NAPRAFORGÓ-TERMESZTÉS

A napraforgó termesztés idei tapasztalatairól
(Oravecz Sándor)
A napraforgó vetésterülete kétévi átmenet után idén ismét a sokéves átlagnak megfelelően alakult. A teljes vetésterület 422 ezer hektár volt, amelyből a nagy olajtartalmú napraforgó 367 ezer hektárt tett ki. Az átlagtermés a szárazság ellenére az előzetes felmérések szerint országosan 1,9 tonna/hektár. Az olajfogyasztás tovább nőtt az állati eredetű zsiradékokkal szemben (16,2-16,5 kg/fő), ennek döntő része napraforgóolaj. A teljes termésből (kb. 700 ezer tonna) összesen mintegy 400 ezer tonna napraforgómag kerül Magyarországon feldolgozásra, melynek egy részét olajként exportálják. A fennmaradó 300 ezer tonna magként kerül exportra. A legnagyobb felvevő piac változatlanul az Európai Unió és a nem uniós európai országok (pl. Svájc). Hazánk a világ termelésének kb. 3,2 %-át, Európa termelésének közel 7 %-át adja. Az Unió évente 1,5-1,6 millió tonna napraforgómagot importál, amelybe a 300 ezer tonna körüli hazai felesleg bőven belefér. A kérdés a versenyképesség, hogy árban tudunk-e versenyezni az uniós termelőkkel.

További lehetőségek az idei napraforgó-termesztési tapasztalatok tükrében
(Kiss Istvánné dr.)
A cikk áttekinti és értékeli a 2002. év napraforgó-termesztésének fontosabb jellemzőit. Bevezetőben megállapítja, hogy a várakozásoknak megfelelően – elsősorban a kukoricaterületek rovására – lényegesen nőtt a napraforgó vetésterülete. Az 1,9 t/ha-os termésátlag, s a jelenleg kialakult 65 000 Ft/t tőzsdei ár alapján a napraforgót idén nyereségesen lehetett termelni.  A legtöbb napraforgót Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Békés és Fejér megyében termesztették. Bár a napraforgó köztudottan jó vízhasznosító növény, az idei rendkívül száraz tél és tavasz a napraforgó kelését, fejlődését is erősen visszafogta. Főként a termelés sikerét megalapozó május-június volt lényegesen szárazabb a sokévinél. A technológiai elemek sorát értékelve megállapítja: 1. A talajművelésben koránt sincs kellően figyelembe véve, hogy a napraforgó a vetésmélység egyenletességére és a gyomkonkurenciára érzékeny elsősorban. 2. A tápanyag-visszapótlásban még mindig az egyoldalú N-adagolás a jellemző. 3. A növényvédelemben fokozott figyelmet kíván a szakszerű vegyszeres gyomirtás és a vetőmagcsávázás. 4. A fajták megítélésében, a nemesítési célkitűzésekben a termőképesség növelése mellett kiemelt fontosságú a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség fokozása is. A cikk mondanivalóját számos táblázat és ábra teszi szemléletessé.

Monsanto hibridek a hazai napraforgó-termesztésben (X)
(Monsanto)
Ismertetés a nemzetközi nagyvállalat hazai napraforgó fajtaajánlatáról és újdonságairól.

Stúdium. Egy módszer a napraforgó ajánlati fajtalista elkészítésére
(Dr. Lajkó László)
Magyarországon a talaj- és klimatikus viszonyok, a gazdálkodási és technológiai tényezők sokfélesége ingadozóbbá teszi a napraforgó-termés mennyiségi és minőségi stabilitását más európai napraforgó-termesztő országokhoz viszonyítva. Mivel a növénytermesztési tényezők gyökeresen befolyásolják a termést, a fajtahasználatnak összhangban kell lennie a növénytermesztés tényezőivel és a differenciálódó felhasználói igényekkel. A tudatos és okszerű fajtahasználathoz viszont a termelőknek szükségük lenne – már csak a minősített hibridek nagy száma miatt is – egy korrekt, kísérleti eredményeken alapuló napraforgó ajánlati fajtalistára. Más típusú hibridet célszerű ugyanis termeszteni – gazdaságossági megfontolásokból is – a kedvezőbb ökológiai adottságú termőtájakon intenzív termesztéstechnológia alkalmazásával, mint a kedvezőtlenebb termőhelyi adottságú területeken extenzív technológiával, noha mindkét esetben a lehető legjobb jövedelmezőség elérése a növénytermesztők célja. Ehhez kíván segítséget nyújtani a módszertani témájú cikk.

