A TERMESZTÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI

A hazai cseresznyetermesztés helyzete és fejlesztésének stratégiai feladatai az EU-integráció küszöbén
(Kállay Tamásné dr.)
A magyar gyümölcstermesztés az elmúlt évtizedben nagy változáson ment keresztül: a korábbi állami gazdaságok és termelőszövetkezetek ültetvényei magántulajdonba kerültek. Az új tulajdonosok azonban sok esetben nem tudták vagy nem akarták művelni azokat, így a gyümölcsösök  területe jelentősen csökkent. Az FVM új gyümölcsös telepítési támogatása nyomán 1995-től kezdődően ismét nőtt a telepítési kedv, megnőtt az érdeklődés a csonthéjasok, különösen a meggy termesztése iránt. Ugyanakkor a cseresznyetermesztés a háttérben maradt. A cikk ennek okait keresi. Előbb áttekintést nyújt a világ cseresznyetermesztéséről, majd ismerteti a hazai adatokat is. Prognózist ad cseresznyetermesztésünk várható alakulásáról (új fajták bevezetése, művelésmódok, alanyok stb.). Végül ismerteti az államilag minősített fajtákat és a fajtajelölteket. A mondanivalót ábrák és táblázatok teszik szemléletessé.

A szilvatermesztés, -értékesítés és -feldolgozás helyzete Magyarországon
(Dr. Apostol János)
A közlemény tárgyalja a szilvatermesztés visszaesésének okait, a lassan meginduló megújulás lehetséges irányait. Tájékoztat az egyes fontosabb szilvafajták országos szaporítási arányairól és a termés alakulásáról. Ismerteti a jelenleg kísérletben szereplő új fajtajelölteket és röviden vázolja a szilva piaci helyzetére kedvezőtlenül ható tényezőket

Őszibarack-termesztés a szatymazi tájkörzetben
(Dr. Somogyi Norbert, Szél István)
A hazánk egyik fontos őszibarack termőtáját bemutató írás előbb röviden szól az európai és a hazai termesztési helyzetről. Az őszibarack-termesztés sarkaltos kérdései közé sorolja az alany megválasztását, a fajta és fagyérzékenység kérdését, a koronaforma és a metszés összefüggéseit, az öntözést, a növényvédelmi helyzetet és az értékesítést. Ezekről ad áttekintést a szatymazi termőtáj tükrében.

TERMESZTÉSTECHNIKA

A cseresznye, meggy és szilva intenzív művelési rendszerei
(Dr. Hrotkó Károly)
A mai korszerű gyümölcsösök telepítőjének az intenzív művelési rendszerek elemeit (fajta, alany, telepítési rendszer, koronaforma, metszésmód) szerves egységben kell kezelnie a termőhelyi adottságokkal. A hazai gyümölcskutatás érdeme, hogy a hazai termőhelyi viszonyoknak megfelelő alanyok bevezetése mellett a hazai körülményekre adaptált koronaformákat és metszési eljárásokat dolgozott ki. Ez különösen a csonthéjasok esetében nagy jelentőségű. A cikk ismerteti a világ különböző tájain használt legfontosabb koronaformákat (sövények, mediterrán katlankorona, orsó koronaformák) és ezek alkalmasságát a hazai termesztésben. Az írást nyolc színes kép egészíti ki.

Csonthéjas gyümölcsűek telepítésének előkészítése
(Dr. Tóth Mihály)
A szerző a címben jelzett témakört a gyakorlati szempontok messzemenő figyelembevételével tekinti át. A tudnivalókat 1./ a termőhely megválasztása; 2./ a talajelőkészítés; 3./ a művelési rendszerek megválasztása kérdések köré csoportosítja. E fő szempontok részletes taglalása során szól a csonthéjas gyümölcsfajok talajadottságokkal szembeni igényéről és ökológiai tűrőképességéről. A talajelőkészítés legfontosabb elemeinek tekinti a terület vízrendezését, szükség esetén a talaj javítását, a tápanyagfeltöltést, a talajfertőtlenítést és a mélyforgatást. Áttekinti az egyes fajoknál célszerűen alkalmazható koronaformákat. Végül – tájékoztató jelleggel – költségkalkulációt is közöl, vásárolt szaporítóanyag és saját kivitelezésű telepítés esetére.

