AZ ALMA TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Az Európai Unió almatermesztése
(Takács Ferenc)
A FAO adatai alapján 2001-ben a világon 61 millió tonna alma termett. Legtöbb Ázsiában (Kína termése az utóbbi években 20 millió t feletti), de Európa részesedése is jelentős: 29 %. Az EU tagállamai közül tíz országban fontos az almatermesztés, amelyekben évente 7-8 millió t terem. Az összes termés felét Franciaország és Olaszország adja. Legelterjedtebb fajták a Golden Delicious (30 % felett), a Jonagold, a Red Delicious, a Gala, és a Granny Smith. Országonként ismerteti az EU almatermesztését, megadva a termés mennyiségét, a fajtaösszetételt és termesztés legfontosabb jellemzőit.

A jövő útja az Európai Unióban: a márkavédjegyzett, integrált mezőgazdasági termékek előállítása
(Dr. Kajati István)
A jövőben a hazai élelmiszer-előállításban is egyre nagyobb szerep jut a márkavédjegyek, földrajzi árujelzők és tanúsító védjegyek használatának. A minőségi, hungaricum termékek jobban érvényesülhetnek a nemzetközi piacokon. A kiváló minőségű, biztonságos élelmiszer-előállítást szolgálja az integrált termesztés, amely a Nemzeti Agrár-környezetgazdálkodási Programban is kiemelt támogatást élvez. Az integrált almatermesztés egyik sikeres hazai példája, a garantáltan egészséges alma (GEA) márkavédjegy megszületése, amit a Magyar Szabadalmi Hivatal is lajstromozott. A cikkhez három színes oldal kapcsolódik.

Almaültetvények védelmének 2002. évi tapasztalatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
(Minya Gabriella, Sallai Pál)
A rendhagyó időjárású 2002. év az alma növényvédelmi helyzetére is hatással volt. Az írás röviden visszapillant az időjárás alakulására, majd a tényleges károsító-helyzetet tárgyalja. A 2002-es év az állati károsítók éve volt, amely a termelőknek elsősorban az almamoly (Cydia pomonella), az almailonca (Adoxophies orana) és helyenként a lombosfa-fehérmoly (Leucoptera malifoliella) gradációja miatt marad emlékezetes. E kártevők rajzását diagramokon is bemutatja.

A tűzelhalás (Erwinia amylovora) elleni védekezési kísérletek a betegséggel szembeni ellenálló képességet növelő készítményekkel
(Dr. Bubán Tamás, Sallai Pál, Dr. Dorgai László)
Az almagyümölcsűek baktériumos tűzelhalása (Erwinia amylovora) elleni védekezés hazai gyakorlatának legfontosabb speciális anyaga jelenleg egy antibiotikum (Streptomycin 20 WP, Erwin 25 WP), amelyet csak virágzási időben, előre jelzett fertőzési veszély esetén és külön engedély alapján használhatunk. A kórokozó elleni küzdelemben újabb lehetőségeket kínál olyan anyagok használata, amelyek fokozni képesek a növénynek a betegségekkel szembeni ellenálló képességét. Ezek közül a szerzők évek óta vizsgálják a Bion 50 WG (benzotidiazol), a BAS 125 10 W (prohexadion-Ca), a Biomit Plussz (mezo- és mikroelemek, 60 féle növényi kivonat) és a Vektafid R (rézoleát-tartalmú könnyű nyári olaj) hatását. E készítmények nem baktericid hatású szerek, tehát használatuk a környezetterhelés csökkentése szempontjából előnyös, és hatásmódjukból következően alkalmazásuk eredményeként a fertőzés megelőzése, de legalább jelentős mérséklődése várható. Az eddigi eredmények szerint (táblázatok) a megelőző védelmet szolgáló kísérleti készítmények bemutatott program szerinti használata és a virágzáskori közvetlen védelemhez kijuttatott antibiotikum együttes alkalmazása biztosíthatja a valószínűen leghatékonyabb védekezést.