Víz és tápanyag. A napraforgó száraz években a „mentőövet” jelentheti…
(Dr. Petróczi István Mihály, Nagyné Kutni Rozália, Gyuris Kálmán)
A napraforgó egyik legnagyobb erénye az „élelmessége”. Az elmúlt évtized aszályos és műtrágyát alig ismerő éveiben a napraforgó sokszor valóban „mentőövet” jelentett a gazdaságoknak, a talpon maradásukhoz. Növénytermesztésünk egyik legnagyobb kérdése napjainkban az intenzitás. Vannak gazdálkodók, akik színvonalas, a növény igényeire épülő műtrágyázástól és növényvédelemtől, mások pedig éppen ezek megtakarításától remélnek nagyobb hasznot. A kérdés eldöntéséhez kíván választ adni a cikk, a GK Kht. műtrágyázási tartamkísérletei alapján. Az adatok összesen 16 tápanyagszintnek kaszattermésre és annak olajtartalmára gyakorolt hatásait mutatják be. Egyértelműnek tűnik, hogy az okszerűen intenzív, évente rendszeres befektetést igénylő növénytáplálás nagyobb jövedelem elérését teszi lehetővé, mint amikor csupán a napraforgó kiváló maradvány-hasznosító képességére hagyatkozunk. A jelenleg rendelkezésre álló korszerű hibridekkel – még olyan száraz években is, mint 2002 – reális lehet a 4 t/ha termésszint elérése.

A vetésidő jelentősége a napraforgó termesztésében
(Dr. Pepó Péter, Zsombik László)
A napraforgó vetési idejének megválasztásánál alapvető szempont az adott hibrid vetésidő-optimum intervallumának, illetve az optimálistól eltérő vetésidő termésre és agronómiai paraméterekre gyakorolt hatásának hibridenkénti ismerete az adott termőhelyen. A szerzők 1999-ben (átlagot meghaladó hőmérséklet és csapadék) és 2000-ben (aszályos évjárat) fajtakísérletben tanulmányozták az évjárat és négy vetésidő hatását a napraforgó szárbetegségeinek fellépésére és mértékére.

Napraforgó gyomirtás más megközelítésben…
(Benécsné Bárdi Gabriella)
A cikk arra kíván választ adni, hogy tehetünk-e valamit a napraforgó „nyerő” gyompárosa: a parlagfű (Ambrosia elatior) és a csattanó maszlag (Datura stramonium) ellen. Elemzi a napraforgó-termesztés legfontosabb elemeinek (elővetemény, talajtípus, vetésidő, tőszám) hatását a gyomirtás szempontjából. Ismerteti ezek előnyös vagy hátrányos kihatásait a gyomosodásra és a gyomirtásra. Külön fejezetben részletesen tárgyalja a parlagfű és a csattanó maszlag ellen szóba jöhető herbicideket, ill. kombinációkat.

Visszatekintés a napraforgó ez évi növénykórtani helyzetére
(Dr. Békési Pál)
Hazánkban már harmadik éve kedvezően alakul a napraforgó állományok növény-egészségügyi állapota, a mi a szakszerű termesztés-technológián kívül a szerencsés körülményeknek (elsősorban a csapadékszegény időjárásnak) is köszönhető. Ennek ellenére leszögezhető: a napraforgó eredményes termesztésének alapja a hatékony növényvédelem. A szerző sorra veszi a napraforgó hazánkban fontos betegségeit, ismerteti ez évi előfordulásuk jelentőségét, várható veszélyeiket. Végül a védekezés néhány sarkalatos pontjára hívja fel a figyelmet.

