HELYZETKÉP A TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁSRÓL

Talajtermékenység, tápanyag-gazdálkodás
(Dr. Németh Tamás)
A szántóföldi növénytermesztés szempontjából a természeti erőforrások közül a feltételesen megújulni képes talaj a legfontosabb. A talaj heterogén rendszer, alkotói nagyfokú változatosságot mutatnak, amit a tápanyag-utánpótlásnál messzemenően figyelembe kell venni. Szokásos termesztési viszonyok között, a tápanyagok mennyisége és eloszlása a talajban nagyban függ az alkalmazott (agro)technológiától, a felhasznált (mű)trágyák mennyiségétől és formájától, valamint a trágyázás egészének milyenségétől. A fenntartható mezőgazdasági fejlődés a tápanyag-utánpótlás oldaláról is kihívást jelent, hiszen a mechanikus trágyázási gyakorlatról át kell térni egy dinamikusra. A dolgozat pontokba foglalva ismerteti ennek alapelveit. Végezetül rámutat: napjainkban az agrárium egészének versenyképesnek kellene lennie, ami nem valósítható meg az oktatás – kutatás – szaktanácsadás – termelésirányítás egysége nélkül.
(A közlemény a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon, 2002. szeptember 11-én tartott Tápanyag-visszapótlási Szimpóziumon hangzott el.)

A tápanyag-gazdálkodás hazai helyzetének megítélése és az európai uniós országok gyakorlata
(Dr. Pálmai Ottó)
Hazánkban a termőföld, ami feltételesen megújuló/megújítható erőforrás, szakértők szerint a nemzeti vagyonunk közel negyedrészét képezi; ez kirívóan és egyedülállóan magas részarány a világ fejlett térségeihez hasonlítva – állapítja meg a szerző. Magyarország helyzete abból a szempontból is nagyon speciális, hogy a mezőgazdasági terület részaránya is jelentős. Ezen vitathatatlan specialitásokból adódóan a mezőgazdaság helye, szerepe is különleges megítélést és elbánást igényel és feltételez. A talajok termékenysége, ezen keresztül a talajok tápanyag-ellátottsága a növénytermesztési tevékenység során ugyanolyan fontos tényező, mint a termesztéstechnológia egyéb elemei. A talaj, mint élő komplex rendszer csak akkor tudja funkcióit maradéktalanul betölteni, ha a rendszer minden eleme megfelelően működik. Ebben az egyik legfontosabb kérdés a termőképesség, aminek megóvása és fenntartása a talajhasználat intenzitásához igazítva megkerülhetetlen feltétel. E gondolatok jegyében foglalkozik talajaink tápanyagmérlegével, a tápanyagvizsgálatok és a műtrágyázási szaktanácsadás szakmai hátterével, az EU-országok agrár-környezetvédelmével és tápanyag-gazdálkodásával.
(A közlemény a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon, 2002. szeptember 11-én tartott Tápanyag-visszapótlási Szimpóziumon hangzott el.)

A KUTATÓK VÉLEMÉNYE A LEVÉLTRÁGYÁZÁSRÓL

Levéltrágyázás jelentősége és szerepe a növénytáplálásban. Az elméleti alapok összefoglalása
(Dr. Kádár Imre)
A szerző a bevezetőben visszatekint a levéltrágyázás tudománytörténetére, majd foglakozik élettani alapjaival, alapelveivel és módszereivel. Elemzi a levéltrágyázás hatékonyságát befolyásoló tényezőket.  Bemutatja a levéltrágyázásra használt anyagokat. Ismerteti a főbb tápelem-hiányok előfordulását. Végezetül a következőket állapítja meg: a levéltrágyázás nem pótolhatja, csak kiegészítheti a talajon keresztül történő felvételt; mélyen gyökerező állókultúráknál a tápelem-hiány megszüntetésére gyakran nincs más lehetőség; ideális körülmények között a tápelem-hasznosulás a 100 %-ot is elérheti; a levéltrágyázás csak akkor lehet eredményes, ha valóban a hiányzó tápelemet/elemeket pótoljuk a megfelelő módon és időben.

