, meleg időjárás elviseléséhez. De van egy betegsége a napraforgónak, melynek kórokozója trópusi eredetű és ez elsősorban a nagyon meleg időjárás esetén támadja és károsítja a napraforgót. Ez a betegség: a hamuszürke szárkorhadás, kórokozója: a Macrophomina phaseolina gomba. A cikk a betegségre vonatkozó ismereteket (gazdasági jelentőség, gazdanövénykör, tünetek, a kórokozó biológiája, a védekezés lehetőségei) foglalja össze tömören, közérthetően.

Őszi búza termesztés GrowHow technológiával (x)
A Kemira cég szakemberei írásukban az eltérő termesztéstechnológiai szintekre javasolt tápanyag-utánpótlási ajánlásukat ismertetik, búzatermesztőknek.

Amit az alveográfról tudni kell.
(Rakszegi Mariann, Dr. Vida Gyula, Dr. Láng László, Dr. Bedő Zoltán)
A búza minőségvizsgálati módszerei a feldolgozóipar igényeinek megfelelően folyamatos fejlesztés alatt állnak. A feldolgozóipar igényeinek változása és bővülése következtében olyan beltartalmi és reológiai tulajdonságok vizsgálata válik szükségessé, amire a gyakorlati tapasztalatok szerint az eddig jól bevált hagyományos módszerek számos esetben nem alkalmasak. A tészta nyújthatóság vizsgálatának Európában elterjedt egyik módszere a Franciaországban kifejlesztett Chopin-típusú alveográf (működési elvét Hankóczy Jenő dolgozta ki 1905-ben) használata. Az alveográf a tészta reológiai tulajdonságainak meghatározására alkalmas készülék, a kapott adatok a tészta stabilitását, valamint a nyújthatóságát jellemzik.

A Biomit Plussz lombtrágya hatása a búzatermesztésben (x)
(Dr. E. Jezierska-Szabó)
A levéltrágyaként kijuttatott termék termésnövelő és minőségjavító hatásait ismertetik.

SZŐLŐTERMESZTÉS

Szőlőink állapota 2003 nyarán. Riport
(Györök Zsuzsanna)
A riportban a szőlőültetvények teleléséről, szárazságtűréséről, betegségeiről és az elmúlt időszakban felmerülő gondokról, azok megoldási lehetőségeiről beszélgettek az ország különböző részén élő, szőlővel foglalkozó szakemberek. A beszélgetésben Rüll Gusztáv, a Heves megyei NTSZ igazgatója, Mukli Dániel, a Hilltop Neszmély Rt. növényvédelmi szakirányítója, Sulyok Tibor, agrár-szaktanácsadó (Balaton-felvidék), Czink János, a Völgység Szőlő 2002. Kft. ügyvezetője (Szekszárd) és Mészáros Pál, a Szekszárd Hegyközség elnöke mondja el tapasztalatait. A felvetett kérdések között szerepelt többek között: – hogyan reagált a szőlő az átlagosnál hidegebb és hosszabb télre az ország különböző részein? – hogyan tűri a szőlő a szárazságot és a nagy meleget? – növelhetjük-e a szárazságtűrést levéltrágyák kijuttatásával? – a szüret előtt mire számíthatnak a szőlősgazdák, mi fenyegeti még a szőlőt?

Terjed a szőlő-gubacsatka
(Szendrey Lászlóné, Rózsahegyi Péter)
A szőlő-gubacsatka (Colomerus vitis) károsítása 1878 óta ismert Magyarországon. Az Egri és Mátraaljai borvidéken a téli rügyvizsgálatok tapasztalatai alapján 2001-től egyre nagyobb számban van jelen, és megelőzte az addig dominánsként szereplő Calepitrimerus vitist. Kártételéről a termő szőlőket illetően a vélemények hosszú ideig megoszlottak, de a betelepedés és túlszaporodás esetén a fiatal, 1-6 éves ültetvényeket súlyosan károsítja. Mivel az utóbbi évek klimatikus viszonyai, a művelési mód és a növényvédelem gyakorlata kedvezett a gubacsatka felszaporodásának és terjedésének, ugyanakkor igen megnőtt az új telepítésű ültetvények területe és kibővült a tulajdonosi kör is, a szerzők – a szerkesztőség felkérésére készített tanulmányukban – részletes ismertetést adnak a teljes gubacsatka problémakörről. Az írást színes képek egészítik ki.

GÉPEK, GÉPESÍTÉS

„Területeink kímélő és gazdaságos művelése nem enged meg több menetszámot, mint amennyi a Väderstad munkagépekkel lehetséges” (x)
A Cosinus Gamma Kft. Pest megye déli részén, Bugyi határában, Juhászföldön gazdálkodik mintegy 3000 ha területen és mindössze 20 főállású növénytermesztési dolgozóval. A cég ügyvezető igazgatójával, Csaplár Jánossal készített reklámriport a gazdaságban megvalósított technológiai újításokról és a Väderstad munkagépekkel kapcsolatos eddigi kedvező tapasztalatokról szól.

Növényvédő gépek szerkezeti felépítése (2.)
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A cikk első része, lapunk júniusi számában, az áramlási rendszert követve bemutatta a permetező gépek legfontosabb szerkezeti részeit a tartálytól a szivattyúig. Most a szivattyút követő, „nyomó oldali” résszel ismerkedhetünk meg. Olyan fontos szerkezeti részek funkciója és működése kerül ismertetésre, mint az öntisztító szűrő, a nyomásszabályozó szelep, a nyomásmérő óra, a nyomószűrő, az átfolyásmérők, a szakaszoló kapcsolók, az elzáró főszelep és a nagynyomású tömlő. A leírtakat színes képek teszik szemléletesebbé.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Láttuk, hallottuk, olvastuk. A Tihanyi félsziget Európa Diplomát kapott
(AF)

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Nemzetközi bemutató és tanácskozás a kukoricabogárról
(Pecze Rozália)
Tudósítás a Syngenta által 13 európai országból érkezett szakemberek számára szervezett rendezvényről.

Krónika. Sikeres doktori védés Gödöllőn
(AF)
Beszámoló és rövid tartalmi ismertetés Benécsné Bárdi Gabriella „A gyomként növő kender (Cannabis sativa L.) hazai elterjedése, morfológiája, biológiája és gyomszabályozási lehetőségei” című, doktori (Ph. D.) értekezésének nyilvános vitájáról.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Országos szántóversenyek 2003. július 12. és szeptember 6. között
(AF)

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)