Államilag elismert napraforgó-hibridek rezisztencia-vizsgálatának eredményei, 2002
(Dr. Gergely László, Birtáné Vas Zsuzsanna)
Az integrált növényvédelem alapja a helyes fajtamegválasztás. Legfontosabb, hogy a termesztési célnak megfelelő napraforgó fajta, a betegségekkel szemben legalább közepes ellenállóságot mutasson. A közlemény az OMMI Növénykórtani Osztályának legfrissebb, 2002. évi rezisztencia-vizsgálati eredményeinek közzétételével kívánja megkönnyíteni a megfelelő fajta kiválasztását. A közzétett adatok (3 táblázatban) a fajtáknak a két legsúlyosabb betegséggel: a fehérpenészes szártő- és tányérrothadással (Sclerotinia sclerotiorum), valamint a diaportés szárfoltosságal és -korhadással (Diaporthe helianthi) szembeni viselkedéséről nyújtanak információt.

A „négytonnás” napraforgó-termesztés titkai (interjú)
(AF)
Riport az Enyingen gazdálkodó Mikó Ferenccel, aki több kultúrában is kimagasló terméseredményeket ért el.

A napraforgó-termesztés magasiskolája (X)
(Syngenta Seeds)
A cikkben három mezőgazdasági üzem (a Tisza–Maros Szög Agrár Rt., a Belvárdgyulai Mg. Rt. és a Hernádvölgye Mg. Szövetkezet) növénytermesztési vezetői mondják el sikeres napraforgó-termesztésük technológiai hátterét.

Bemutatták a VALTRA traktoreok új S, X és T modelljeit
(Dr. Demes György)

EGYÉB SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE

Géntechnológiával módosított (GM) növényfajták a világban
(Oravecz Sándor)
Az agro-biotechnológiában érdekelt nemzetközi szervezet (International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications /ISAAA/) évente közzéteszi a GM növényfajták világban elfoglalt helyét. Ebből ad kivonatot a cikk az érdeklődők számára. 2000-ről 2001-re 19 %-kal, 44,2 millió hektárról 52,6 millió hektárra nőtt a GM fajták vetésterülete a világban. Az éves előrehaladás rendkívül gyors, ha azt nézzük, hogy 1996. évi 1,7 millió hektárról nőtt hat év alatt a terület 50 millió hektár fölé! A legnagyobb területen termelő országok: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Kanada, Kína, Dél-Afrika és Ausztrália. A növényfajok között változatlanul a szója vezet 33,3 millió hektárral, a kukorica (9,8 millió ha), a gyapot (6,8 millió ha), és a tavaszi (canola) repce előtt. 100 ezer hektár alatt termesztik a GM burgonyát, papayát és tököt. Európában elsősorban az Európai Unió ellenállása miatt, alig terjedtek el a GM fajták. Változást hozhat az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelvének október 17-ei hatályba lépése, illetve az EU agrárminisztereinek soron következő ülésének döntése, amely sokak szerint feloldja az EU által hozott hároméves moratóriumot, és bizonyos feltételek mellett engedélyezi az EU-ban is termesztésüket.

Láttuk, hallottuk, olvastuk… Kukoricatanácskozás és -bemutató Martonvásáron
(Dr. Princzinger Gábor)
A szeptember 18-án rendezett tanácskozáson elhangzottakban elsősorban a szárazság kedvezőtlen hatásainak kivédéséről esett szó.

A cikória reneszánszát éli
(Nagy Zoltán)
A cikk a hazánkban közel egy évszázada gyártott és híressé vált Franck kávé alapanyagául szolgáló cikória (Cichorium intibus var. sativa) termesztéséről és feldolgozásáról szól. Ismerteti a cikória szerepét a korszerű táplálkozásban, a termesztési tudnivalóit (környezeti és talajigénye, tápanyag-ellátás, fajták, a vetés gyakorlata, növényápolás), a betakarítását és feldolgozását. A cikória-termesztés jövedelmezőségéről a hazai integrátor, a Multi-Cikória Kft. vezetője közöl adatokat.

2001-2002. évi tapasztalatok a cukorrépa gyomirtásban (X)
(Dr. Kovács Imre)
A cikk a BASF gyomirtó szerein keresztül tárgyalja a címben jelzett témát.

