SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Mit kell tudni a burgonya növényegészségügyi szabályozásáról? (2. rész)
(Kalmár Károly)
A cikk az előző számban e témakörről megjelent írás folytatása, amely alapvetően a burgonyatermesztés belső ellenőrzésének kérdéseit tárgyalja. A hazai gyakorlat is követi az EU egyik legfontosabb növényegészségügyi alapelvét, hogy a termesztés folyamatát ellenőrzi, és ennek alapján igazolja a végtermék káros szervezetektől való mentességét. A termék szabad mozgását az EU belső piacán a növényútlevél biztosítja. Ennek alapját a termelői regisztráció és az évközi termőhelyi ellenőrzések képezik. Az írás részletesen tárgyalja a belső ellenőrzések rendszerét, külön ismerteti a Globodera rostochiensis és a G. pallida, a Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus, a Ralstonia (Pseudomonas) solanacearum és a Synchytrium endobioticum károsítók fertőzése esetén szükséges eljárásrendet. Tárgyalja továbbá a törvény által biztosított kártalanítás módjait, és ismerteti a hatósági ellenőrzések díjtételeit. Végül felvázolja az EU-csatlakozás nyomán a burgonyatermesztés növényegészségügyi szabályozásában várható további változásokat.

Amit a burgonya cisztaképző fonálférgeiről tudni lehet…
(Dr. Tóth Attila)
A magyar burgonyatermesztés egyik súlyos problémáját a közönséges burgonya-fonálféreg (Globodera rostochiensis) megjelenése (1980), majd elterjedése (kilencvenes évek) jelentette. A cikk a bevezetőben ismerteti a kártevő életciklusát és populáció-dinamikáját. A kártétel bemutatása után tárgyalja a lehetséges védekezési stratégiákat. Ez utóbbiak rövidtávon: megakadályozni a termésveszteség kialakulását; hosszabb időszakot figyelembe véve pedig gátat vetni a talaj-infesztációnak, ami a következő évek burgonyatermesztésének sikerét veszélyezteti. A Globodera fajok elleni integrált védekezés keretében sikerrel alkalmazható eljárások: a vetésforgó, a rezisztens fajták termesztése, a csalogató-növény termesztése és a talajinszekticidek alkalmazása. A cikk végén felsorolja a témával foglalkozó legfontosabb hazai forrásmunkákat.

A burgonyagumó fontosabb élettani elváltozásai
(Dr. Gergely László)
Az utóbbi két év, de különösen a 2000. év a sokéves átlagnál melegebb és aszályosabb időjárásával ráirányította a figyelmet a burgonyagumó nem fertőző, ún. élettani betegségeire és elváltozásaira. Ezek kiváltásában elsősorban az élettelen környezeti tényezők játszanak szerepet. A cikk azokat a rendellenességeket tárgyalja (és egy részét színes képekkel is illusztrálja), amelyek a hazai éghajlati, talaj és termesztési viszonyok között gyakran előfordulnak. Ilyenek: a másodlagos növekedés (fiasodás, ikernövés), az üvegesség, az üregesség, a gumórepedés, a vasfoltosság, a szürkefoltosság, a gumózöldülés. A szerző hangsúlyozza: a felsoroltak megelőzésében és a károk mérséklésében kitüntetett szerepe van a folyamatos, kiegyenlített vízellátásnak és a harmonikus tápanyagellátásnak. Ez egyben aláhúzza a szigorú agrotechnikai szabályok betartásának fontosságát is.

A mindennapi gyakorlatból…
Jövedelmező sörárpa-termesztés a Szerencsi-dombságon
(Kovács József)
Magyarországon a szántóföldi növénytermesztésben – a hektikus piaci ármozgások miatt – nagyon nehéz tervezni. Ez alól csak néhány növény kivétel, pl. a sörárpa, amelynek termesztése többnyire sikeres. A szerző vezető üzemi szakember, aki termesztési tapasztalatait, ajánlásait osztja meg az olvasókkal.

