ALMATERMESZTÉSÜNK HELYZETELEMZÉSE

Az almatermesztés az ezredfordulón az európai integráció folyamatában.
(Dr. Inántsy Ferenc)
A magyar almatermesztés elmúlt évtizedének eredményeit áttekintve a szerző felvázolja az elkövetkező évek feladatait. Legfontosabb megállapítása, hogy a régi ültetvények nagy részét le kell váltani, mivel ezek nem felelnek meg az újabb követelményeknek és fogyasztói igényeknek. Újra kell gondolni az export reális lehetőségeit és a belső fogyasztás szükségleteit, ill. ennek megfelelően a szükséges intenzív új telepítések mértékét. A mondanivalót három táblázat egészíti ki.

Integrált gyümölcstermesztés (IFP), integrált növényvédelem (IPM), integrált termék (IP).
(Dr. Kajati István)
Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában ma már elkerülhetetlen feladat az integrált gyümölcstermesztés, integrált növényvédelem, integrált termék nemzeti irányelveinek, kritériumainak kimunkálása és rendeletekben történő szabályozása. A gyümölcstermesztés és általában a kertészet a magyar agrárgazdaság azon ágazata, amely a legtöbb előnyt remélheti az EU-csatlakozástól. Ennek megvalósulásához a kertészet valamennyi ágazatában növelni kell a környezetbarát, integrált és ökológiai módszerek alkalmazását. A kutató és fejlesztő intézetek team munkája révén - EU-konform módon és a nemzeti irányelveknek megfelelően -kidolgozásra került az alma integrált termesztési technológiája. Ennek nyomán 1997-ben megjelent az integrált termék kritériumának is megfelelő első magyar védjegyzett minőségi gyümölcstermék, a GEA-alma.

Beszélgetés Dr. Eke Istvánnal, az FVM főosztályvezetőjével az integrált gyümölcstermesztés helyzetéről és perspektíváiról.
(Dr. Demes György riportja)
Az interjú bevezető részében szó esik az integrált termesztés és integrált növényvédelem fogalmának tisztázásáról, hazai bevezetésének szükségességéről és jelenlegi helyzetéről. A továbbiakban tárgyalt fontosabb kérdések: melyek a legégetőbb tennivalóink a növényvédelemben az EU-csatlakozás tükrében; hogyan fogadják a termelők az új szemléletű technológiákat; milyen támogatásokat kapnak a termelők az integrált technológiák bevezetéséhez; hogyan képzelhető el a jövőben a hatékony növényvédelmi szaktanácsadás; hogyan minősíthető a magyar növényvédőszer-struktúra humántoxikológiai és környezetvédelmi szempontból.

Ültetvénytelepítési támogatások tapasztalatai és eredményei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
(Takács Ferenc, Sipos Bertalanné)
A magyar almatermesztés elmúlt évtizedben végbement erőteljes csökkenését számos ok együttesen idézte elő, amelyek közül meghatározók voltak a korábban hagyományos keleti piacok elvesztése, a tulajdon- és birtokviszonyok rendezetlensége, az ipari eredetű eszközök és anyagok áremelkedése, a korszerűtlen fajta-összetétel és a magas ráfordítással elért alacsony hozamok. Mivel több térségben is az almatermesztés a lakosság egy jelentős rétegének a megélhetés alapját jelenti, elkerülhetetlen annak megújítása, korszerű ültetvények létesítése. A telepítéseket elősegíteni hivatott támogatási rendszer nagy hibája, hogy a támogatási feltételek minden évben változnak, ezért a beruházók nem tudnak több évre előre tervezni. Ennek ellenére – a tapasztalatok szerint – a telepítési kedv az utóbbi 3-4 évben jelentősen megnőtt.

TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA

Fajtakérdés, fajtaválasztás a korszerű almatermesztésben.
(Dr. Szabó Tibor)
A magyar almatermesztés fajtaösszetételét elemezve megállapítható, hogy elkerülhetetlen a korszerűsítés, a régi fajták leváltása. A termesztőknek olyan új fajtákat kell választaniuk, amelyek jól alkalmazkodnak a termőhely környezeti feltételeihez. E tekintetben különbség van az ország keleti és nyugati régiói között, amit a döntéseknél figyelembe kell venni. A belső fogyasztásra szánt fajták esetében kívánalom a piros szín és a nagyobb savtartalom. A közeljövőben olyan új ültetvényeket is kell létesíteni, amelyek megfelelnek a feldolgozóipar minőségi követelményeinek. Az e célra alkalmas fajták nagyobb cukor- és savtartalmúak. Röviden jellemzi a korszerű almatermesztésben használható fajtákat, közülük többet színes képeken is bemutat.

A faiskolák kínálata és a gyümölcstermesztők változó igényei.
(Dr. Hrotkó Károly)
Az új telepítésű, sűrű térállású, intenzív gyümölcsösök létesítéséhez első osztályú, minőségi szaporítóanyagra van szükség a ráfordítások mielőbbi megtérülése érdekében. Napjainkban megnőtt az igény a szaporítóanyag nagyobb biológiai értéke iránt. Az írás bemutatja a kereskedelmi forgalomban kapható különböző típusú szaporítóanyagok (egyéves koronás, megújított törzsű fa, kétéves koronás, megújított koronás) minőségi jellemzőit, használati értékeit. Tárgyalja az oltványok koronásodását elősegítő vegyszeres lehetőségeket. A részletes tanulmányt két ábra, három táblázat és hat színes kép teszi teljessé.

Egy lehetséges módszer az öntözés időzítésére: a gyümölcsnövekedés mérése.
(Lakatos Tamás, Dr. Ozer Krammer, ifj. Fülep Imre, Farkas Ervin, Dr. Bubán Tamás)
Izraelben több gyümölcsfajnál is a gyümölcs növekedésének mértékére alapozva határozzák meg az öntözés időpontját és az öntöző víz mennyiségét. Ennek alapja az a megfigyelés, hogy a gyümölcsnövekedés második szakaszában a növekedésre dominánsan hat a vízellátottság. Hazai körülmények között a gyümölcs növekedésének hetenkénti megfigyelésével idejében regisztrálni lehet a növekedési ütem visszaesését, és öntözéssel befolyásolható a kedvezőtlen folyamat. A módszer adaptálásához különböző fajtákban, három, eltérő adottságú termőhelyen folytattak előzetes vizsgálatokat. Ezek megállapításait két táblázatban és hat ábrában összefoglalva mutatják be.

Fitotechnikai műveletek a korszerű almatermesztésben.
(Dr. Gonda István, Bitskey Klára, Kiss Zsuzsanna, Holb Imre)
Az intenzív almaültetvények fitotechnikai munkaműveletei minden korábbinál fontosabb szerepet töltenek be a termesztéstechnológiában. Közvetett hatása révén ide értendő a fák optimális formájának kialakítása és fenntartása; közvetlen beavatkozással a felesleges, kedvezőtlen irányú, árnyékoló hajtásokat távolítjuk el a megfelelő időpontban, ezzel biztosítva a gyümölcs jobb színeződését, végső soron a jobb minőséget. A dolgozat ismerteti az almatermesztés során alkalmazandó fitotechnikai beavatkozásokat, így: a karbantartó metszés műveleteit (tél végi, sziromhullás utáni, június második felében végzendő, nyári metszés, valamint a szüret utáni metszés); a hajtáshelyzet-változtatás (lekötözés); a hajtástépés, -leszakítás; a hajtásmegtörés; a hajtáscsavarás; a törzsbemetszés módszereit, végül a vegyszeres magasságkorlátozás lehetőségeit.