Védekezés a TAFRINA ellen (x)
(Dr. Brózik Sándor)

Újabb hazai nemesítésű fajtákkal bővült a magyar cseresznyefajta választék.
(Dr. Apostol János)
A rövid közlemény az Alex és a Kavics elnevezésű hazai nemesítésű, minősített, új cseresznyefajtákat ismerteti.

A virágfunkció szerepe és jelentősége a csonthéjas gyümölcsfajok körében
(Dr. Surányi Dezső)
A Stúdium rovatban közölt írás a virágok kialakulásával, rendellenes elváltozásaival foglalkozó elméleti cikk, amelynek azonban vannak gyakorlati vonatkozásai is. Ha termelő helytelen termesztéstechnológiát alkalmaz, a kiváló ültetvény is “adós maradhat” az elvárt teljesítménnyel. A szerző fő gondolata: ha nincsenek normális, funkcióképes virágok, megváltoznak a termékenyülési viszonyok, aminek végső soron terméskiesés az eredménye.

NÖVÉNYVÉDELEM

Csonthéjasok fitoplazmás pusztulása Magyarországon
(Dr. V. Németh Mária, Dr. Kölber Mária, Hangyál Rozália, Dr. Süle Sándor, Viczián Orsolya, Mergenthaler Emese, Fodor Márk)
A gyümölcstermő fák fitoplazmák által okozott betegségei mind nagyobb jelentőséggel bírnak Magyarországon is; a termés minőségének csökkenését, termésveszteséget, a termőfák élettartamának csökkenését, és végső soron pusztulását okozva. A betegség Európában általánosan elterjedt, különösen súlyos gondokat okoz a mediterrán térségben, de az északibb részeken is jelentős. A betegség elterjedtségének egyik oka a széles hatásspektrumú inszekticidek használatának – más szempontból egyébként kívánatos – csökkenése, ami lehetővé tette a vektorok felszaporodását. A csonthéjasok közül a betegség kajszin, őszibarackon és japánszilván okozza a legsúlyosabb károkat, itt a betegség letális hatású, a fertőzött gyümölcsösök a telepítés utáni 8-10 éven belül elpusztulnak. A molekuláris módszerek bevezetése fényt derített arra, hogy függetlenül a gazdanövény származásától, a csonthéjasokon előforduló fitoplazmás betegségek egy közös csoportot alkotnak. Ezért a hagyományos betegségnevek (pl. kajszi klorotikus levélsodródás, szilva leptonekrózis) helyett a csonthéjasok európai sárgulása (European stone fruit yellows, ESFY) betegségnév tekinthető elfogadottnak. A betegség nem található meg az USA-ban, ahol a csonthéjasokat egy másik, Európában nem előforduló fitoplazma csoport károsítja (X-betegség). Mivel a fitoplazmás betegségek nem gyógyíthatók, ezért a védekezés járható útja az egészséges, ellenőrzött szaporítóanyag használata. A dolgozatot számos színes tünetfotó teszi teljessé.

Az őszibarack  növényvédelmi  technológiája  2000-ben
(Makó Szabolcs)
A szerző áttekinti az őszibarack legfontosabb betegségeit (fás részek megbetegedései, tafrinás levélfodrosodás, lisztharmat, moniliás betegség) és kártevőit (levéltetvek, pajzstetvek, takácsatkák, gyümölcsmolyok). Rámutat a károsítók életmódjából és a termesztés egyéb körülményeiből adódóan a védekezés elveire és a megnevezi  az ellenük felhasználható növényvédő szereket. A cikket a védekezési technológiát összefoglaló táblázat egészíti ki.

Új védelmi stratégia az őszibarackot károsító levéltetvek ellen (x)
(Dr. Sárospataki György)
Az őszibarackban károsító levéltetvek ellen sikerrel használható új hatásmódú rovarölő szereket, a Chess 25 WP-t (pimetrozin) és az Actara 25 WG-t (tiametoxam), ill. e készítmények technológiába illesztését ismerteti.