Szempontok az őszi búza betegségei elleni technológia összeállításához
(Dr. Kis György, Vendrei Zsolt, Rátainé Vida Rozália)
A hazai növénytermesztés vezető növénye az őszi búza; a betegségei elleni védekezés színvonala és helyzete egész növényvédelmünk állapotának egyik fokmérője. A cikk – a növényvédelmi szervezetben az elmúlt 20-25 évben végzett fungicid vizsgálatok alapján – azokat a szempontokat veszi sorra, amelyeket a búza betegségei elleni hatékony védekezési technológia megtervezéséhez, a védekezési döntések megalapozásához figyelembe kell venni. Elöljáróban röviden bemutatja a fontosabb betegségek által okozott kár mértékét, majd pontokba szedve taglalja a lisztharmat és az egyéb betegségek (főként a rozsdák és a kalászfuzáriózis) elleni védelem szempontjait. Külön fejezet tárgyalja a fungicidek használatának elveit. Táblázatban foglalja össze a kalászosokban engedélyezett gombaölő szerek legfontosabb adatait.

Rendezvény a precíziós gazdálkodásról
(Molnár Zoltán tudósítása)
Beszámoló az AGRÁRIN Agrárinformatikai Rendszerház Kft. által, a címben jelzett témában szervezett szakmai tanácskozásról, amelyen az előadások többsége a precíziós gazdálkodás alapját képező térinformatikai kérdésekkel foglalkozott.

Bumper Super. Egy új válasz a változó kihívásokra (X)
(Balczár Zoltán)

Az állománysűrűség szerepe a fajtaspecifikus kukoricatermesztésben
(Dr. Pepó Péter, Dr. Szabó Péter, Albrecht László)
A kalászosokkal ellentétben a kukorica környezeti, technológiai érzékenysége sokkal nagyobb, ezért a környezeti feltételek megválasztása, ill. a termesztéstechnológia ezekhez való igazítása is nagyobb odafigyelést igényel. Különösen vonatkozik ez az állománysűrűségre, az optimális tőszámra, amit a környezeti feltételek (csapadék, a talaj víz-és tápanyagellátottsága), valamint az agrotechnikai elemek (öntözés, trágyázás, vetésváltás, talajművelés, gyomirtás) módosítanak. A cikk a Syngenta hibridekkel 1998 és 2001 között folytatott ezirányú kísérletek négy éves eredményeit mutatja be.  Az eredmények (1-6. táblázat) azt bizonyítják, hogy a genotípus (a hibrid) mellett az évjárat is jelentősen módosítja a termést és az optimális tőszámot. További megállapítás: az extrém évjáratok (aszályos, túlzottan csapadékos) összemossák, elfedik a hibridspecifikus tőszám-különbségeket, míg átlagos (normál) évben a hibridek optimális állománysűrűségében meglévő különbségek markánsan megjelennek.

Zöldtrágyázással a fenntartható környezetért (2. rész)
(Nagy Zoltán)
A cikksorozat második része a talajban zajló szerves folyamatok szempontjából nélkülözhetetlen gyökérzet szerepéről, tömegének és állandóságának fontosságáról és egyéb funkcióiról szól.

Feljegyzések egy repcetanácskozásról
(Dr. Csibor István tudósítása)
A Szekszárdi Növényvédő Kft. által szervezett szakmai tanácskozáson a résztvevők a sikeres repcetermesztés kulcsaként jelölték meg a megfelelő nitrogén-ellátottságot és a kora tavaszi rovarkártevők (repceszár-ormányos, repcebecő-ormányos, repcefénybogár) elleni hatékony védelmet. Ez utóbbihoz elengedhetetlen a táblák gyakori helyszíni ellenőrzése és a kártevők helyi szintű előrejelzése.

Semafor 20 FS, Marshal 25 EC - előzzük meg a bajt! (X)
(Kormányos Ferenc)

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS

A kalászosok tavaszi gyomirtásának lehetőségei Vas megyében
(Ughy Péter)
A szerző bevezetésként visszatekint az elmúlt év kedvezőtlen időjárási viszonyaira (kevés csapdék, nyári hőség), amelyek nyomán a preemergens gyomirtások hatástalanok maradtak, de a posztemergens kezelések sem hozták a kívánt eredményt. Az őszi időjárás kedvezett a kalászosok vetéséhez és fejlődéséhez, s ugyanakkor hátráltatta az erős gyomkelést. A megye gyomnövényzete az utóbbi egy-két évtizedben átalakult (1. táblázat), a domináns fajok száma csökkent. A kevesebb “fontos” gyom viszont nagyobb szakmai odafigyelést követel. Részletes áttekintést ad az utóbbi évek új gyomirtó szereiről (2. táblázat) és felhasználásuk körülményeiről.