A Golden Delicious gyümölcsök parásodásának mérséklése hazai készítménnyel.
(Dr. Bubán Tamás, Csiszár László, Takács Ferenc, Benedictyné Rátz Mária, Oláh Lajos)
A Golden Delicious fajta gyümölcshéjának parásodása visszatérő gondja a termesztésnek, mivel az áru értékének csökkenését eredményezi. E kedvezőtlen jelenség okai nagyrészt már ismertek. A parásodás mérséklésére használható anyagokra jellemző, hogy azok a növényben természetes módon is jelenlévő hormonokat, az A₄ és az A₇ jelű gibberellint tartalmazzák. A cikk a kereskedelmi forgalomban is kapható Phyl-Gold nevű termékkel végzett eredményes kezelésekről szól. Az eredményeket négy táblázat és két színes kép szemlélteti.

Az almafák fagykárosodása és a védekezés lehetőségei.
(Zatykó Imre)
A közlemény bevezetőben ismerteti a fagykárok természetét, növénykárosító hatását. Ezt követően a különböző időszakokban bekövetkező fagykárosodásokat tárgyalja. Közülük részletesen foglalkozik a téli fagyokkal. Valamennyi fagy-típus csökkenti az aktuális és várható termőrügy képződést, s magát a termést is. Legnagyobb kár akkor következik be, ha többféle fagy-típus hatása összegződik. Befejezésül ismerteti a Frigocur nevű termék alkalmazásának előnyeit a fagysérült fák regenerációjának elősegítésében.

NÖVÉNYVÉDELEM

Az alma gomba betegségei elleni védekezés helyzete és technológiai ajánlások
(Sallai Pál, Simon Zoltán)
Az elmúlt néhány évben a szabolcsi almatermesztő tájon kb. 3500-4000 ha új ültetvényt létesítettek. A növényvédelmi gondok közül napjainkban is kiemelt problémát jelentenek a növénybetegségek: az almavarasodás (Venturia inaequalis) és a lisztharmat (Podosphaera leucotricha). Az emlékezetes 1998-as évjáratra visszatekintve a megyére jellemző adatok alapján elemzi a kórokozó biológiájának, a gazdanövény fogékony stádiumainak és a környezeti tényezőknek az alakulását, amely a varasodás járványos fellépéséhez vezetett. Pontokba foglalva ismerteti a védekezéstechnológia követendő szempontjait. A dolgozatot két táblázat egészíti ki.

Újtelepítésű alma ültetvények főbb növényvédelmi problémái (állati kártevők).
(Molnár Józsefné dr.)
Az újonnan telepített almagyümölcsösökben a szokásostól eltérően jelennek meg és okoznak kárt ismert vagy korábban kevésbé jelentős kártevők. A fiatal fákon súlyos kárt okoznak a májusi cserebogár (Melolontha melolontha) lárvái. Az imágók ellen sikeres lehet a vegyszeres védekezés, de a lárvák elleni védelemben még további fejlesztésre van szükség. A bármely okból legyengült fákat gyakran támadják meg a különböző szúbogár fajok (Scolytus mali, S. rugulosus, Xyleborus dispar), az ellenük való vegyszeres védekezés csak részleges sikerrel jár. A bundásbogár (Epicometis hirta) és az almástermésűek levélatkája (Aculus schlechtendali) is a fontosabb kártevők sorába lépett.

Magyar környezetkímélő szerek használata a spanyol almatermesztésben.
(Ocete,R., Lopez, M. A., Kajati István, Ocete, M.E., Perez, M.A., Dancsházy Zsuzsanna, Rüll Gusztáv)
A közlemény a magyar fejlesztésű Vektafid-A és a Tiosol környezetkímélő növényvédő szerekkel zöld alma-levéltetű (Aphis pomi) és vértetű (Eriosoma lanigerum) ellen, Spanyolországban végzett kísérletekről számol be.