Meggy- és cseresznyefajták Cytospora gombák iránti fogékonysága
(Dr. Rozsnyai Zsuzsa, Dr. Apostol János)
A meggy- és cseresznyefákon pusztító Cytospora leucostoma és C. rubescens gombákkal szemben a fajták eltérő módon viselkednek. Röviden ismerteti a betegség tüneteit (ágelhalás, gutaütésszerű pusztulás), majd a kórokozó gombák biológiáját, a betegség lefolyását. Részletesen leírja az alkalmazott mesterséges fertőzés módszerét. Végül táblázatokban közli a vizsgált cseresznye és meggy fajták fogékonyságát, ill. ellenállóságát. A betegség tüneteit és az alkalmazott módszert színes képeken mutatja be.

A csonthéjas termésűek Magyarországon előforduló legveszélyesebb vírusbetegségei, az ellenük való védekezés és a vírusmentesség fenntartása
(Dr. V. Németh Mária, Dr. Kölber Mária, Szőnyegi Sándor)
Hazánkban a csonthéjasokon előforduló vírusok közül a legsúlyosabb károkat a szilva, kajszi, őszibarack legveszélyesebb virózisa, a szilvahimlő vírus (plum pox virus: PPV) idézi elő. A PPV-t újabban cseresznyéből és meggyből is kimutatták, de ezeken a gyümölcsfajokon az eddigi ismereteink szerint – hasonlóan a mandulához – az előbbi három gyümölcsfajon tapasztalható katasztrofális károkkal nem kell számolnunk. Minden Prunus fajon megtalálható a Prunus nekrótikus gyűrűsfoltosság vírus (Prunus necrotic ringspot virus: PNRSV), és a szilva törpülés vírustörzsek (Prune dwarf virus strains: PDV strains). A virusbetegségek gyümölcsfajonkénti részletes ismertetése (25 db színes képen) után tárgyalja a védekezés és a megelőzés lehetőségeit. Külön fejezet foglalkozik a vírusmentes szaporítóanyag-előállítás rendszerével, valamint a minőségtanusítás tudnivalóival.

A gyümölcsmolyok ismételt felszaporodása várható a csonthéjasokban
(Mucsi Krisztina, Tatár Zsolt)
Az elmúlt években a csonthéjasokban a termelők kisebb figyelmet fordítottak a gyümölcsmolyokra. Az idei év rendkívüli időjárási körülményei – a szárazság, illetve a rendkívüli meleg időjárás – nagyban kedveztek a rovarkártevők felszaporodásának. Így volt ez a gyümölcsmolyokkal is. A felszaporodáshoz a permetezések visszaszorulása, a növényvédő szerek hatékonyságának elmaradása is hozzájárult. A cikk a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta), a barackmoly (Anarsia lineatella), a szilvamoly (Laspeyresia funebrana) mint legfontosabb gyümölcsmolyok ismertetésével és az ellenük felhasználható inszekticidek táblázatos közreadásával ezekre a problémákra kívánja a figyelmet felhívni.

Környezetkímélő módon a zöld és rezes cserebogár ellen
(Dr. Voigt Erzsébet, Dr. Tóth Miklós)
Az Agrofórum 2000. évi 3. számában beszámoltunk arról, hogy a zöld cserebogár (Anomala vitis) és a rezes cserebogár (Anomala dubia) kártétele egyre gyakrabban és súlyosabban jelentkezik nemcsak szőlőben, hanem a legtöbb gyümölcsfajon is. A kártételek elhárítása meglehetősen nehéz feladat, mivel mindkét faj hosszú ideig rajzik (május legvégétől, június elejétől egészen augusztus elejéig), így a kártétel megelőzése csak többszöri permetezéssel volna lehetséges, ami a nagy költség mellett a gyümölcs érése (a szerek élelmezés egészségügyi várakozási ideje), ill. annak értékesítése miatt lehetetlen.
A mérgező inszekticides kezelések helyett ezért a szerzők egy újszerű védekezési módszert, a tömegcsapdázásos (mass trapping) eljárást próbálták ki és javasolják, amely a kártételt a gazdasági kár szintje alá csökkenti, ugyanakkor humánegészségügyi és környezetvédelmi szempontból nem mérgező, a gyümölcs szedésének időpontját nem befolyásolja. A módszer lényege, hogy a zöld és a rezes cserebogár szex-feromonjával készült csapdákat a védendő területre megfelelő számban kihelyezve olyan mértékben fogják össze a kártevőt, hogy az okozott kár mértéke jelentősen csökken. A sikeres kísérleteket tovább folytatják.

