SZŐLÉSZET, BORÁSZAT

Aggodalom, félelem, várakozás – a jövedéki törvényre várva.
(Horváth Csaba)
Az elmúlt évben a szőlő-bor ágazat szabályozását érintő számos jogszabály került előkészítésre. Módosult a bortörvény és a hegyközségi törvény, de ezeket is háttérbe szorította egy adójogszabály hatályba lépése. Ennek nyomán a bor az ún. jövedéki termékkörbe került, ami a szőlő-bor ágazat szereplőinek tevékenységét jelentősen befolyásolja. Az új jogi szabályozás alapvetően új helyzetet teremt a szőlőtermelés és borászat termékelőállításában, forgalmazásában, továbbá a nyilvántartások és az ellenőrzések terén. A szerző írásában azt részletezi, miért került sor erre az új szabályozásra, milyen kötelezettségeket jelent ez a termelőkre és milyen következményekkel és hatásokkal fog járni az egész ágazatra nézve.

A szőlő nyári védelme a kártevők ellen.
(Szendrey Lászlóné)
Az idei rendhagyó időjárás szokatlan helyzetet eredményezett a szőlő rovarkártevőinek előfordulásában, kártételében is. A szerző az Egri borvidéken tapasztaltak alapján előbb áttekinti az első félévi károsító helyzetet (atkák, szőlőmolyok, pajzstetvek és egyéb kártevők), majd részletes elemzést és iránymutatást ad a vegetációs idő második felében várható helyzetre,  ill. a szükséges védekezési tennivalókra vonatkozóan. Ajánlásaiban, a rovarölő szerek megválasztásában,  kiemelt helyet kapnak az integrált védelem szempontjai.

Szüret előtti és szüret utáni teendők a szőlő betegségei elleni védelemben.
(Dr. Dula Bencéné)
A tavaszi és kora nyári időszakban uralkodó aszályos időjárás ellenére, de az elmúlt év csapadékbőségének köszönhetően a szőlő szépen fejlődött, korai szüret ígérkezik, s növénykórtani szempontból eddig nem alakult ki kritikus helyzet. A továbbiakban az időjárás alakulásától függ a termesztés sikere, amit legjobban egy esetleges szürkerothadás járvány korlátozhat jelentősen. Ismerteti az ellene felhasználható fungicideket és a védekezés egyéb szempontjait. Végezetül kitér az őszi lemosó permetezések fontosságára és e célra használható szerekre.

Kerekasztal a szőlőről: tanácskozás gyakorló gazdákkal az idei gondokról és tennivalókról.
(Dr. Demes György)
Az utóbbi négy-öt csapadékos év után az idei korai nyár különösen száraz, meleg időjárással köszöntött be, ami rendkívüli helyzetbe hozta a szőlőtermesztőket is. Ez volt a témája annak a kerekasztal beszélgetésnek, amelyen a Szekszárdi Növényvédő Kft. szervezésében tanácskoztak a gyakorlati szakemberek. Következtetésük az volt, hogy a hátralévő időben az atkák ellen mindenképpen, a lisztharmat ellen feltehetően, a szürkerothadás ellen pedig igen nagy valószínűséggel szükség lesz a védekezésre.

A szőlőről – más szempontok szerint. Beszélgetés Mikonya József hegybíróval.
(Klopp Béla)
A szőlő és bor ágazat nagy megújulás elé néz szakmai, közgazdasági és adminisztratív értelemben egyaránt. Az új szemléletről, a jelen problémáiról és a jövő lehetőségeiről kérdeztük Mikonya Józsefet, a Kötcse-Szóládi Hegyközség hegybíróját, aki maga is szőlőtermesztő és gyakorló növényvédő mérnök.

EGYÉB KERTÉSZETI KULTÚRÁK

A folytonnövő fehér paprika hajtatása (2.) A palántanevelés.
(Szoboszlai György)
Az előző számban elkezdett sorozat jelen tagja a hajtatás palántanevelését tárgyalja. Előbb a palántanevelés feltételeit veszi sorba: a paprika fény-, hő- és vízigényét, a palántanevelés lehetséges közegeit. Ezután ismerteti a vetőmaggal és a vetéssel kapcsolatos tudnivalókat. Végül a palántanevelés időzítéséről, időtartamáról és ápolási munkáiról szól.

Atkák ellen a nyár második felében is.
(Bélteki Gyula)
A termelési gyakorlatban dolgozó szerző rövid írásában a gyümölcstermesztésben károsító atkák fontosságára és az ellenük való nyári védekezés szükségességére hívja fel a figyelmet.

BURGONYATERMESZTÉS

Védekezés a burgonya cisztaképző fonálférge ellen.
(Hertelendy Péter)
A burgonya e rendkívül veszélyes kártevőjét (Globodera rostochiensis) a 80-as évek elején hurcolták be Magyarországra. Egyre gyorsabb hazai terjedése révén ma már az ország több pontján is megtalálható. A cikk részletesen ismerteti a kártétel tüneteit, a kártevő életmódját, biotípusait, ill. rasszait, és a védekezés lehetséges módjait. Ez utóbbi kérdéskörben részletesen taglalja a szóba jöhető agrotechnikai és vegyszeres eljárások előnyeit és hátrányait, valamint. azok kombinálásának lehetőségeit.