A Vektafid R és az Insegar hatékonysága a közönséges körte levélbolha (Psylla pyricola) ellen Görögországban.
(Dr. Tsipouridis, C.Gr., Manganaris, A.G., Dr. Kajati István)
Görögországban körte levélbolha (Psylla pyricola) elleni védekezési kísérletben jó eredménnyel szerepelt a Vektafid és a Vektafid-R környezetkímélő készítmény.

Almalevelek színén és fonákán…
(Dr. Pap László, Dr. Molnár Mária)
A flufenzin hatóanyagú Flumite 200 atkaölő szer három éve áll a felhasználók rendelkezésére. A cikk a szer felhasználásának előnyeit taglalja. Kiváló atkaölő hatékonysága mellett fontos tulajdonsága a szelektivitása, ezért környezetvédelmi szempontból zöld besorolást kapott. Ezen túlmenően a hatóanyag jelentős transzlamináris aktivitást is mutat, ami a gyakorlat számára azt jelenti, hogy a kontakt tojásölő tulajdonságához további kedvező hatások adódnak.

Egy régi-új kártevő (almafa-szitkár: Synanthedon myopaeformis) tömeges megjelenése.
(Dr. Kozma Erzsébet, Gólya Gellért)
A közlemény az utóbbi években – különösen a szakszerűtlen metszés és elmaradt sebkezelés nyomán – egyes ültetvényekben felszaporodó üvegszárnyú almafa-lepkét (almafa-szitkárt) mutatja be. A szöveges ismertetést színes képek teszik szemléletessé.

IPM-konform permetezéstechnika a gyümölcsvédelemben.
(Dr. Sárospataki György, Sipos László, Urs Raisigl)
Az alma növényvédelmében a szükséges biológiai hatás eléréséhez különösen fontos az egyenletes szerborítás. E közlemény a hatékony permetezés alapszabályainak bemutatásával, a Caliset hordozható kalibráló készlet használatának ismertetésével kívánja segíteni a termesztőket. Példákkal is alátámasztva rámutat a permetezőgépek rendszeres ellenőrzésének fontosságára. Lépésről-lépésre ismerteti a gépek beállításának mozzanatait. Összefoglalja a kétéves hazai vizsgálatok során szerzett általánosan hasznosítható tapasztalatokat.

KITEKINTÉS

Cider almatermesztés – mit kell tudnunk róla?
(Csiszár László)
A brit szigeteken hagyományai vannak az almatermesztésnek. Az almából készített cider némiképp a szőlőből készülő bort hivatott helyettesíteni, ami az itteni klíma miatt már nem állítható elő. A cider magas tannin és cukor tartalmú speciális almafajtákból erjesztett almalé, alkoholtartalma 5-7 %. A cikk ismerteti a cideralma-termesztés angliai történetét, hagyományait, a termelés jelenlegi támogatását és szervezettségét. 1997-ben Újfehértón 12 fajtát tartalmazó, két hektárnyi cider almát telepítettek kísérleti célból, a hazai termesztés lehetőségeinek tanulmányozására.

A jelenlegi helyzet és irányvonalak a lengyel almatermesztésben.
(Dr. Alina Basak)
A cikk a lengyelországi almatermesztésről ad rövid áttekintést. Az utóbbi tíz évben a lengyel almatermesztés jelentősen nőtt, a korábbi kb. 800 ezer tonnáról évi 2,1 millió tonnára emelkedett, s ez a gyümölcstermesztés 70 %-át teszi ki. Az ültetvények többsége fiatal, a nyolc évesnél idősebb telepítések aránya 30 % alatt van. Ismerteti a kedvelt fajtákat és a leggyakrabban választott alanyokat. Az integrált termesztés aránya egyelőre szerény, 5500 ha (mintegy 850 termelő), kb. 100 ezer tonna terméssel.

A görög almatermesztés figyelemreméltó sajátosságai.
(Dr. C. Tsipouridis)
A közlemény a görög almatermesztés fajtahasználatáról és két, sikeresen működő szövetkezeti egyesülés tevékenységéről ad tájékoztatást.

