KERTÉSZETI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

A zöldségtermelés helyzete a kibővülő Európai Közösségben
(Kristóf Lászlóné dr.)
Az Európai Unió bővítésének közeledtével mind több fórum foglalkozik a csatlakozás előtt álló országok kertészeti termelésével. Az elmúlt év októberében holland szakértők négy középkelet-európai ország – Lengyelország, Csehország, Szlovénia és Magyarország – részvételével szakmai konferenciát szerveztek Prágában, melynek témája a fenti országok zöldség- és gyümölcstermelése helyzetének elemzése volt. Az előadók kitértek az adott országok termelési mutatóira, a termelő gazdaságok szerkezetére, a piac és az értékesítés helyzetére és elkészítették az ágazat swot-analízisét, ami nem más, mint az erősségek (S), a gyengeségek (W), a lehetőségek (O) és a fenyegetések (T) összegzése. Az előadások és a szakmai viták alapján körvonalazódtak azok a kritikus pontok, melyek szinte valamennyi csatlakozás előtt álló és a szocialista gazdálkodás örökségeivel küszködő országok számára gondot jelentenek és sürgős megoldásra várnak. A hazai zöldségtermesztés jövőjének tervezéséhez ezen országok termesztésének ismerete hasznos információkkal szolgál.

Növényvédelem a zöldségfélék palántanevelésében
(Kormány Aranka, Dr. Budai Csaba, Dormannsné Simon Erzsébet, Varga András) 8
A hazai zöldségterület jelentős részét palántázott növényekkel hasznosítják. Mivel egészséges növényállományt csak fertőzésmentes közegben nevelt jó minőségű palántákból nyerhetünk, a palántanevelés növényvédelme kiemelt fontosságú. A szerzők írásukban ismertetik a palántanevelés növényvédelmének fontosabb elemeit, beleértve a szaporítóanyag-előállítás tápközegeinek, a növénytáplálásnak a kérdéskörét is, mely szintén feltétele az igényes szaporítóanyag előállításnak. A cikkben – fokozott kártételi veszélyük miatt – nagyobb hangsúlyt kapnak a gombás betegségek és az ellenük való védekezés kérdései. Részletesen ismertetik a megelőzés módjait, majd a betegség észlelése utáni teendőket. A palántanevelés során alkalmazható biológiai védekezési eljárást is bemutatják. Az ismertetést egy táblázat és több színes kép teszi teljesebbé.

Növényvédelmi helyzetkép – 2002. (II.) Kertészeti kultúrák
(Kobza Sándor, Tóth Miklós, Garai Adrienn, Szendrey László)
Az előző számban megjelent cikk folytatásaként készült írás a zöldségfélék, a főbb gyümölcsfajok és a szőlő 2002. évi károsítóhelyzetét mutatja be. A túlnyomóan aszályos, meleg nyári időjárás nem kedvezett a paprika és paradicsom gombás betegségeinek, legfeljebb a nyár végi esőzések hatására fordultak elő nagyobb mértékben, de súlyos kárt ekkor már nem okoztak. Kiemelendő viszont a gyapottok-bagolylepke, amely jelentős károkat okozott a zöldségkultúrákban. A dinnye fuzáriumos hervadás mértéke az idei évben nem volt olyan mértékű, hogy számottevő tőpusztulást okozzon, járványos mértéket sehol sem öltött. Az elmúlt évinél erősebb atkafertőzések a hagyományos termesztéstechnológia mellett a rendkívül meleg, száraz időjárás miatt alakultak ki.
Amíg az almatermesztésben a 2001. év a gombabetegségek éve volt, az idei év főleg a rovarkártevőknek kedvezett. Sok gondot okozott az almamoly, továbbá a sodrómolyok közül az almailonca. A kártevőket a nagy egyedszám és az elhúzódó rajzás jellemezte, főleg a 2. nemzedék esetében. Az almafalisztharmat kórokozójának nemcsak a téli időjárás kedvezett, hanem szinte az egész vegetációs időszakban zavartalanul szaporodhatott a gomba, csak intenzív védekezéssel lehetett járványszerű terjedését megakadályozni. A tavaszi időjárás nem kedvezett az almafavarasodás fertőzések kialakulásához, és a júniusi meleg, csapadékszegény időjárás is gátolta a betegség továbbterjedését. Az idei évben az atkák jelenléte általános volt a gyümölcsösökben. Nemcsak a takácsatkák, hanem a levélatkák is károsítottak. A levélatkák a szőrözött levélfonákú fajtákat (Delicious, Prima stb.) részesítették előnyben.
A 2002. év növényvédelmi szempontból kedvező volt a szőlő számára. A vegetációs időszak nagy részében az időjárás nem kedvezett a gombabetegségeknek, a rovarkártevők fertőzése is kisebb volt a korábbi évekénél.

