KALÁSZOSOK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Az őszi búza tápanyagellátásának néhány aktuális kérdése
(Dr. Pepó Péter, Zsombik László)
A hazai búzatermesztés versenyképességének megőrzése, ill. javítása érdekében szükséges átgondolni az ágazat fejlesztési koncepcióját – állapítják meg a szerzők. Számos hazai és külföldi piaci jelzés azt bizonyítja, hogy alapvető fontosságú feladat a minőségi búzatermesztés komplex, termőhely- és fajtaspecifikus technológiai rendszereinek, modelljeinek kidolgozása. Jelenleg és a jövőben még inkább a piaci igényeket differenciáltan kielégítő minőségi búza iránt nő meg a kereslet. A minőségi búzatermesztés kulcselemét a tápanyagellátás, a trágyázás jelenti. A trágyázás központi szerepét az alapozza meg, hogy direkt vagy indirekt módon valamennyi technológiai elem hatását, hatékonyságát befolyásolja. Ennek kutatására végeznek az őszi búza tápanyagellátásának, trágyázásának továbbfejlesztésére és optimalizálására tartamkísérleteiket a Debreceni Egyetemen Agrártudományi Centrumban, melynek 2002. évi eredményei közül a legfontosabb, a gyakorlatban hasznosítható eredményeit közli a cikk 1 táblázattal és 4 ábrával kiegészítve.

A szükségmegoldásból előny kovácsolható. Az őszi búza talajművelése későn lekerülő kukorica elővetemény után
(Dr. Birkás Márta)
Szerző a kukorica elővetemény után növényvédelmi céllal (kukoricabogár terjedésének akadályozása a gazdaságon belül) vetendő őszi búza szántásos művelési rendszereivel kapcsolatos minőségi követelményeket és fogásokat ismerteti. Bemutatja azokat a művelési megoldásokat, amelyekkel kedvező vetési körülmények és biztonságos kelés érhető el. A dolgozatot 2 folyamatábra teszi szemléletesebbé.

Kitekintés. Pillanatfelvétel a kanadai búzatermesztésről
(Oravecz Sándor)
Az FVM Termelési Ágazatok Főosztályának vezető főtanácsosa, Oravecz Sándor az elmúlt években két alkalommal is szakmai tanulmányúton vett részt Kanadában, ahol – többek között – alkalma volt a kanadai búzatermesztést közelebbről megismerni. Útjai során bepillantást nyert e hatalmas ország növénytermesztésébe, a búzatermesztést irányító és szigorúan felügyelő rendszerbe, amelynek sok évtizedes működése a garancia arra, hogy a kanadai búza napjainkban is meghatározó fogalom a világpiacon. A tanulmányút tapasztalatairól egy színes fotókkal illusztrált beszélgetés keretei között ismerkedhetnek meg az olvasók.

Visszatekintés az őszi búza ez évi növénykórtani helyzetére
(Dr. Békési Pál)
A közlemény áttekinti és összefoglalja a búza vegetációs periódusának időjárását, ismerteti a lisztharmat (Erysiphe graminis f. sp. tritici), a levélrozsda (Puccinia recondita), a szárrozsda (Puccinia graminis f.sp. tritici), a kalászfuzariózis (Fusarium spp.), az őszi búza helmintosporiózisa (Drechslera tritici-repentis ivaros alak: Pyrenophora tritici-repentis) és a szeptóriás levélfoltosság (Septoria nodorum), valamint a levél aszkohitózis (Ascochyta graminicola) fellépésének körülményeit, mértékét. Végül tanácsot ad a védekezés technológiájához.

Államilag minősített őszi búzafajták rezisztencia-vizsgálatának 2002. évi eredményei
(Hertelendy Péter, Viola Jánosné)
Ez évben is elérkezett az az időszak, amikor a gabonatermesztőknek el kell kezdeniük gondolkodni azon, hogy a következő évre mennyi, milyen – és nem utolsó sorban – milyen fajta gabonát vessenek. Őszi búzából több mint 100 államilag minősített fajta áll a termesztők rendelkezésére. Bár a minőséget nálunk nem igazán fizetik meg, de a minőségi mutatók és a termésmennyiség mellett egyre inkább fajtaválasztási szemponttá vált az egyes betegségekkel szembeni rezisztencia. Ebben a kérdésben segítenek a búzatermesztőknek a fajtaválasztásban az OMMI munkatársai dolgozatukkal, melyben éréscsoportonként, táblázatos formában tekintik át az államilag ellenőrzött őszi búza fajták növénykórtani kísérletének eredményeit.

Kalászosok lombvédelmének kérdései... (X)
(Pecze Rozália)
A szerző részletesen elemzi a Syngenta gombaölő szereinek a gabona betegségeivel szembeni hatékonyságát. A közlemény hároméves fajtaérzékenységi megfigyelésük eredményét is közreadja.

