TALAJMŰVELÉS

A fizikai és biológiai állapot javítása belvízkáros talajokon.
(Dr. Birkás Márta)
A szántóföldjeinket sújtó vízkárok természeti és mesterséges eredetűek. Ez utóbbiak a gazdálkodó tevékenységétől függenek. A természetű eredetű károk, így a magas talajvízszint szabályozása, hidromeliorációs és agronómiai intézkedésekkel lehetséges. A talajok vízbefogadó képességének javítására elsősorban agronómiai beavatkozásokra, a talajállapot javítására van szükség. A dolgozat első részében a talajok vízgazdálkodásáról, a vízpangás okairól esik szó. Ezt követően részletesen ismerteti a vízborítás megszűnte utáni teendőket és végül a megelőzés fogásait. A mondanivalót egy ábra, két táblázat és egy színes oldal teszik szemléletessé.

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS

Gyomosodás vizsgálatok gödöllői termőhelyen.
(Farkas Imréné)
A szerző Gödöllőn, barna erdőtalajon, talajhasználati és művelési kísérletben a tápanyag- visszatartó növényként termesztett fehér mustár állományában és hántott tarlóján végzett gyomosodás vizsgálatok eredményeit összegzi. A tavaszi felvételezés alacsony (9,3%) borítottságot, azon belül a T₁ életformájú, kora tavaszi gyomok nagyobb arányát igazolta. A hántott tarlón a gyomok nagy számban keltek és borításuk 71%-ot mutatott. Az erős gyomkelés okai a talaj potenciális gyommag fertőzöttségével, a kelésre kedvező talajállapot kialakításával (hántott tarló) és a csapadékos időjárással magyarázhatók. A hántott tarlón kikelt gyomok nagyobb arányát (59%) a nyár végiek (T₄) tették ki, vagyis azok a fajok, amelyek a talaj gyommag készletében is döntően (88%) szerepelnek. A vizsgálatok egyébként a tarlóhántás jelentőségét – a felszínhez közeli gyommagvak kelésre késztetésében és a gyomkorlátozás megfelelő módjának kiválasztásában – is újólag igazolták.

Mire figyeljünk a kukorica posztemergens gyomirtása során?
(Benécsné Bárdi Gabriella, Molnár Ferenc)
Napjainkra felértékelődött a kukorica szerepe a növénytermesztésben. A növény gyomirtásában továbbra is fontos szerep jut a posztemergens eljárásoknak, amely több okra vezethető vissza.  A posztemergens gyomirtó szerek és technológiák egyrészt hatásos új védekezési lehetőségeket adnak a termesztők kezébe, másrészt azonban használatuk számos problémát is felvet. A szerzők a felhasználás időrendjében ismertetik a kelés utáni gyomirtásra engedélyezett legfontosabb hatóanyagokat, ill. termékeket, kiegészítve azokkal a szempontokkal, amelyeket felhasználásuk során feltétlenül figyelembe kell venni (a kukorica fenológiai állapota, a gyomok fejlettsége, nedvesítő és hatásfokozó szerek használata, hibridek érzékenysége stb.).

Új megoldás a nád hatékony irtására szántón. (x)
(Czepó Mihály)
A glifozát hatóanyagú Roundup herbicid nád elleni felhasználását ismerteti az aratás előtt álló gabonában.

GÉPEK ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKA

Új eszközök a sorközművelésben.
(Dr. Jóri J. István)
A kapásnövények termesztésé során napjainkban, a vegyszeres gyomirtási lehetőségek mellett is megmaradt a sorközművelés jelentősége. A cikk ismerteti a sorközművelésre alkalmas eszközök (kultivátorok) működési elvét és az alkalmazásukkal szemben támasztott agrotechnikai követelményeket, a kultivátorok felépítését és főbb szerkezeti egységeit, alkalmazásuk feltételeit és a fejlesztés irányait. Az írást hat színes kép egészíti ki

Nagyító alatt a Väderstad gépek.
(Komlódi István, Dr. Soós Sándor)
A közlemény ismerteti a Väterstad Rapid kombinált talajművelő vetőgép közelmúltban végzett hazai vizsgálati eredményeit, majd a teljes hazai Väderstad gépkínálatot, végül az e gépekkel szerzett magyarországi üzemeltetési tapasztalatokat. A gépekkel szerzett kedvező eredmények a munka minőségi, energetikai és gazdaságossági mutatók, valamint az eltérő üzemeltetési körülmények között tapasztalt üzembiztonság tekintetében egyaránt megmutatkoztak. A különféle munkagépeket színes képeken is bemutatja.

Harminc éves az IKR – CLAAS együttműködés. Tudósítás.
(Dr. Demes György)
Beszámoló az IKR Rt. és a német CLAAS cég 30 éves együttműködése alkalmából tartott ünnepi megemlékezésről.

A NAPRAFORGÓ VÉDELME

A napraforgó  kevésbé ismert betegségei
(Walcz Ilona)
A szerző az Agrofórum X. évfolyam 12. számában már bemutatta a napraforgó gazdaságilag legjelentősebb betegségeit, ill. azok kórokozóit. Jelen cikkében visszatér az ott tárgyalt kórokozók közül a Phoma macdonaldii, az Alternaria helianthi és az A. helianthinficiens gombák ismertetésére és színes képeken is bemutatja tüneteiket.

