HELYZETELEMZÉS

Az olajnövények termelési perspektívái.
(Oravecz Sándor)
Átlagos években hazánk szántóterületének 11-12 %-án termesztenek olajnövényeket. Az 1998/99-es rendkívüli évben - a búza értékesítési gondok és a kedvezőtlen időjárás nyomán - ez 17 %-ra (kb. 800 ezer ha) emelkedett. A cikk áttekintést ad az olajnövények termesztésének jelenlegi állapotáról, a jövő kilátásairól, és az EU-csatlakozás után várható helyzetről. Jelen megítélés szerint az olajnövény-termő terület 750-850 ezer ha között alakulhat, amelyből továbbra is a napraforgó lesz a meghatározó. Ismerteti az EU olajnövény-termesztés támogatásának jelenlegi szabályozását. A mondanivaló kifejtését hat táblázat egészíti ki.

Helyzetkép - a teljesség igénye nélkül.
(Kollár Lajos)
Az olajnövény ágazatot - mivel jelenleg nem részesül támogatásban - csak a piac szabályozza. A biztos piac és jövedelem mellett a jól működő termelési integráció tette lehetővé, hogy ez évben kb. 800 ezer ha-on termesztették e növényeket. Ha a napraforgó a jövőben is az ország harmadik legfontosabb szántóföldi növénye lesz, a mezőgazdaság irányítóinak újra kell gondolniuk e kultúra támogatási rendszerét. A problémák megoldásában a jövőben fokozott szerep hárul a Növényolaj Terméktanácsra.

A napraforgó-termesztés versenyképessége.
(Vissyné Dr. Takács Mara)
A közlemény - hazai és külföldi adatok egybevetésével - részletes elemzést nyújt napraforgótermesztésünkről. Az agrotechnikai és műszaki ellátottsági helyzetet jellemezve kimutatja, hogy az elmúlt két évben a napraforgót termelő üzemek között nőtt a kisgazdaságok (28-ról 37 %-ra) és csökkent a nagygazdaságok aránya (59-ről 50 %-ra). Felsorolja a csökkenő táblaméretek miatt előálló technológiai, termesztési problémákat, és ezzel összefüggésben a versenyképesség javításának kívánatos lépéseit. Részletesen taglalja az ár, költség és a jövedelem alakulását. 1998 évi adatok alapján még az 50 ezer Ft/tonna körüli felvásárlási ár mellett is legalább 1,8 - 2,0 tonna/ha hozamot kellett elérni ahhoz, hogy nyereség keletkezzen. A jobb hozamok eléréséhez a termelési feltételeket kellene javítani. A dolgozat röviden érinti az uniós csatlakozás után várható helyzetet is. Az írást három táblázat egy ábra teszi teljessé.

TERMESZTÉS-TECHNOLÓGIA

A sikeres napraforgó-termesztés alapja az igényes technológia.
(Kiss Istvánné dr., Goór Szilvia)
A szerzők, az IKR Rt. fejlesztési ágazatának szakemberei, bevezetésképpen leszögezik: az eredményes napraforgó-termesztés záloga a technológia minden egyes elemének fejlesztése és kontrollja. Nyolc pontban összefoglalva tekintik át a termesztési technológia érzékeny pontjait. Közülük részletesebben is foglalkoznak a fajtaválasztással, a napraforgó tápanyagigényével és növényvédelmi problémáival. A dolgozatot 11 táblázat egészíti ki.

BETEGSÉGEK

A napraforgó-termesztés visszatérő problémája: kórokozók és az ellenük való védekezés.
(Dr. Walcz Ilona)
A közlemény rövid bevezető után részletes növénykórtani ismertetést nyújt a napraforgót hazánkban károsító betegségekről. Ennek során ismerteti a betegségek tüneteit, a kórokozó életmódját és a kórfolyamat lefolyását, az ezt befolyásoló tényezőket. A tanulmány az alábbi kórokozókat (ill. az általuk okozott betegségeket) tárgyalja: Sclerotinia sclerotiorum, Diaporthe helianthi, Phoma macdonaldii, Macrophomina phaseolina, az Alternaria fajok, Botrytis cinerea. Az ismertetést nyolc színes kép teszi teljesebbé.

Mit kell tudni a napraforgó-peronoszpóráról?
(Dr. Virányi Ferenc)
A napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii) ma sem vehető félvállról, az ellene való védekezés a kórokozó alapos ismeretét igényli. Ehhez kíván hozzájárulni ez a közlemény. Ismerteti a napraforgó-peronoszpóra kártételét és jelentőségét, a betegség felismerését és tüneteit, a kórokozó életmódját és környezeti igényeit, az egyéb fertőzési forrásokat és a gomba gazdanövény-specializációját. Végül a védekezésről szóló fejezetben nyomatékosan kiemeli, hogy a védelem egyetlen lehetséges módja a megelőzés, amelynek sarokpontjai: a vetésforgó betartása, a rezisztens hibridek használata és a szakszerűen elvégzett fungicides csávázás. Színes képeken mutatja be a kórokozót és a betegség tüneteit.