Jól szervezett a hazai máktermesztés
(Nagy Zoltán)
Az ún. kiskultúrák csoportjába tartozó, s jelentős gazdasági értéket képviselő mák a legrégebben ismert kultúrnövényeink egyike. Hazánk klimatikus viszonyai között kiválóan megterem, s napjainkban már nem is a magterméséért, hanem ipari célra, a máktokban található alkaloid tartalomért termesztik, a gyógyszeripar számára. Drogtartalma indokolta, hogy a máktermesztésben jogszabályban előírt korlátozásokat és szigorú ellenőrzést vezessenek be. Az ICN Magyarország Rt. által integrált termesztés kb 15-16 ezer ha-on folyik, szerződéses rendszerben. A cikk részletesen ismerteti a máktermesztés technológiáját (elővetemények, magvetés, műtrágyázás stb.). Külön tárgyalja a vegyszeres gyomirtás módját és az e célra használható szereket (néhány esetben csak eseti engedéllyel!), valamint a legfontosabb betegségeket és kártevőket. Végül kitér a jövedelmezőségi mutatók alakulására is.

SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Zabtermesztőknek. Szegedi fajtaajánlat 2003-ra
(Dr. Palágyi András)
A rövid írás a Gabonatermesztési Kutató Kht. által nemesített GK Pillangó, GK Iringó és a GK Zalán zabfajtát mutatja be.

Sörárpa termesztési kísérletek tapasztalatai 2002-ben
(Dr. Tomcsányi András)
A hazai sörárpa-termesztési kutatás-fejlesztés ismert szakembere cikkében két témakört érint: 1./ Nitrogénhasznosulás a sörárpáknál a talaj-vízellátottság függvényében; 2./ Tavaszi sörárpafajták vírus-veszélyeztetettsége.
Hazai viszonyaink közt a sörárpatermesztés legkényesebb pontja a fehérjetartalom 11,5 % alatti szinten tartása. Különösen igaz ez a szokásosnál jóval melegebb és szárazabb években, mint amilyen például a 2002 is volt. A szerző kísérleteiben azt vizsgálta, hogy a vízvesztő és a vízmegőrző talajművelési eljárások mint agrotechnikai elemek – a vízellátottságot és ezen keresztül a N-hasznosulást befolyásoló szerepük révén – milyen hatással vannak a termés mennyiségére és fehérjetartalmára. Bebizonyosodott, hogy szárazságra hajló körülményeink között a vízmegőrzéses talajművelési eljárások mindkettő alakulása szempontjából előnyösek.
A bevezetőben jelzett második témakörben – eltérő vírusprovokációs feltételek mellett – azt vizsgálta, hogy van-e szerepük a törpeség vírusoknak a kései vetésben mutatott termésveszteség kialakulásában. A kísérletben a különböző vetési idők, vetőmag mennyiségek és az inszekticides csávázás hatását hasonlította össze. Ismerteti néhány fontos fajta eltérő viselkedését a kései vetésben.

A DuPont legújabb fejlesztései a kalászos gabonák növényvédelmében (x)
(Dr. Molnár István, Dr. Tóth Elemér)
Az Ally 20 DF (metszulfuron-metil) és az Ally Star (metszulfuron-metil + fluroxipir) gyomirtó szerek kalászosokban való felhasználását ismerteti.