Körkérdés a levéltrágyázás megítéléséről
(Dr. Németh Tamás, Dr. Buzás István, Dr. Pálmai Ottó)
A levéltrágyázás mind a tápanyag-gazdálkodás, mind egész növénytermesztésünk sokat vitatott kérdése, amelyről az elmúlt egy-két évtizedben számtalan pro és kontra vélemény látott napvilágot. Vannak kultúrák és esetek, amelyekben bizonyított e módszer pozitív hatása, ugyanakkor másokban – számos kísérlet ellenére – ez nem igazolódott be. Az is ismert előttünk, hogy napjainkban a termelők, gazdálkodók szakmai döntéseit még kellő szakmai felkészültség esetén is sok esetben az anyagi helyzetük határozza meg – amely az egész mezőgazdaságra jellemző ismert értékesítési nehézségek miatt általánosságban igen-igen kedvezőtlen –, s a növénytáplálást illetően nagyon sokan továbbra is „hiánygazdálkodást” folytatnak. Amíg az utóbbi több, mint egy évtizedben a hazai tápanyag-visszapótlásra folyamatosan a negatív tápelem-mérlegek a jellemzőek, addig a növények tápanyag-ellátását szolgáló, ún. termésnövelő anyagok listája ebben az időszakban a többszörösére bővült.
Éppen ezért szükség van minden olyan szakismeretre, amely iránymutatást adhat a termelőknek az e kérdésben való eligazodásban. Ezért az AF a következő kérdésekkel fordult a tápanyag-ellátás szakterületének néhány ismert művelőjéhez: Ön hogyan ítéli meg a levéltrágyázást? A jelenlegi körülmények között van-e jelentősége és gazdasági előnye a növények felületére kijuttatott, tápláló-anyagokat tartalmazó készítményeknek a növénytermesztés gyakorlatában? Vannak-e olyan kultúrák és/vagy termesztési feltételek (kedvezőtlen időjárási, termőhelyi, technológiai stb. körülmények) amelyek szükségszerűvé teszik az ilyen jellegű kezeléseket? Használjunk-e levéltrágyákat a termesztés során? A kérdésekre kapott válaszokat ismerteti az összeállítás.

Újból a búza levéltrágyázásáról
(Harmati István)
A szerző röviden ismerteti a búza levéltrágyázási kérdéseinek tanulmányozására a szegedi Gabonakutató Intézet telepein 1981-1983 között végzett kísérleteiket. Az eredmények szerint a búza-levéltrágyázás megbízható mértékű termésnövelő hatására csak gyenge tápanyag-ellátottságú talajokon, szárazság és kedvezőtlen elővetemény után, vagy más stresszhatást kiváltó helyzet esetén lehet esetlegesen számítani, a fajtától és a levéltrágyaféleségtől függően.
A kísérleti eredményeik alapján úgy tűnik, hogy érdemes lenne e téma kutatását továbbfolytatni, mivel a talajaink tápanyag-ellátottsága – a szántók túlnyomó részén – sajnálatosan igen gyenge, az évenként felhasznált műtrágyák adagjainak drasztikus csökkenése miatt. Ráadásul időjárásunk is egyre szárazabbá válik. Mindezek miatt ismét érdemes a levéltrágyázás hatékonyságával foglalkozni – állapítja meg a közlemény.

Stúdium. Zn-hexaminos levéltrágyázás a kukorica foszfor-indukálta cinkhiányának leküzdésére
(Dr. Csathó Péter, Dr. Lásztity Borivoj, Nagy Lajos)
A legtöbb mikroelem – közöttük a cink – mozgékonyabb a savas, mint a lúgos talajokban. Foszforral jól vagy igen jól ellátott talajokon a Zn-felvételét tovább nehezíti a P-indukálta Zn-hiány jelensége. Erőteljes cinkhiány az arra érzékeny kultúrákban (kukorica, cirok, len, bab stb.) vizuálisan is megállapítható (érközi klorózis, csökkent hajtásnövekedés stb.). Az ún. rejtett cinkhiány azonban csupán diagnosztikai célú növényvizsgálatokkal deríthető fel. A felismert Zn-hiány már az adott vegetációs időszakban orvosolható levéltrágyázással. A szerzők 1991-ben vizsgálták a Zn-hexaminos lombpermetezés hatásait eredetileg gyenge P- és Zn-ellátottságú csernozjom talajon 20 évnél idősebb P-trágyázási tartamkísérletben, kukoricában.
A tudományos igényű közlemény ma is aktuális eredményeket ismertet.