Őszi kalászosok állati kártevői elleni védelem
(Dr. Szeőke Kálmán)
A dolgozat – a növénykórtani és gyomirtási szempontok mellőzésével – a fontosabb állati kártevők életmódját és a védekezés szempontjait tekinti át. Ezek a drótférgek, a cserebogárpajorok, a vetés bagolylepke (Agrotis segetum), a gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides), az őszi fekete búzalégy (Phorbia fumigata), a tavaszi fekete búzalégy (Phorbia heberlandti), az ugarlégy (Delia coarctata), valamint a mezei pocok (Microtus arvalis). A szerző táblázatos formában ismerteti az őszi vetésű kalászosokban szárba-indulásig ajánlott rovarölő szereket. A fontosabb kártevőket és kárképeiket színes fotók mutatják be.

Fókuszban az őszi búza (X)
(Kemira Agro Hungary)
A Kemira Agro Hungary alap-, fej- és lombtrágyázási technológiai ajánlata.

Beszélgetés Vörös Zsigmond héregi gazdálkodóval
(Nagy Zoltán)
A gazdálkodás megszervezése, a termőhelyi adottságokhoz, a piachoz való alkalmazkodás, az anyagiak megteremtése nehéz feladattá vált a mezőgazdaságban, olyannyira, hogy sokan szakmai felkészültségük tudatában sem vállalkoznak rá.  Ennek oka elsősorban a kiszámíthatatlan kockázatvállalás, ami ezt a tevékenységet hosszú évek óta jellemzi. Mégis vannak olyan megszállott gazdák, akik dacolva a kedvezőtlen körülményekkel – talán saját maguk megméretésére és igazolására – súlyos milliókat invesztálnak a mezőgazdasági termelésbe. A Héregen gazdálkodó Vörös Zsigmonddal készített beszélgetés azt mutatja be, hogy hogyan is lett az egykori szövetkezeti villanyszerelőből FVM díjazott mintagazdálkodó.

Tapasztalatok őszi árpa fajtákkal 2002-ben
(Dr. Czirák László, Juhász Zsuzsanna, Kovács Sándor, Dr. Matók György)
A közlemény összefoglalja az idei év katasztrofális őszi árpa terméseredményeinek okait. Éréscsoportonként és fajtánként táblázatos formában ismerteti az OMMI által végzett fajtaösszehasonlító kísérletek eredményeit a szemtermés, a nyersfehérje-tartalom és az osztályozottság vonatkozásában.

Elvárások és tendenciák a búza sütőipari minőségének megítélésében
(Dr. Balogh József)
A hazai kereskedelemben (elsősorban a malmok felvásárlási gyakorlatában) a korábbi évekénél még fokozottabb szerepet kapnak azok a minőségi paraméterek, amelyek a búzaliszt sütőipari felhasználhatóságával szoros összefüggésben állnak. A jelenlegi kínálati piaci helyzetben, az első közelítésben kiválónak tetsző búzák „véreznek el” a hazai minősítési gyakorlatban általánosnak tekinthető sütőipari érték meghatározása, és ezt megerősítve a nedvessikér-terülésének mérése során. A szerző rövid cikkében e két paraméter, valamint a nyugati minősítésben alkalmazott alveográfos vizsgálat közötti összefüggést magyarázza.

Védekezhetünk-e csávázással a kukorica golyvásüszögje ellen?
(Dr. Békési Pál)
Az államilag elismert kukorica hibridek golyvásüszög fertőzöttsége, az OMMI debreceni fajtakísérleti állomásán 2001-ben 0 és 18 % között változott. A figyelemfelkeltőnek is szánt közlemény ismerteti a betegség létrejöttének okait, a kórokozó biológiáját és a védekezés lehetőségeit.

Kukoricabogár – átalakuló termelésszerkezet?
(Dr. Csíbor István riportja)
A kukoricabogár hazai megjelenése kényszerű változásokat fog eredményezni a kukoricatermesztésben. Nemcsak az imágó és lárva elleni vegyszeres védekezés épül be majd új elemként (és költségtényezőként!) a termesztéstechnológiába, hanem az új kártevő elleni védelem sikere – a monokultúra mérséklése vagy megszüntetése révén – sok helyen az eddigi vetésszerkezet módosulását is magával hozza. Az elkövetkező években sok olyan gazdaság szembesül ezzel a kényszerű lépéssel, amelyekben a természeti és közgazdasági adottságok és feltételek miatt döntően a kukoricára alapozták a termelést. A Dunántúl déli, délkeleti részein ez már 2002-ben bekövetkezett. Az egyik ilyen, a kukoricatermesztésben is kiváló eredményeket felmutató üzem a Naki Mezőgazdasági Rt. Hogyan próbálnak az új helyzethez alkalmazkodni, milyen technológiai változtatásokat terveznek, hogyan fogják majd eddigi jövedelmi viszonyaikat megtartani? – e kérdésekre válaszol Soltész Gyula, a részvénytársaság vezérigazgatója.