A napraforgó gyomirtása
(Gyulai Balázs, Pardi József)
A napraforgó a harmadik legnagyobb területen termesztett kultúra hazánkban. Termesztésének sikere gyakran a gyomirtás sikerén is múlik. A szerzők előbb áttekintik a napraforgó gyomosodási viszonyait, a jelenleg uralkodó gyomfajokat. Kitérnek a gyomok elleni agrotechnikai védekezés (fajtaválasztás és a vetési idő) lehetőségére. Ismertetik az alkalmazott fontosabb herbicid-csoportok szelektivitásának alapjait: azaz mitől függ az, hogy a napraforgó károsodik-e az alkalmazott gyomirtó szertől. A vegyszeres védekezés fejezetben szövegesen és táblázatokban is részletesen áttekintik az engedélyezett gyomirtó szereket, ismertetve a felhasználás körülményeinek fontos tudnivalóit.

Az amerikai karmazsinbogyó (Phytolacca americana L.) meghonosodása és gyomosítása Magyarországon
(Dr. Salamon Pál)
Ez a növény Magyarországon már régóta ismert (XVIII-XIX. század), de gyomnövényként való terjedése az utóbbi évtizedben tűnt fel. Az 1980-as évekig fő elterjedési területe Somogy megye, Budapest (és délkeleti környéke), valamint a Debrecentől északra, északkeletre fekvő területek (Hajdúhadház, Téglás, Balkány), ahol főleg erdős vagy cserjés növényállományokban fordul elő. Az elmúlt években terjedéséről és meghonosodásáról újabb hazai adatokat közöltek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Somogy megyéből. A cikk ismerteti a növény elnevezését, rendszertani helyét és földrajzi elterjedését; magyarországi meghonosodását; botanikai jellemzését, biológiáját; hatóanyagait és hasznosítását; a védekezés lehetséges módjait. A leírást színes képek és egy térkép teszik szemléletessé.

A Callisto program folytatódik: Callisto MegaPrim (x)
A mezotrion + atrazin hatóanyagú herbicid használatának ismertetése.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Nagyító alatt…(17.) Güttler Ökonom PW 62 AS prizmahenger
(Dr. Soós Sándor)
A standard vagy öntisztító Güttler-hengerek családjába tartozó gépet a 60-80 kW motorteljesítményű erőgépekhez fejlesztették ki. Rendeltetése: különböző talajokon történő talajápolás és felületlezárás. A gép műszaki adatainak bemutatása után ismertetik tesztelésének körülményeit. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a nehéz univerzális traktorból, a nehéz tárcsásboronából és a GÜTTLER ÖKONOM prizmahengerből összeállított gépcsoport jól alkalmazható tarlóhántási és felszín lezárási munkák egy munkamenetben történő elvégzésére. Az önálló ÖKONOM henger alkalmas továbbá ún. zöld területek vetés előtti és utáni talajápolási feladatainak elvégzésére is. A munkaminőségi vizsgálatok eredményei szerint a gép felszíni egyengető és aprító hatása jó. Az energetikai mutatók elemzése alapján megállapítható, hogy a tárcsából és prizmahengerből álló gépcsoport optimális mértékben terhelte le a traktort A prizmahenger üzembiztossága jó. Kedvező munkaminőségi, energetikai és üzemeltetési jellemzői alapján hazai munkagéprendszerünkbe jól beilleszthető.

Növényvédő gépek felkészítése a szezonra
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A növényvédő gépek felkészítése kiemelt jelentőségű, hiszen a növényvédelmi munkálatok általában nem naptári időszakhoz kötődnek, hanem sokkal inkább az időjárástól, a különböző kártevők, kórokozók megjelenésétől függenek. Ezért a növényvédő gépeknek mindig “bevetésre” kész állapotban kell lenni. A permetezőgépek eredményes alkalmazásának elengedhetetlen feltétele azok szakszerű, gondos és időben való felkészítése. A cikk előbb röviden áttekinti a téli tárolás előtti teendőket. A gépek tavaszi felkészítésével kapcsolatos tennivalókat az áramlási rendszer folyamatában tárgyalja. Így sorra veszi a tartály és tartozékai, a szívószűrő, a szivattyú, a szűrők, a nyomásszabályozó szelep, a szakaszoló kapcsolók, a szórófejek, a szórókeret és a vegyszerbemosó átvizsgálásának mozzanatait.