Mit tehetünk a tűzelhalás ellen? Szabolcsi tapasztalatok
(Merő Ferenc)
A dolgozat első részében visszatekint a tűzelhalás (Erwinia amylovora) hat évvel ezelőtti hazai megjelenésére és gyors elterjedésére, bemutatja a tüneteket (fényképmellékletek) és leírja a fertőzés lefolyását. A MARYBLYT előrejelzési program adatai alapján részletesen tárgyalja a 2002. évi járványhelyzet alakulását Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az előrejelzések ellenére erős mértékű fertőzés jött létre. Ennek oka az lehetett, hogy a teljes virágzásban létrejött fertőzésből lényegesen erősebb kártétel (járvány) alakulhat ki, mint ha az a virágzás végén, a sziromhullás közeli időpontban következik be. A virágzás ideje alatti többszöri fertőzési hullám tovább fokozza a kártétel erősségét. Pontokba foglalva ismerteti azokat a tényezőket, amelyek járvány kialakulásához vezethetnek. Részletesen tárgyalja a védekezés módszereit, hangsúlyozva a megelőzés szükségességét és lehetőségeit.

INTEGRÁLT ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

Technológiai fejlesztések a konzervuborka-termesztésben
(Kristóf Lászlóné dr.)
Hazai konzervuborka-termesztésünk sikerágazatnak számít, köszönhetően a korszerű technológiáknak és fajtáknak, valamint a jól szervezett felvásárlási rendszernek és a kiváló minőségnek. Több évtizedes tapasztalat igazolja, hogy a kiváló minőséget és a termésbiztonságot intenzív támrendszeres termesztéssel lehet elérni. Az országos termőterület az utóbbi öt évben 3-4.000 ha között változott. A támrendszeres technológia aránya az összes termőterülethez viszonyítva növekedik, és míg 1994-ben alig 35 %-ot tett ki, addig 2001-ben elérte a 79 %-ot. Az írás a támrendszeres termesztési mód egyes elemeit ismerteti, így a területkiválasztást, a talaj-előkészítést, a fajtaválasztást, a szaporítás módját, a növényápolást és a növényvédelmet.

Vezetési és marketing feladatok az integrált zöldségtermesztésben
(Dr. Kollár Gábor)
Az integrált zöldségtermesztés vezetési feladatai között a gazdaságos termesztéshez szükséges erőforrások biztosítását (humán, technikai és pénzügyi források), a megfelelő szakmai programban való részvételt, a vásárlók és a fogyasztók bizalmát erősítő és az ellenőrzést lehetővé tevő dokumentálási rendszert kell megvalósítani. A szerző kiemelt figyelmet szentel ez utóbbi kérdéskörnek, mivel a közelgő EU-csatlakozás és az integrált termesztési mód fokozatos térhódítása alapos felkészülést kíván e téren a termelőktől.

SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Növényvédelmi helyzetkép – 2002. (I.) Szántóföldi kultúrák
(Kobza Sándor, Tóth Miklós, Garai Adrienn, Szendrey László)
A 2002. év időjárását a hosszú, kemény, csapadékszegény tél, a száraz tavasz és a szeszélyes csapadékeloszlású, száraz, meleg nyár jellemezte. Mindez meghatározta a növénybetegségek és állati kártevők előfordulását: a betegségek általában kisebb mértékben léptek fel, ugyanakkor a kártevők több kultúrában is súlyos károkat okoztak. A szerzők a kalászosok, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, a repce és a burgonya 2002. évi károsító-helyzetét ismertetik. Kiemelésre kívánkozik az őszi árpában országszerte tapasztalt, terméskieséssel járó sárgulás, amely részben a agrotechnikai okokra, részben vírusfertőzésre vezethető vissza. A kukoricában több megyében okozott súlyos növénydőlést és termésveszteséget a kukoricabogár, de jelentős kártétellel járt a gyapottok-bagolylepke előfordulása is. A napraforgóban a gombabetegségeknek nem kedvezett az időjárás. A repcében a különféle rovarkártevők is nagyban hozzájárultak az alacsony termésátlagokhoz.