Stúdium. Az Amalgerol hatása a talaj termékenységére és néhány szántóföldi kultúra termésére
(Dr. Richter R., Dr. Tesařová M., Dr. Hřivna L., Dr. Hlušek J.)
A brnoi Mendel Agrártudományi és Erdészeti Egyetem kutatói egy Amalgerol-készítmény hatékonyságát vizsgálták szülőültetvényben, őszi búzában, őszi káposztarepcében és káposztában. A dolgozat megállapítja, hogy az Amalgerol kedvezően befolyásolja a talaj mikrobiális tevékenységét és növeli a talajból felvehető tápelemek mennyiségét. Így hozzájárul az őszi búza, őszi káposztarepce és káposzta terméshozamának növekedéséhez, hasonló vagy jobb minőségi paraméterekkel, amennyiben a növény tápanyag-ellátottsága optimális és a készítményt megfelelő időben juttatják ki.

A levéltrágyázás jelentősége és szerepe a szabadföldi és a hajtatott zöldségtermesztésben
(Dr. Terbe István, Slezák Katalin Angéla)
A szerzők a tápanyag-gazdálkodás és a levéltrágyázás szempontjából jellemzik a zöldségtermesztő üzemeket, indokolják a levéltrágyázás szükségességét. Részletesen foglalkoznak a tápanyag-ellátási zavarokkal, így a kalciumhiánnyal, a vízhiánnyal és a túlöntözés hatásával, a talaj kémhatásával, az egyoldalú tápanyag-ellátással és az ion-antagonizmussal, valamint ezek megszüntetésének módjaival. Befejezésül néhány hasznos – a zöldségtermesztés speciális jellegéből adódó – a lombtrágyázás-technikai kérdésére hívják fel a figyelmet. A közleményt tápanyaghiány-tüneteket bemutató színes fotók egészítik ki.

A permettrágyázás jelentősége és szerepe a gyümölcstermesztésben
(Dr. Szűcs Endre)
A szerző bevezetőben megállapítja: a permettrágyázás szerepét elsősorban a gyümölcsminőség javításában és az átmeneti tápelem-hiány megszüntetésében, illetve a speciális célból, viszonylag rövidebb ideig fennálló fokozott tápelem-igény kielégítésében (pl. virágok termékenységének javítása) lehet meghatározni. Az eljárás hatékonyságát növeli az, hogy a gyümölcsfák lombtömege nagy felvevő felületet kínál még akkor is, ha a permetlé 30-40 %-a a talajra kerül. A levéltrágyázásnak különös a jelentősége a kis mennyiségben igényelt mikroelemek esetén. Ugyanakkor tudni kell, hogy a gyümölcsfák akut és nagymértékű mikroelem hiánya csak lombtrágyával nem vagy nehezen szüntethető meg. Részletesebben a kalciumhiány, ill. megszüntetésének problémakörét tárgyalja.

A levéltrágyázás szerepe és jelentősége a szőlőtermesztésben
(Dr. Szőke Lajos)
A cikk elöljáróban a szőlő tápanyag-ellátásának néhány jellemzőjével (tápelemek hiánya, levélanalízis, a fajták speciális viselkedése, a tápelem-felvétel évközi dinamikája stb.) foglalkozik. Ismerteti a szőlő levéltrágyázásának előnyeit és hátrányait. A szőlőtermesztési gyakorlatban a levéltrágyázás kevésbé elterjedt. Harmonikus tápelem-ellátás esetén általában nincs szükség lombtrágyázásra. Elsősorban csak a mikroelemek pótlására használják, a levélvizsgálatok szerint jelentkező tápelem-hiány pótlására. Ezzel szemben nagyobb jelentőséget tulajdonít a növénykondicionáló szerek használatának. Ezek nem levéltrágyák, hanem olyan biológiailag aktív anyagok, amelyek a levélen keresztül hatnak, a növény életfolyamatait kedvezően befolyásolják, elősegítik a harmonikus tápelem felvételt és a felvett tápelemek hasznosulását. Részletesen beszámol az e téren szerzett tapasztalatairól.

Szántóföldi és kertészeti kultúrákban levéltrágyázásra felhasználható készítmények áttekintése
(Regős Antalné)
A cikk táblázatos formában mutatja be az engedélyezett termésnövelő anyagok terméktípusonkénti és lombtrágyakénti felhasználásának megoszlását, továbbá a lombtrágyák hatóanyagonkénti csoportosítását. Ismerteti a Mg-, Ca-, S-, Fe-, Mn-, Mo-, B-, Zn-, Cu-, Co-tartalmú mono-lombtrágyákat és a növénykondicionáló készítményeket.