Jó minőségű vetés = nagyobb terméshozam
(Dr. Fűzy József)
A tavaszi munkák sikeres elvégzésének egyik előfeltétele többek között a termesztési körülményeknek legmegfelelőbb gépek kiválasztása, alkalmazása és üzemeltetése. Az írás a vetőgépek kiválasztásának és üzemeltetésének legfontosabb szempontjairól szól. A cikk a széles (24-76 cm) sortávolságú kapásnövények (pl. cukorrépa, kukorica, napraforgó stb.) vetésére szolgáló szemenkénti vetőgépek ismertetése, szerkezeti felépítésük áttekintése mellett kitér e gépek szezon előtti felkészítésével kapcsolatos teendőkre, az üzemeltetés előtti ellenőrzés legfontosabb feladataira, és tanácsokat, ajánlásokat ad azok legmegfelelőbb beállítására.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Az EU felé haladva. A növényvédő szerek engedélyezése
(Dr. Ocskó Zoltán)
Magyarország közelgő EU-csatlakozása számos kérdést vet fel termelőkben: milyen növényvédő szereket lehet majd használni, mi történik a jelenleg forgalomban lévő szerekkel, milyen feltételekkel vihetjük piacra a növényvédő szerekkel kezelt terményeinket? A cikk ezekre ad választ és más fontos tudnivalókat is ismertet. Elöljáróban bemutatja a növényvédő szerek engedélyezésének az EU-ban jelenleg érvényes elveit (a kétlépcsős engedélyezés, az ún. pozitív lista). Foglalkozik az újra-engedélyezés kérdésével, amelynek programjában négy csoportba sorolták a hatóanyagokat. Végül azt taglalja, mire számíthatunk az átmeneti időszakban, azaz a csatlakozási szerződésben milyen átmeneti szabályok kerülnek megfogalmazásra Magyarország számára.

Növényvédő szer csomagolási hulladék és kezelése
(Lantos Péter)
A növényvédő szerek tárolása mellett, a kiürült göngyölegek kezelése, ártalmatlanítása is nagyon fontos feladata a növényvédelmi tevékenység mindhárom szereplőjének: a gyártónak, a forgalmazónak és a felhasználónak.
A kiürült növényvédő szer göngyöleg – más szóval – a növényvédő szerrel szennyezett csomagoló anyag hulladék, veszélyes hulladéknak számít, melynek átmeneti tárolása, szállítása, ártalmatlanítása vagy hasznosítása törvény által előírt módon történhet.
Az elmúlt év májusában megjelent 97/2002. (V. 2.) Kormányrendelet ezt az állapotot kívánja megszüntetni. E kormányrendelet fenntartja a felhasználónak – mint a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag veszélyes hulladék tulajdonosának – eddigi kötelezettségét, ugyanakkor új feladatokat ró a gyártókra is. A jogszabály kimondja, hogy 2003. január 1-től minden gyártó, import esetén az elsődleges forgalomba hozó köteles az általa kibocsátott csomagolóanyag hulladék visszagyűjtéséről gondoskodni. Az említett kormányrendelet kihirdetése után a magyarországi növényvédőszer-gyártók, illetve elsődleges importőrök szinte teljes köre úgy döntött, hogy – a kormányrendeletben előírt feltételekkel – megalapítja a CSEBER Kht.-t,  amely a növényvédő szerrel szennyezett göngyölegek visszagyűjtését fogja hasznosítási díj fejében koordinálni. Az írás a kht. működési tevékenységét ismerteti.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)