Az időjárás hatása a búza és a kukorica termésére 2002-ben
(Dr. Stollár András)
Az agrometeorológus szakember a búza- és a kukoricatermesztésre vetítve mutatja be a 2002. év szélsőséges időjárását. A 2001 őszén jól induló gabonavetések ígéretes termése a tavaszi és nyár eleji tartós szárazság következtében (sok helyen 150-200 mm csapadékhiány!) jóval a várakozások alatt maradt. Az országos átlagtermés 3,6-3,8 t/ha között alakult. A május-júniusi szárazság azonban a kukoricát is sújtotta: vontatott kelés, egyenetlen állományfejlődés, visszafordíthatatlan fejlődésbeli lemaradás lett a következmény. A magas hőmérséklet és a szokásosnál kevesebb csapadék következménye, hogy 2002-ben a kukorica optimális fejlődését biztosító időjárási feltételek közül csak a jó hőellátottságot kapta meg, de hiányzott ehhez a megfelelő vízellátottság. Sok helyen termésképzés hiányában kényszer-betakarításra került sor. A szöveges ismertetésben közölteket hét ábra teszi szemléletessé.

Komoly kihívás az olajretek termesztése
(Kovács Csomor Zsolt, Nagy Zoltán)
Az olajretek (Raphanus sativus convar. oleifera) régóta ismert kultúrnövény, amelyet zöldtrágyának, zöldtakarmánynak, sőt zöldségnövénynek is vetettek. Hazánkban 1964 óta termesztik, változó nagyságú területen. Jelentősége a 90-es évek óta nőtt; külföldön ekkor ismerték fel a fonálférgek elleni kedvező hatását. Napjainkban termesztésének fő célja, hogy a külföldi és az egyre növekvő belföldi zöldtrágya és takarmány célú termesztéshez biztosítja a vetőmagszükségletet. Hátráltató tényező, hogy növényvédelmi technológiájában kevés az engedélyezett készítmény. Ismerteti a növény tulajdonságait, termesztésének előnyeit, és részletesen tárgyalja a termesztéstechnológia minden tudnivalóját. Kitér az olajretek-termesztés kockázati tényezőire és a jövedelmezőség alakulására is.

Magyarország után most Franciaországban. „WORLD CLAAS 2002” FÓRUM. Tudósítás
(Dr. Demes György)
A két évvel ezelőtt Magyarországon megrendezett „WORLD CLAAS 2000” után 2002. augusztus 26-29. között az észak-franciaországi Senlais mellett került sor a „WORLD CLAAS 2002” Fórumra, ahová majd négy héten keresztül több földrészről több mint 15 000 szakembert, kereskedelmi partnert, leendő vevőt hívtak meg. A kétnapos szakmai program első napján az erre a célra felállított, többszáz fő befogadására szolgáló hatalmas sátor porondján látványos show-műsor kíséretében került sor a CLAAS teljes termékpalettájának bemutatására. Az élő bemutatón különféle gépek vonultak fel: kezdve a szálas- és tömegtakarmány-termesztés gépeivel, az új teleszkópos rakodógépek különféle változatain keresztül egészen a betakarítás és szalmakezelés gépsoráig. Az ún. álló gépbemutató keretében a résztvevők kézzelfogható közelségben ismerkedhettek meg a kombájnok, a magajáró szecskázók, a szögletes és hengeres bálázók, a teleszkópos rakodógépek, valamint a szálas- és tömegtakarmány-termesztés gépeinek teljes kínálatával. A színes képekkel illusztrált írás elsősorban az újdonságokat kiemelve számol be a látottakról.