Az almavarasodás elleni védekezés helyzete a világban és a fejlesztés irányai.
(Sallai Pál, Böszörményi Ede)
Az IOBC “Alma betegségek” munkacsoportja 1999 augusztusában Franciaországban tartotta munkaértekezletét, amelynek egyik fő témája az almavarasodás (Venturia inaequalis) volt. A szerzők az elhangzottak alapján képet adnak a nemzetközi kutatás és fejlesztés irányairól, eredményeiről. Tárgyalják a biológiai védekezési stratégiákat, ezek előnyeit és hátrányait, a rezisztencianemesítés kilátásait és a védekezéstechnológia kérdéseit.

Tapasztalatok a világ egyik legészakibb almatermő vidékéről. Diákoldal
(Balikó Eszter)
A szerző a Kertészeti Egyetem hallgatójaként több hetet töltött Észak-Németországban, Hamburg térségében, az Altes Landban. Beszámolójában röviden ismerteti a vidék természetrajzi és történelmi tudnivalóit, majd áttekintést ad a főbb alma fajtákról és a termesztéstechnológiáról. A további fejezetekben a cseresznyetermesztést és a jól szervezett szaktanácsadást mutatja be.

A MEGÚJULÓ ALMATERMESZTÉS TAPASZTALATAI

Növényvédelmi és termesztési tapasztalatok a zalai intenzív almásokban.
(Dr. Kocsisné Molnár Gitta, Dr. Takács András)
Az integrált termesztés nem nélkülözheti a korszerű előrejelző rendszeren alapuló védekezést. A szerzők ismertetik a METOS automata meteorológiai állomás előrejelzésben való használhatóságát, amelyből 1999-ben hat db működött a zalai intenzív almásokban. Ezt követően öt olyan almatermesztőt szólaltatnak meg, akik az utóbbi években telepítették ültetvényeiket, s most összefoglalják eddigi tapasztalataikat.

Almatermesztés egy tengelici családi vállalkozásban.
(Dr. Nagy Elemér riportja)
A színes képekkel kiegészített riport Farkas Dénes és fia 1992-ben létesített almatermesztési vállalkozását, annak legfontosabb termesztési és növényvédelmi vonatkozásait mutatja be.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Termesztői tapasztalat a GEA-embléma használatáról.
(Mihályka Gyula)
A szerző, aki a zalai termőtájon létesített intenzív gyümölcsöst, írásában az alma hazai értékesítési helyzetét latolgatja, majd a kiváló minőségű áru termelésének fontosságát hangsúlyozza. Ennek egyik újszerű hazai példája a GEA (Garantáltan Egészséges Alma) védjeggyel ellátott gyümölcs.

Bioalma-termesztés – nem csak hobby szinten
(Veisz János)
Az írás a bioalma-termesztés (ökológiai termesztés) sajátosságait, követelményeit, azok betartásának ellenőrzést ismerteti.

A “szedd magad” akció tapasztalatai az Eurotrust Consult Kft. gyümölcsöseiben.
(Guttmann Vilmos)
A közlemény a “szedd magad” akciót Magyarországon talán legrégebben alkalmazó gyümölcstermesztő üzemben szerzett tapasztalatokat foglalja össze. Pontokba foglalva ismerteti annak előnyeit és hátrányait. Felvázolja a mozgalom megújulásának lehetőségeit.

KRÓNIKA

Dr. Faust Miklós (1927 – 1998)
Megemlékezés az 1998-ban váratlanul elhunyt nemzetközileg elismert magyar gyümölcskutatóról.

Károsítókat tűrő vagy azoknak ellenálló egykori almafajtáinkról.
(Dr. Bognár Sándor)

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

Az Agrofórum 1 – 10. Évfolyamában (1990 – 1999) az almáról megjelent közlemények jegyzéke.