INTEGRÁLT ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

A talajművelés szerepe az integrált zöldségtermesztésben
(Dr. Birkás Márta)
Az integrált növénytermesztésben a talajművelés legfontosabb feladata a természeti adottságok és a termesztési tényezők összhangjának megteremtése. A szántóföldi zöldségnövények integrált termesztésében a műtrágyaadagok és a környezetterhelés csökkentése harmonikus tápanyag-ellátottságot és nedvességforgalmat fenntartó talajállapot esetén valósulhat meg. A kémiai növényvédelem ésszerűsítése érdekében a megelőző eljárásokra – a növények fejlődését elősegítő, a kártevők, kórokozók élettevékenységét korlátozó talajállapot kialakítása, ill. növényváltás – folyamatosan és tudatosan támaszkodhat a gazdálkodó. A talajállapot hibák felismerése és enyhítése a termesztés kockázatát csökkenti, ezért a rendszeres talajállapot monitoringra kell törekedni. A művelési rendszer a talaj-előkészítés klasszikus elemeit (tarlóhántás, alapművelés, alapművelés elmunkálása, magágykészítés, vetés utáni felszínformálás) foglalja magába. Ezeket részletesen tárgyalja a cikk. Az integrált termesztés biztonságosan alapozható, ha a művelési rendszer elemeihez tartozó munkákat a lehető legkevesebb hibával végzik el, mivel így a következő beavatkozással szemben támasztott minőségi követelmények a talaj állapotának kedvezőbbé válásán keresztül az elvárások szerint teljesülnek.

A zöldségnövények betakarítása és tárolása
(Dr. Füstös Zsuzsanna, Fehér András, Dr. Fehér Marianna, Kovács Ferenc, Dr. Köck Oszkár, Szani Szilárd)
Az integrált termesztésből származó zöldségnövények termésének minőségét és minőségének megőrzését jelentős mértékben befolyásolhatja a termesztés körülményeinek, a betakarítás módjának és idejének megválasztása, a tárolás előtti műveletek és a tárolási körülmények. Ismerteti a betakarítás időpontját meghatározó tényezőket. Részletesen taglalja az egyes zöldségfajok optimális szedési állapotát. A tárolási fejezet tárgyalja a zöldségtárolás berendezéseit, a különböző tárolási módokat (halmos, tartályládás, box-palettás tárolás). Végül fajonként ismerteti a tartós tárolásra alkalmas fajtákat.

Integrált termesztés a zöldségtermesztésben – tápanyag-utánpótlás
(Gilingerné dr. Pankotai Mária)
A növények megfelelő táplálása döntően meghatározza az integrált termesztés sikerét. Az integrált termesztés előírásai nem tiltják semmilyen trágyaszer használatát, ezek szakszerű felhasználásával és adagolásával kell biztosítani a környezet védelmét. Bár az integrált termesztésnek döntően meghatározó része a tápanyag-utánpótlás, az erre vonatkozó irányelvek, előírások még nagyon hiányosak. A termelők nehezebben jutnak valóban megalapozott, korszerű szaktanácsadáshoz, mint a növényvédelem területén, de ma még nem is eléggé érzik ennek a hiányát. Részletesen felsorolja a trágyázási módszerek meghatározásához szükséges szempontokat, s pontokba foglalja azokat a követelményeket, amelyeket az integrált termesztésbe illeszthető tápanyag-utánpótlási technológiának teljesítenie kell. Kiemeli a megfelelő szaktanácsadói háttér kialakításának fontosságát.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Bemutatkozik az Agrárintervenciós Központ
(Dr. Rieger László)
Magyarország hamarosan – a jelenlegi hivatalos álláspont szerint 2004. januárjában – teljes jogú tagjává válik az Európai Uniónak. E folyamat szerves része a harmonizációs tevékenység, melynek része az intézményi harmonizáció. Ez azt jelenti, hogy hazánkban is ki kell építeni azokat az intézményeket, amelyek képesek az Európai Unió intézményrendszerének munkájához kapcsolódni, s azt hazánkban képviselni. Az EU-ban a Közös Agrárpolitika (KAP) az egyik legbonyolultabb terület. Az agrártermékek kiemelt kezelését az élelmiszertermelés stratégiai jelentősége mellett a mezőgazdasági termelés természeti, gazdasági és társadalmi sajátosságainak felmérése, továbbá a piacok stabilizálásához fűződő termelői és fogyasztói érdek indokolta. Az írás célja, hogy az olvasók megismerjék a csatlakozás utáni időszak egyik legfontosabb intézményét, az Agrárintervenciós Központot (AIK), amely – jelenlegi, piacszabályozást végrehajtó tevékenysége mellett – készül az Európai Unió mezőgazdasági alapjából folyósított támogatások kezelésére, azaz a Kifizető Ügynökség feladatainak ellátására.