Minősített napraforgó hibridek 1999. évi rezisztencia vizsgálatának eredményei.
(Dr. Békési Pál, Birtáné Vas Zsuzsanna)
A cikk az OMMI ún. “M” kísérletében szereplő minősített napraforgó fajták betegségekkel szembeni viselkedését mutatja be. Öt táblázatba foglalva érési csoportonként ismerteti fajták Diaporthe helianthi és a Sclerotinia sclerotiorum gombákkal szembeni reakcióját. Ennek alapján jelentős különbségek állapíthatók meg az egyes genotípusok között. Az érzékeny fajták csak vegyszeres védelemmel termeszthetők sikeresen.

A VÉDEKEZÉS KÉRDÉSEI

Még ma is aktuális! A jelentősebb napraforgó betegségek elleni védekezés főbb szempontjai.
(Dr. Kis György)
A szerző húsz évvel ezelőtt irányítója volt azoknak a fejlesztési vizsgálatoknak, amelyek megalapozták a napraforgó betegségek elleni védekezési technológiát. A nagyszámú vizsgálaton alapuló eredményekből húsz évvel ezelőtt tett megállapítások ma is helytállóak. Ezeket pontokba foglalva ismerteti.

A Diaporthe helianthi előrejelzési módszere Romániában.
(Dr. Csép Miklós, Dr. Horia Iliescu)
A Diaporthe helianthi gomba által okozott szárfoltosság Romániában is a fontos napraforgó betegségek közé tartozik. A betegség elleni eredményes vegyszeres védekezésben döntő a permetezés helyes időpontjának meghatározása. Mind a napraforgó fejlődése, mind a kórokozó biológiai ciklusa (tömeges aszkospóra szóródás) az időjárás függvénye, ezért egy sikeres előrejelzési módszer kimunkálásához elengedhetetlen a minél pontosabb meteorológiai előrejelzés, ill. adatrögzítés. Ismerteti a gomba növekedéséhez, a sporuláció megindulásához szükséges hőmérsékleti értékeket, továbbá az aszkospórák beéréséhez kívánatos effektív hőösszeget és a fertőzés bekövetkezését elősegítő egyéb körülményeket.

Védekezés előrejelzésre alapozva.
(Hadászi László)
A KITE Rt. által 1998-ban és 1999-ben a napraforgó szárbetegségei (főként a Diaporthe helianthi) ellen végzett sikeres üzemi védekezési kísérletek eredményeit ismerteti. A vizsgálatokban öt fungicid, valamint az egyszeri és a kétszeri kijuttatás hatásait mérték. Megállapították, hogy az aszkospóra szóródás idején végzett második fungicides permetezés alapvetően határozza meg a fertőzöttség mértékét s ezáltal az egész termesztés eredményességét.

Minden évjáratban megtérül?
(Tóth Elemér, Rácz István)
A közlemény az Alert S fungiciddel a napraforgó szárbetegségei ellen végzett kísérletek eredményeit ismerteti.

Fenológiai és kórtani megfigyelések késői napraforgó vetésben a Nyírségben.
(Dr. Vágvölgyi Sándor és társai)
A DATE Kutató Központjában végzett korábbi megfigyelések szerint a későn vetett napraforgón a betegségek megjelenése és termésre gyakorolt hatása lényegesen eltér a szokásos, áprilisi vetéseknél jellemző értékektől. 1999-ben öt hibriddel, három vetési időben végeztek kisparcellás kísérleteket. Az agronómiai megfigyeléseken túl értékelték a kórtani eredményeket is. A Plasmopara halstedii fokozott megjelenése a második és harmadik vetésidőben volt szembetűnő. A Diaporthe helianthi fertőzés gyakorisága ugyanezen vetésidőkben némileg csökkent, de a tünetek csak a szár bőrszövetére korlátozódtak s nem okozták a bélszövet pusztulását, a növény kényszerérését és szártörését sem.

Új minőségi ekék a kisgazdaságok részére a KÜHNE Rt.-től.
(Dr. László László)
A kisgazdaságok részére is alkalmas, egyszerű szerkezetű, könnyen kezelhető és hosszú élettartamú KÜHNE-NOVA ágyeke családot mutatja be röviden.

A napraforgó állományvédelmére engedélyezett gombaölő szerek összehasonlító vizsgálata.
(Dr. Aponyiné dr. Garamvölgyi Ilona és társai)
A megnövekedett vetésterület, az egyre romló technológiai fegyelem és az utóbbi évek kórokozók számára kedvező időjárása fokozottan ráirányította a figyelmet a napraforgó betegségeire. Sikeres napraforgó-termesztés a gombás betegségek (Diaporthe helianthi, Sclerotinia sclerotiorum, Botrytis cinerea) elleni tudatosan tervezett állományvédelem nélkül nem folytatható. A közlemény az érintett megyei növényvédő állomások által üzemi körülmények között végzett, 11 kezelésből, ill. kombinációból álló fungicides állományvédekezési kísérletek eredményeit és a gyakorlat számára azokból levonható következtetéseket ismerteti. Az írást egy táblázat és négy diagram egészíti ki.