Napraforgó hibridek méhészeti értéke
(Zajácz Edit, Dr. Szalainé Mátrai Enikő, Bíró János)
A napraforgó virágzása, vetési időtől függően, éppen akkorra tehető, amikor más méhlegelő ilyen mértekben nem található, így nagyon jelentős szerepe van a nyár közepi nektárgyűjtésben. Nem termel ugyan annyi nektárt, mint az akác vagy a hárs, de megbízható vetésterületével, hosszú virágzásával biztonságos hordást jelenthet. A méhészek számára a napraforgó hibridek legfontosabb értékmérője a mézelőképesség, amely a nektártermelést, a cukorkoncentrációt és az e kettőből számított cukorértéket jelenti. Ezek minél magasabb értékei biztosítják, hogy egységnyi területről a lehető legtöbb nektár kerüljön a kaptárakba. Az NK napraforgó nemesítésének egyik fontos szempontja a rovarlátogatottság, különösen az irányítható méhlátogatottság kialakítása. Az NK napraforgó hibridek (Alexandra PR, Arena PR, Opera és Pixel) méhészeti értékét tanulmányozták a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Méhtenyésztési és Méhbiológiai Osztálya, ill. a Szent István Egyetem által közösen végzett vizsgálatokban, az 1998., 1999., 2000. és 2002. években. Az írás ezek eredményeiről számol be.

A kukoricatermés védelme a kukoricabogár lárvák és gyomok ellen Clearfield technológiával
(Pálfay Gábor)
A Counter 5 G (terbufosz) talajfertőtlenítő szer használatának ismertetése normál és inidazolinon-ellenálló kukorica hibridekben

Őszi búza gyomirtás Solar + Duplosan DP + Granstar kombinációval
(Dr. Kovács Imre)
A címben szereplő herbicid-kombináció alkalmazásának előnyeit ismerteti.

Mustang + Esteron – együtt még erősebb! (x)
(Dow AgroSciences)
A gabonafélék gyomirtására ajánlott gyomirtószer-kombináció felhasználásának bemutatása.

Útlevelet kapott a burgonya vetőgumó
(Keresztes Dénes, Merő Ferenc)
Új fogalommal és új eljárással kell megismerkedniük azoknak, akik a burgonya vetőgumó előállításban és forgalmazásban vesznek részt – a növényútlevéllel. 2002 őszétől ugyanis az uniós gyakorlatnak megfelelően a vetőburgonya, a mezőgazdasági termékek közül elsőként, kizárólag növényútlevéllel forgalmazható, növényútlevéllel kerülhet be a hazai kereskedelmi forgalomba. Mit takar a növényútlevél fogalma, melyek a növényútlevél kiadásának növény-egészségügyi és minősítési feltételei, ki állítja ki a növényútlevelet, s milyen adatokat tartalmaz ez az okmány? – ezekre a kérdésekre ad választ az írás.

Kukoricatermesztés magas foko (x)
(Syngenta Seeds)
A kukoricatermesztésben élenjáró három gazdaság szakemberét kérdezték meg, hogyan alakult ki náluk a nyereséges gazdálkodás feltétele.

A gabonafélékkel és genetikailag módosított terményekkel kapcsolatos kérdések: piaci hírek és szerződésekkel kapcsolatos problémák
(Graham Brookes)
Az EU-n belüli géntechnológia-ellenes érzések előtörése miatt kialakult a genetikailag nem módosított termékek különálló piaci szegmense. Ez a piac főként a magánkereskedők által kialakított szabályokon alapul, de a jogi szabályozás (már meglévő és tervezett) is szerepet játszik benne. A piac működésének megértése fontos a magyarországi szemestermény-kereskedelem szempontjából, mivel ez közvetlen hatással lehet a szerződéses kötelezettségekre is. A cikk az ehhez kapcsolódó főbb problémákat tárgyalja.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Márton-napi újbor ünnep. Tudósítás
(Molnár Zoltán)
Beszámoló a dunántúli borvidékek III. Márton-napi újbor ünnepéről, amelyet 2002. november 8-án tartottak, Balatonbogláron. A rendezvényen a hazai szőlészet és borászat neves szakemberei tartottak értékes előadásokat.

A Mezőgazdaság Művészete – Az Élet Művészete.
(Salamon György)
Az Arysta LifeScience Corporation, ill. magyarországi leányvállalatának rövid bemutatkozása.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)