Gépek és technológiák. A burgonya betakarítása.
(Dr. Fűzy József)
A betakarítás a burgonyatermesztés legösszetettebb munkafolyamata. A szerző ír a betakarítást megelőző műveletről, a szár eltávolításáról, ismerteti a betakarítási technológiák változatait (egymenetes és kétmenetes betakarítás). Tárgyalja a technológia gépeit, kiválasztásuk szempontjait, végül gépüzemeltetési és üzemszervezési ajánlásokkal segíti a gyakorló termesztőket. Mondanivalóját egy összefoglaló táblázat és néhány kép egészíti ki.

EGYÉB SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK

Vadkár a szántóföldön.
(Dr. Nádasy Miklós, Dr. Takács András)
Ez a közlemény a címben jelzett téma alaposabb áttekintését nyújtja az olvasónak. Bevezetőben tárgyalja a vadkár fogalmát, annak többféle megközelítés szerinti értelmezését. A vadak kártétele a növénytermesztésben örökzöld téma, amelynek elhárítása már évszázadokkal ezelőtt is a nehezen megoldható feladatok közé tartozott. Ismerteti a vadkár elhárítás lehetséges módjait és eljárásait (mechanikai, fizikai, biológiai, kémiai). Részletesen sorra veszi, hogy az egyes szántóföldi kultúrákban melyek a jellegzetes vadkárok, és milyen módon lehet azok ellen védekezni. A közleményt egy színes oldal és egy ábra teszi szemléletessé.

Hogyan alakul a napraforgó növénykórtani helyzete 2000-ben?
(Dr. Békési Pál, Birtáné Vass Zsuzsanna, Szabó Tibor)
Az ez évi időjárás eddigi alakulásának következtében elmaradt a kórokozók más években szokásos járványszerű fellépése. Fog-e még támadni a Diaporthe helianthi ebben a tenyészidőben? – teszik fel a kérdést a szerzők. Válaszukban előbb ismertetik a gomba biológiáját, majd latolgatják a kórokozók – az időjárástól függő – esélyeit a nyár második felében várható esetleges komolyabb fertőzésére.

Minősített őszi búzafajták rezisztencia-vizsgálatának 2000. évi eredményei.
(Dr. Békési Pál, Viola Jánosné)
A szerzők a korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is elvégezték a címben jelzett vizsgálatokat és közreadják azok eredményeit. Elöljáróban ismertetik a 2000. év időjárásának eddigi alakulását, s ennek alapján a legfontosabb gabona kórokozók előfordulásának, infekciós nyomásának jellemzőit. Az egyes fajtacsoportok rezisztenciális adatait táblázatokban adják meg.

Mezőgazdaság és a repce a Hannoveri Világkiállításon.
(Seiwerth Gábor, Kettinger Gyula)
Tudósítás az expo mezőgazdasági vonatkozásairól, kiemelten a repcetermesztési kérdésekről.

Csávázószer-mese szakembereknek.
(Dr. Inczédy Péter)
Gondolatok a csávázószerek színezéséről, hatásspektrumáról és másodlagos hatásairól a Vitavax (karboxin + TMTD) példáján.

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS

Veszélyes tizenkettő (IV/1.) Az íva (Iva xanthiifolia).
(Hódi László, Molnár Ferenc)
A most induló új sorozat első gyomnövénye 1951 óta ismert Magyarországon. Elsősorban az Alföldön terjed, de táblák belsejében való előfordulása csak a délkeleti megyékre korlátozódik. Ismertetik rendszertanát és morfológiáját, szaporodásbiológiáját és kártételét. Mivel magja túlnyomóan csak a talaj kb. 5 cm-es felső rétegéből csírázik, így preemergens módon viszonylag jól irtható.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

100 éve született Várallyai György (1900-1954).
(Dr. László László)
Megemlékezés a hazai talajtani kutatás kiemelkedő személyiségéről.

Franciaországban jártunk…
(Dr. Demes György)
A Mezőföldi Agrofórum Kft., a Szekszárdi Növényvédő Kft. és a DuPont Magyarország Kft. közös szervezésében ez év júniusában 18 fős magyar szakember csoport járt Franciaországban. A szakmai program során sor került két családi gazdaság megtekintésére, a hibrid búza előállításával kapcsolatos kutatási eredmények megismerésére, egy magán kutatóintézet és egy mezőgazdasági kereskedelmi vállalat meglátogatására, s egy, a jövő század gyártási kultúráját megvalósító növényvédőszergyár megtekintésére. A részletes beszámoló a fenti témákba és a francia mezőgazdaságba ad bepillantást.

Érdemes megjegyezni: AGROSILD (x)

Új vetőmagüzem avatás az Enyingi Agrár Rt.-ben.  Tudósítás.
(Dr. Demes György)

Árutőzsde: a termelői lehetőségek szemszögéből (6.).
(Szojka János)
A szerző bemutatja, mit jelent a paritás a gyakorlatban s áttekinti a főbb termények árainak alakulását a június 16. és július 14. közötti időszakban.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)