A vetésforgó jelentősége az integrált zöldségtermesztésben
(Slezák Katalin)
A jó vetésforgó több év folyamatos áttekintésével szoros harmóniát alakít ki a növénytermesztés és a környezet között, ezzel megadva a lehetőséget a megfelelő termés eléréséhez – így a gazdaságos termesztéshez. Segíti a talaj termékenységének megőrzését, ill. javítását, a talaj vízgazdálkodásának szabályozását, befolyásolja a talajszerkezetet, hozzájárul az eredményes gyomirtáshoz és növényvédelemhez – állapítja meg a szerző. A dolgozat részletesen ismerteti a vetésforgó típusait, a zöldséges vetésforgók kialakításának alapelveit, és hasznos tanácsokat ad azok szerkesztéséhez. A könnyebb megértést ábrák segítik.

Tápanyagellátás az integrált szabadföldi zöldségtermesztésben
(Dr. Terbe István)
A tanulmányszámba menő írás helyzetelemzést ad a zöldségtermesztő üzemek tápanyag-gazdálkodási és talajművelési rendszeréről, ismerteti a zöldségfélék talajigényét és a termesztésre alkalmas termőhelyi csoportokat, ezen belül a talajtípusok jellemzőit, valamint a talajművelés jelentőségét a szabadföldi zöldségtermesztésben. Részletesen tárgyalja a tápanyagok felvételét befolyásoló növényi és környezeti tényezőket. Bemutatja az integrált termesztés tápanyag-ellátási rendszerének elemeit; ezek: a tápanyagok megválasztása, a szükséges trágyaadag meghatározása, a trágyázás időpontjának megállapítása és a tápanyagok kijuttatása és talajba munkálásának módja.

Derékba tört az idei uborkaszezon
(Nagy Zoltán)
Ha csak uborkatermesztésből kellene felvételizni az EU-ba, minden bizonnyal már bejutottunk volna – jelenti ki a cikk szerzője. Hogyan változott a nyugat-európai és a hazai konzervipar elvárása az uborkával szemben?  Mi jellemzi a jelenlegi fajtakínálatot? Hogyan segíti a termelőket növényvédelmi szaktanácsadó szolgálat és a Konzervuborka Terméktanács? Milyenek a jövedelmezőségi mutatók? Ezekre a kérdésekre kaphat választ a téma iránt érdeklődő olvasó.

Szükséges-e a talajfertőtlenítés a termesztő berendezésekben? (x)
(Dr. Brózik Sándor)
A BASF cég Basamid 5 G talajfertőtlenítő szerének előnyeit mutatja be.

A precíz tápanyag-utánpótlás (x)
A dán gyártmányú, BOGBALLE EX Trend műtrágyaszóró berendezés műszaki jellemzése.

Väderstad-klinika. „A hangsúly a gépesítettségen van” (x)
(Kalmár Tibor)
Väderstad gyártmányú talajművelő és vetőgépek bemutatása a gyakorlatban.

Würzburgban láttuk… Új fejlesztések a FENDT-nél. Tudósítás
(Dr. Demes György)
Mióta az AXIÁL Kft. ez év júliusában elnyerte a FENDT traktorok kizárólagos forgalmazási jogát Magyarországon, a mezőgazdasági gazdálkodók részéről fokozott érdeklődés mutatkozik az elsősorban kiváló minőségéről jól ismert és számos európai országban kedvelt FENDT traktorok iránt. 2002 szeptemberében, Würzburgban sorra került nemzetközi sajtótájékoztatón, illetve az azt követő szántóföldi bemutatón jelentős újdonságokról adtak számot az amerikai AGCO Corporation és az 1997 óta az AGCO csoporthoz tartozó német FENDT gyár szakemberei, ahová az EU országokból és a csatlakozásra váró kelet-európai országok többségéből egyaránt hívtak szakújságírókat. Az itt látottakról és hallottakról számol be a színes képekkel illusztrált tudósítás.

Nagyító alatt…(16.) sulky dpx expert műtrágyaszóró gép
(Ancza Erzsébet, Dr. Csizmazia Zoltán)
A sorozat jelen része a SULKY DPX expert függesztett műtrágyaszóró tesztvizsgálatának eredményeit mutatja be. A közlemény az eredmények értékelésén keresztül érzékelteti, hogy agrotechnikai, valamint környezetvédelmi szempontból milyen jelentősége van az ilyen gépekkel szemben támasztott műszaki elvárások, követelmények teljesülésének, az üzemeltetés szempontjából fontos előírások betartásának.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Növényvirológiai üvegház átadás Velencén. Tudósítás
(Molnár Zoltán)
Ünnepélyes keretek között adta át a PHARE támogatással épült korszerű növényvirológiai célú üvegházat 2002. augusztus végén, a Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat telephelyén a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.  A rövid tudósítás az új létesítmény szerepét mutatja be a szaporítóanyag ellenőrzés területén.

Már elődeink is írták…
(dr. Inczédy Péter)