SZAKEMBEREK VÉLEMÉNYE A GYAKORLATBÓL

Lombtrágyázással felülbiztosított növénytermesztés. Interjú
(AF)
A riport Berki Gyulával, a bicsérdi (Baranya megye) Arany Mező Rt. elnök-igazgatójával, készült. Az üzem gazdálkodásában fontos szerepet játszó biotermesztés során kedvező tapasztalatokat szereztek az Amalgerol növénykondicionáló szerrel kapcsolatban.

Tapasztalatok és vélemények a szőlő levéltrágyázásáról
(Hegedüs Lajosné, Vukovich László)
A szerzőpár a Balatonboglári borvidéken, mintegy 1500 ha szőlőültetvényben 30 év alatt e témában  gyűjtött tapasztalatait összegzi a mikor, miért és hogyan kérdésekre adott válaszokkal.

Növénykondicionálás a hatékony és olcsó növényvédelem érdekében. Interjú
(Klopp Béla)
Kiss Attila, a dusnoki Vajas Agrogép Kft. növénytermesztéssel és növényvédelemmel foglalkozó szakembere az Amalgerol fűszerpaprikában és tavaszi árpában történt felhasználásáról  szerzett ismereteit osztja meg az olvasóval egy rövid beszélgetés keretei között.

Tapasztalatok a levéltrágyák felhasználásával kapcsolatban
(Nagy Lajos, Bodnár József, Gonda János, Dr. Szabó Zoltán, Horváth Sándor)
A beszámolók gyakorló szakemberek különféle levéltrágyák alkalmazása során kukoricában, alma- és szőlőültetvényben, cukorrépában, valamint zöldségfélékben gyűjtött tapasztalatait foglalják össze.

A FORGALMAZÓK AJÁNLATA

A fejezetben a Damisol Kft., a BASF Hungaria Kft., a Biomit Kft., a Kemira Agro Hungary Kft., a Biomark Kft., az Agro-Bio-Chem 97 Kft., az Arysta Agro Magyarország Kft., a Bácska Agrár-Ipari Rt. és a Péti Nitrokomplex Kft. mutatja be termékeit.

A Damisol^® levéltrágyákról (X)
(Ladányi Péter)

Terméskötő SOLUBOR a repcében (X)
(Dr. Eőri Teréz)

Biomit Plussz – a természetes segítőtárs (X)
(Tóth Zoltán)

Kemira az Ön megbízható partnere (X)

Poly-feed műtrágya család – a növények igényeire adaptált megoldás (X)
(Deák Gábor)

A Biofit lombtrágya-család (X)
(Dr. Nagy Imre)

Hozza ki növényeiből a maximumot! ATONIK kondicionáló és termésnövelő készítmény (X)
(Salamon György)

Fitohorm – a hatékony levéltrágya-család (X)

Minőségi és mennyiségi eredmények javítása a Péti Nitrokomplex Kft. termékeivel (X)

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Újra befektet a BASF. Közlemény
A BASF (Ludwigshafen, Németország) és a Bayer CropScience (Monheim, Németország) megegyezésre jutott egy növényvédőszer-csomag átvételéről, amiben az egyik vezető rovarölő szer, a fipronil és több különböző, csávázásra alkalmas gombaölő szer is szerepel.

Bemutatjuk…az AGROLINZ Magyarország Kft.-t. Interjú
(Dr. Demes György)
A dinamikusan fejlődő cég két vezetőjével, Dr. Tiboldi Árpáddal, az ügyvezetés elnökével és Katona Tamás ügyvezetővel beszélget lapunk munkatársa a kft. feladatairól, elért eredményeiről, gondjairól és terveiről.

Láttuk, hallottuk, olvastuk… Bemutatkozott a Bayer CropScience. Tudósítás
(Dr. Demes György)
A Bayer az iparág egyik vezető cégének, az Aventis CropScience növényvédelmi részlegének megvásárlásával új vállalatot hozott létre Bayer CropScience névvel. A Bayer és az Aventis korábbi munkatársaiból felálló új csapat az ország öt helyszínén mutatkozott be a szakmai nagyközönségnek, ahol ismertették az új cég üzleti filozófiáját, stratégiáját és megújult termékkínálatát.

Kamarai hírek
(Dr. Csölle István)
A Magyar Növényvédő Mérnöki Kamara 2002. október 18-án megtartott elnökségi ülésén hozott határozatai.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)