Újabb tapasztalatok a kajszi apiognomóniás betegsége elleni védekezésben
(Mező Gábor)
A cikk a kajszi címben említett legsúlyosabb gombabetegségének kórokozójával (Apiognomonia erythrostoma) végzett újabb megfigyeléseket összegzi. Az idei rendhagyó évben a kórokozó biológiája is eltért a szokásostól: a fertőzést elindító aszkospórák később, csak július elején szóródtak ki tömegesen. A Bács-Kiskun megyei megfigyelések alapján elemzi a járványhelyzetet, kitér további két betegség, ill. kórokozó szerepére is. Végül tárgyalja a kajszi betegségek elleni védekezés technológiáját.

TERMESZTŐI TAPASZTALATOK

Az őszibarack-termesztés szakmai, gazdasági kérdései
(Dr. Akácz Béla)
Az Eurotrust Consult Kft. (Dunakeszi) 2200 hektáros területéből 138 hektár 8-9 éves őszibarack ültetvény. A szerző a gazdaság sajátosságainak bemutatását követően fajtánként ismerteti a termésátlagokat, majd részletesen, költségnemenként elemzi a termelési költségeket. Külön foglalkozik a cég bio-őszibarack ültevényének költségalakulásával is. A jövedelem adatokból kitűnik, hogy számtalan nehézsége ellenére az őszibarack-termesztés nyereségesen művelhető tevékenység. Végezetül az ágazat néhány olyan problémájára mutat rá, amelyek megoldásával a terméseredmények és a minőség javíthatók lennének.

A bio-őszibarack termesztés üzemi tapasztalatai az Eurotrust Consult Kft. szobi ültetvényében
(Guttmann Vilmos, Dr. Timon Béla)
Az írás mintegy kiegészíti az előzőt. Az őszibarack termesztéssel is foglalkozó cég 1992-ben határozta el az ültetvény egy részének biotermesztésre történő átállítását. A cikk nemcsak a biotermesztésben szerzett tapasztalatokat ismerteti, hanem kitér az ezzel együtt járó – nem lebecsülendő kockázatokra – is, amelyek ismerete mások számára is hasznos és tanulságos lehet. Összegezésként megállapítja, hogy biotermesztésük eredményes és jövedelmező.

Megfigyelések és tapasztalatok a csonthéjasok növényvédelméről a Siófoki Gyümölcstermesztő Rt.-ben
(Géczi Judit)
Az őszibarack, kajszi, cseresznye és meggy konkrét növényvédelmi problémáit és azok elhárítására tett védekezési döntéseket, módszereket mutatja be.

Az ország egyik legnagyobb csonthéjas ültetvénye
(Molnár Zoltán riportja)
Az EGE Gyümölcstermelési Kft. országosan egyedülálló méretű, 800 hektárt meghaladó területű csonthéjas ültetvény, amely a 4. sz. főút mentén, Ceglédbercel, Albertirsa és Pilis határában terül el. A hatalmas gyümölcsös – 171 ha kajszi, 170 ha őszibarack, 209 ha szilva, 210 ha meggy és 56 ha cseresznye – fenntartása komoly termesztési, növényvédelmi és gazdasági feladatot jelent a kft. szakemberei számára. Erről szól a cég ügyvezető igazgatójával, Boldoczki Pállal készített riport.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

CLAAS–AXIÁL együttműködés
(Dr. Demes György)