Acatmentesítési program kalászoskban (X)
(Radvány Béla, József Csilla)

AGRÁRGAZDASÁG

Családi gazdaság – új elem a termelői szerkezetben
(Kurucz Miklós)
Az elmúlt év végén számos jogszabály jelent meg a családi gazdaságok kialakításáról és támogatásáról. Az írás a családi gazdaságok létesítésével és működésével kapcsolatos feltételeket és lehetőségeket tekinti át. A cikk végén felsorolja a családi gazdaságokra vonatkozó legfontosabb jogszabályokat.

KERTÉSZETI KULTÚRÁK VÉDELME

Veszélyes ellenség: az eper-pajzstetű
(Dr. Ördögh Gizella)
Az írás az utóbbi években rohamosan terjedő eper-pajzstetűt mutatja be (Pseudaulacaspis pentagona). Ismerteti hazai elterjedését, tápnövényeit, kártételét, kárképét (színes képek). Hazánkban két nemzedéke fejlődik, s a megtermékenyített nőstény telel át. Tárgyalja a vegyszeres és mechanikai védekezés lehetőségeit.

Növényvédelmi helyzetkép – 2001 (2. rész) Kertészeti kultúrák
(Garai Adrienne, Kelen Petra, Pálfi Katalin, Prohászka Péter, Szendrey László)
Az elmúlt évi károsító helyzetet áttekintő írás a paprika, a paradicsom, a dinnye, a főbb gyümölcsfajok és a szőlő károsítóinak elterjedését tárgyalja. Megjelenésüket és előfordulásukat egybeveti az időjárás alakulásával, s utal az előfordulás földrajzi, tájegységei különbségeire is.

GÉPESÍTÉS

Nagyító alatt… KERTITOX FAVORIT 3000/18 légzsákos szántóföldi permetezőgép
(Dr. Dimitrievics György)
Elöljáróban – szöveges és táblázatos formában – részletes műszaki jellemzést ad a gépről. A vizsgálat körülményeinek és módszereinek bemutatása után ismerteti a munkaminőségi jellemzőket. Ez kiterjedt a permetlé- és víztartályok, a keverő berendezés, a manométer, a szórószerkezet, a szórófejek vizsgálatára és minősítésére. Mérték a növényállomány permetlé fedettség alakulását a légzsák nélküli üzemmódban és a légzsák használatakor. Az eredmények azt mutatták, hogy utóbbi esetben a lombozat minden szintjére elegendő mennyiségű permetlé került, a fedettség egyenletesebb volt. Az eredményeket táblázatok és ábrák szemléltetik.

KRÓNIKA

BASF gabona-rendezvénye (X)
A BASF Hungaria Kft. ez év januárjában az országban öt helyszínen rendezett gabona rendezvénysorozatot “A jövő útja a minőségi, magas színvonalú termesztés” címmel. Az írás visszatekint az előadásokon elhangzott legfontosabb megállapításokra, gondolatokra.

Manninger Gusztáv Adolf emlékülés Bólyban
(Dr. Balikó Sándor)
A Bólyi Mezőgazdasági Rt.-ben 2002. január 11-én –  születése napján – emléktábla avatással egybekötött megemlékezést tartottak id. Manninger Gusztáv Adolf jószágkormányzó, később egyetemi tanár emlékére. A megemlékezés előadói tisztelegtek a széles látókörű, korát sok tekintetben megelőző – éppen ezért időnként heves szakmai bírálatnak és kritikának kitett – gyakorló gazda és a Bólyban szerzett fölényes tudásra építő tudós életműve előtt.

Szakkiállítások Brnoban
(Dr. Demes György)
Ebben az évben április 7. és 11. között immár hetedik alkalommal rendezik meg a csehországi brnoi vásárvárosban a TECHAGRO-t, a Mezőgazdasági Gépek és Berendezések Nemzetközi Vásárát. Ezzel egy időben kerül megrendezésre a SILVA REGINA 7. Nemzetközi Erdészeti és Vadászati Vásár, valamint az ANIMAL VETEX 6. Nemzetközi Állatorvosi és Állattenyésztési Vásár is. Erre a nemzetközi mezőgazdasági vásárhármasra az idén világ több mint 40 országából várnak látogatókat. A brnoi vásárok történetében a TECHAGRO napjainkra az egyik legrangosabb nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát és a szakma jelentős találkozóhelyévé vált.

Könyvismertetés. Dr. Tamás János: A preciziós mezőgazdaság elmélete és gyakorlata
(Dr. Czinege Erik)

Már elődeink is írták...
(Dr. Inczédy Péter)