RIPORT

Látogatás Bácsalmáson, a napraforgó vetőmagtermesztés fellegvárában.
(Dr. Demes György és Molnár Zoltán riportja)
A magyar mezőgazdaság '70-es évek elejétől bekövetkezett látványos fellendülésével párhuzamosan, az akkori Bácsalmási Állami Gazdaság rövid idő alatt a napraforgó vetőmagtermesztés élvonalába küzdötte fel magát. A kiváló szakmai, ökológiai és közgazdasági feltételek rövid idő alatt megteremtették a napraforgó vetőmag előállításának, feldolgozásának és forgalmazásának műszaki-gazdasági hátterét, melynek eredményeképpen Bácsalmás az ország legnagyobb napraforgó vetőmagtermesztő gazdaságává vált. Az e területen betöltött mértékadó szerepe a tulajdonviszonyok megváltozása után is megmaradt, természetesen igazodva az új közgazdasági feltételekhez. Erről beszélgettek a lap munkatársai Dr. Németh Ferenc termelési igazgatóval, vezérigazgató-helyettessel, Franciskovics Lajos vetőmagüzemi igazgatóval és Veréb János kereskedelmi főmérnökkel.

Termésméréssel egybekötött kukorica fajtabemutató Tamásiban.
(Dr. Demes György)
Rövid tudósítás a Monsanto Magyarország Kft. szántóföldi bemutatójáról, a fajták terméseredményeivel.

VEGYSZERES GYOMIRTÁS

A napraforgó gyomirtása.
(Radvány Béla, Szentey László, Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)
Az áttekintő jellegű közlemény részletes, naprakész összefoglalót ad a napraforgó vegyszeres gyomirtásáról. Ennek során ismertetik a szerválasztást meghatározó szelektivitási szempontokat, az egyszikű gyomok ellen szolgáló alapkezelés hatóanyagait, a kétszikű gyomok ellen használható herbicideket (mindkét esetben az alkalmazás legfontosabb körülményeit), majd végül felsorolják az állományban használható egyszikűirtó gyomirtó szereket. Az ismertetést egy összefoglaló táblázat egészíti ki.

A napraforgó költségtakarékos gyomirtása a Csákvári Rt.-ben.
(Korcsmár Gyula)
A mintegy 5000 hektáron gazdálkodó Csákvári Mg. Rt.-ben az elmúlt években évente több mint ezer ha volt a napraforgó vetésterülete. A szerző az üzemben folytatott termesztési gyakorlata alapján számol be vegyszeres gyomirtási eredményeiről.

A TERMESZTÉS EGYÉB KÉRDÉSEI

A napraforgó trágyázásáról.
(Dr. Kádár Imre)
E közlemény a szerzőnek 1989-ben született írása, amely azonban mind a mai napig megőrizte időszerűségét. Ismerteti a napraforgó tápanyagigényét, a műtrágyázásnál, a tápanyag adagok meghatározásánál követendő szempontokat, a műtrágyahatásokat módosító egyéb tényezőket. A mondanivaló kifejtését öt táblázat segíti elő.

Hasznos tanácsok a napraforgó vető- és betakarító gépek üzemeltetéséhez.
(Dr. Szüle Zsolt, Dr. Füzy József)
A napraforgó-termesztésében alkalmazott gépek és berendezések jelentőségét felesleges hangsúlyozni. A vetés, a növényvédelem és a betakarítás gépek nélkül nem képzelhető el, de ugyanúgy gépesített a terménykezelés - tisztítás és szárítás is. A termesztés sikere, a viszonylag stabil és kedvező átvételi árból eredő nagyobb bevétel realizálhatósága műszaki szempontból két kritikus művelettől függ: az első a vetés és az ezzel kapcsolatos agrotechnikai jellemzők megvalósítása, a második pedig a betakarítás. Ennek sikeres és eredményes végrehajtásához kívánnak hozzájárulni a szerzők jelen írásukkal, amelyben e két fontos művelethez használt gépek beállításait, ellenőrzését, továbbá a gépmegválasztás szempontjait ismertetik, a mindennapi gyakorlatban hasznosítható módon.

Jövedelmező termesztés NK napraforgó hibridekkel.
(Bíró János)
Az elmúlt három évben hazai termesztésbe vont NK nemesítésű napraforgó hibridek teljesítményeit ismerteti.

A méh-látogatottság vizsgálata napraforgóban.
(Dr. Takács András)
A közlemény arról számol be, hogy lehet-e oka a napraforgó nem megfelelő termékenyülésének a csökkent méh-látogatottság s ennek nyomán az elégtelen rovarbeporzás. Ismerteti a vizsgálatok módszerét, az eddigi eredményeket. A megbízható, végső következtetésekhez további vizsgálatok szükségesek.

A napraforgó vetőmagcsávázásáról.
(Török Ádám)
Az írás a vetőmagcsávázás szükségességéről, a Novartis cég gombaölő és rovarölő szereivel végezhető vetőmagcsávázás előnyeiről szól.

KRÓNIKA

Az AGROFÓRUM 1-10. évfolyamában (1990-1999) a napraforgóról megjelent közlemények jegyzéke.

Már elődeink is írták...
(Dr. Inczédy Péter)