Megkérdeztük… Szaxon Attila vezérigazgatót, hogyan értékeli az idei Bábolnai Gazdanapok rendezvényeit? (interjú)
(Dr. Demes György)
A Bábolnai Gazdanapok rendezvénysorozatot éppen 25 évvel ezelőtt, 1977-ben indította útjára az IKR azzal a céllal, hogy bemutassa az akkor fejlődőben lévő hazai nagyüzemi mezőgazdaság szereplőinek azokat a fejlett nyugati termelési technológiákat és gépeket, amelyek akkor a világszínvonalat képviselték. A Bábolnai Napok rendezvénysorozat a 80-as évek közepére érte el csúcspontját, és mindig is a legrangosabb szakmai események közé számított nemcsak hazánkban, hanem külföldön is, és amelynek hírét, rangját 1992. évi újraindulása óta máig sikerült megőrizni. Az ez évi kiállítás zárása után beszélgetésre kértük Szaxon Attilát, az IKR Rt. vezérigazgatóját, értékelje az idei rendezvényt az IKR, mint az egyik legnagyobb kiállító szempontjából.

Väderstad klinika. „A VÄDERSTAD Rapid is beváltotta a hozzáfűzött reményeket” (X)
(Kalmár Tibor)
A sorozat jelen tagja a VÄDERSTAD gépekkel a Beldvárdgyulai Mezőgazdasági Rt.-ben szerzett kiváló üzemi tapasztalatokról számol be.

Láttuk, hallottuk, olvastuk… Új növényvédő gépvizsgáló laboratórium Gödöllőn, az FVM Műszaki Intézetben
(Dr. Demes György)
Az FVM Műszaki Intézetben egy új növényvédő gép vizsgáló laboratóriumot adtak át október 9-én, amely a növényvédő gépek és részegységek (szivattyúk, ventilátorok, armatúrák, szórófejek stb. ) típusvizsgálatára szolgál. Az elvégzendő vizsgálatok eszközei és módszerei minden szempontból megfelelnek a vonatkozó EU és ISO szabványoknak, ezért az eredményeket nemzetközi szinten is elfogadják.

Láttuk, hallottuk, olvastuk… Új szőlőbetakarító gépet mutatott be a Kverneland Hungária Kft.
(Dr. Demes György)
Tudósítás a francia GREGOIRE szőlőbetakarító kombájnnak a legjelentősebb hazai bortermelő vidékeken szeptember 19. és október 1. között tartott bemutatójáról. A cég a közeljövőben el kívánja indítani a szőlészeti munkákhoz kapcsolódó gépek magyarországi forgalmazását.

Újgenerációs szemlélet és lehetőségek a talajbiológiai aktivitás és a talajtermékenység irányított fokozására.
(Dr. Bíró Borbála, Pacsuta János)
A talajok degradációja miatt azok termékenységét, vagy környezetvédelmi pufferoló szerepét irányított módon mikrobiális oltóanyagok alkalmazásával lehet helyreállítani, fenntartani vagy növelni. Az ilyen jellegű oltóanyagok alkalmazása ugyanakkor mind európai, mind hazai vonatkozásban erősen csökkent, elsősorban a műtrágyák, azaz a tápanyag-utánpótlást biztosító mesterséges anyagok erőteljes alkalmazása miatt. A talajokat ért környezeti károsodások és az intenzív mezőgazdasági termelési technológia azonban ismételten indokolja a helyreállító anyagok, módszerek alkalmazását. Az Európai Unió „Mikrobiális oltóanyagok a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben” című integrált kutatási projektje (az ún. COST Action 8.30), ezért a környezetvédelmi kihívásokra koncentrál. Az ehhez kapcsolódó aktuális ülés a „Másodgenerációs mikrobiális oltóanyagok” címet viselte, amelyen Európa 12 csatlakozó országának 37 kutatója vett részt 2002. jún. 21-23-án Budapesten. A COST üléshez a hazai tennivalókat számba vevő és helyzetelemző 1 napos tematikus ülés is kapcsolódott a MAE Talajtani Társaság Talajbiológiai Szakosztályának rendezésében. A cikk arról szól, hogy e rendezvényeken milyen újabb eredmények kerültek bemutatásra?

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)