Kérdőjelek a napraforgó gazdaságos állományvédelme körül
(Dr. Tóth Bertalan)
Az írás a napraforgó állománybetegségei kiemelten a Diaporthe helianthi elleni védekezés kérdéseit tárgyalja. Ezen belül a D. helianthi fertőzését befolyásoló tényezőket, a fertőzés leküzdésének lehetőségeit, a hatékony védekezés eszközeit ismerteti. Ez utóbbiak között a Mirage 45 EC és Folpan 80 WDG fungicidek, továbbá a Bio-Film adalékanyag és a Poly-Feed levéltrágya felhasználásának előnyeit mutatja be.

A BÚZA VÉDELME

Melyik levélbetegség fontosabb? Levélrozsda? Lisztharmat? Helminthosporium? …
(Csősz Lászlóné)
A szerző a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht.-ben végzett sokéves megfigyelései alapján taglalja a főbb gabonabetegségek előfordulásának gyakoriságát,  a kialakult epidémiák mértékét és a tényleges kártételt. Végezetül a búza levélszáradását előidéző kórokozók szerepét tárgyalja.

Szempontok az őszi búza fajtaspecifikus állományvédelméhez.
(Dr. Petróczi István Mihály)
Gabonatermesztésünkben is szemléletváltásra van szükség: a ráfordítások mértékét az állomány fejlettségéhez és a potenciális terméshozamhoz kell igazítani. A kísérletek alapján a legjobb terméseredményeket a fajtához kapcsolt komplex technológiák adják. Ismerteti az különböző termesztési színvonalhoz illeszthető eltérő költségszintű fungicid technológiákat.

Hozzászólás Füzi Istvánnak az Agrofórum 11. évf. 5. számában megjelent "A vörösrozsda kártételi jelentősége hazánkban" c. írásához
(Dr. Lánszki Imre)

Mit válasszunk és mi ellen a gabonában?
(Kőrös Gyula)

A minőség változatlanul fontos lesz. (x)
A fluzilazol + karbendazim hatóanyagú Alert fungicid gabonabetegségek elleni felhasználásának előnyeit mutatja be.

Védekezési lehetőségek a búza pirenofórás levélszáradása ellen.
(Dr. Farkas Béla)
A szerző – az előző számban megjelent írása folytatásaként – e közleményben a címben jelzett betegség ellen végzett kísérleteinek eredményeiről számol be. Részletesen ismerteti a rendszeres növényfelvételezések adatait, a kórokozó járványdinamikáját, a kísérletek körülményeit s a vizsgált fungicidek termésnövelő hatásait. Összefoglalja a Pyrenophora tritici-repentis elleni védekezés jelenleg javasolt rendszerét.

Miért érdemes gabonát termelni? Tudósítás.
(Dr. Demes György)
Tudósítás a BASF Hungaria Kft. és a MOSZ által szervezett szakmai tanácskozás-sorozatról.

KERTÉSZETI KULTÚRÁK VÉDELME

Korszakváltás a szőlő növényvédelmében?
(Makó Szabolcs, Szekretár János)
Napjainkban számos új növényvédő szer kapott felhasználási engedélyt a szőlőben, ami alapján joggal gondolhatunk egy bizonyos korszakváltásra e kultúra növényvédelmében. A szőlőperonoszpóra elleni védelemben új ígéretes termék a Quadris (azoxistrobin), a Tanos (cimoxanil + famoxát) és a Melody F (iprovalikarb + folpet). A szőlőlisztharmat elleni védekezés terén a Discus DF, a Falcon 460 EC és a Crystal jelent újdonságot, míg a szürkerothadás ellen a Mythos 30 EC (pirimetanil) és a Teldor (fenhexamid) az újonnan engedélyezett termék. A szőlőmolyok elleni védekezésben a már ismert Match 50 EC (lufenuron) és Insegar (fenoxikarb) mellett használható az Avaunt (inoxakarb). A vegyszeres gyomirtásban a Chikara 25 WG (flazaszulfuron) és az Evolus (azafenidin) kínál új lehetőséget a tavaszi alapkezelések során.

A szórástechnika jelentősége a szőlő növényvédelmében.
(Soós Árpád)
A permetezéstechnika magában foglalja a gépek szerkezeti felépítését, a permetlékészítés és –ellátás technológiáját és a szórástechnikát. A szórástechnika a permetlé célbajuttatásának módja, amely alapvető jelentőségű a hatékony növényvédelmi munka során. Tárgyalja a cseppképzéssel kapcsolatos tudnivalókat, továbbá a permetezés technológiájának előkészítésére és ellenőrzésére szolgáló egyszerű matematikai összefüggéseket (képleteket).

Védekezési lehetőségek a házatlan csigák ellen szántóföldi és kertészeti kultúrákban.
(Cziklin Margit, Keszthelyi Sándor)
Az elmúlt 2-3 évidőjárási viszonyai kedvező feltételeket teremtettek a nagy nedvességigényű házatlan csigák felszaporodásához. Hazánkban eddig nem soroltuk a kártevők közé az Arion rufus és az A. lusitanicus házatlan csiga fajokat, túlszaporodásuk esetén azonban sokkal kártékonyabbak, mint a a nálunk ismert egyéb házatlan csiga fajok. A cikk ismertetést ad az Arion fajok kártételéről (színes képek), életmódjáról és a védekezés lehetséges módjairól.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Árutőzsde: a termelői lehetőségek szemszögéből (4.).
(Szojka János)
A sorozat e részében a szerző ismerteti a deliveryhez kapcsolódó alapfogalmakat, bemutatja a spread üzleteket, végül áttekinti a főbb termények tőzsdei árának március 15. és április 15. közötti alakulását.

Agrármúltunk: 125 éve született Gyárfás József (1875 – 1965)
(Dr. László László)

Már elődeink írták…
(Dr. Inczédy Péter)