TALAJBIOLÓGIA, TALAJVÉDELEM

A talajbiológia szerepe a termőképesség fenntartásában, avagy az értékmegőrző talajművelés biológiai eszközei
(Pintér Tamás)
Az élettelen környezeti tényezők mellett a talajban lakó élőlényeknek köszönhető a termékenység és a talaj megfelelő kultúrállapotának megőrzése. A fenntartható mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata a talajban tevékenykedő élőlények szerepének biztosítása, mivel jelentőségük nagyon fontos az egészséges talajállapot megőrzésében. A tanulmány áttekinti a növény- és állatvilághoz tartozó talajlakó élőlények főbb csoportjait. Röviden jellemzi ezek talajban betöltött funkcióját, tevékenységét. Rámutat, hogy a talaj nemcsak eszköz a termesztésben, hanem egy olyan életközösség hordozója, amely költségmentesen javítja a termékenységet.

További tudnivalók a kommunális szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezéséről. (Talajbiológiai következmények)
(Dr. Bíró Borbála)
A talaj-növény rendszer hasznos mikroszervezetei működőképességének fenntartása fontos talajtani, mezőgazdasági és környezetvédelmi érdek. A talajmikrobák mennyiségének, faji sokféleségének és tevékenységének rendszeres ellenőrzése - későbbi káros hatásaik miatt - különösen a szennyvíziszapok esetében válhat szükségessé. Vajon a környezetvédelmi határértékek megállapításánál kellő tekintettel vagyunk-e a talajélőlények tevékenységére is? Vajon a talajmikróbák nem jelezhetnék-e még a toxikus hatások megjelenése előtt a működőképességben bekövetkezett változásokat? Hol a határa a környezet nehézfém- terhelésének? Ezeket és más kérdéseket is tárgyal e közlemény. Szól a nehézfémek engedélyezett határértékeiről, a kommunális szennyvíziszap-kihelyezés talajbiológiai hatásairól.

Talajpusztulási folyamatok hatása a szántóföldi növények termesztésére
(Dr. Krisztián József)
A talajdegradációs folyamatok – erózió, defláció, szikesedés talajsavanyodás, talajtömörödés, aprózódás, talajszennyezések – felerősödtek az utóbbi időben. Az ezt kiváltó tényezők összefüggésbe hozhatók talajhasználattal, de jelentősek az attól független hatások is.
A degradációs folyamatok csökkentik a talajok termékenységét, az elérhető növényi produkciót, növelik a termelés költségeit. A rendelkezésre álló ismeretek felhasználásával mérsékelhetők a degradáció káros hatásai.
Fontos tényezők a szakszerű talajvédő talajművelés, a növénytáplálás, az ökológiai adottságoknak megfelelő növényi összetétel, vetésforgó.
A degradált területek célszerű hasznosítása e területek talajvédelmét is eredményezi. A talajpusztulási folyamatok megakadályozása nemcsak a természeti környezet védelmét szolgálja, hanem összhangban van az okszerű talajhasználattal, és a kedvezőtlen termőhelyi adottságú térségekben élő népesség elfogadható életfeltételeinek megteremtését is elősegíti.

A rekultiváció jelentősége, lehetőségei
(Dr. Krisztián József)
A termőterületek csökkenése világszerte aggasztó méretű. Hazánkban 1945 óta 400 ezer hektárral kevesebb a művelt terület, ennek nagy része rekultivációval újra hasznosítható.
A károsítás sokféle; ásványkitermelések, hulladék-elhelyezések, természeti károsító folyamatok egyaránt okozhatnak olyan mértékű talajrombolást, amely csak rekultivációs módszerekkel szüntethetők meg. A rekultiváció helyreállítja a talajok termékenységét, lehetővé teszi a terület termő hasznosítását, megóvja a környezetét is a további talajpusztulástól.
Az újrahasznosítás két egymásra épülő folyamat. A technikai rekultiváció tereprendezéssel, az idegen anyagok eltávolításával, a célszerű termőfelületek kialakításával, a vízrendezéssel alkalmassá teszi a területet az újrahasznosításra; a biológiai rekultiváció talajbiológiai, agronómiai, termesztéstechnikai eljárásokkal teremti meg a termesztés feltételeit.
A gazdasági érdekek mellett rendkívül fontos a rekultivációs folyamatban a természeti környezet védelme, az újrahasznosított területek tájba illesztése.

REPCETERMESZTŐKNEK

Így csináljuk mi... Repcetermesztés a „Naszályvölgye” Szövetkezetben.
(Lánci Tivadar)
A cikk szerzője három évtizedes termesztési tapasztalata alapján írja le a címben említett szövetkezetben eredményes repcetermesztési technológiát. A siker kulcsa: a korai vetési idő (augusztus utolsó dekádja), a hektáronkénti 3-4 (de inkább 2,5-3) kg vetőmag, a preemergens vegyszeres gyomirtás, rendszeres állomány-ellenőrzés és szakszerű növényvédelem, tavaszi egyszeri nitrogéntrágyázás.

Újabb lehetőség a repce gyomirtására.
(Novák Róbert, Simonfalvi Elemér, Dr. Karamán József)
A cikk a repcében alkalmazott klomazon hatóanyagú Command gyomirtószer önmagában és kombinációkban nyújtott hatásáról számol be üzemi kísérletek eredményei alapján.

Mi lesz a repcével? Tanácskozás a repcéről Sopronban. (Tudósítás)
(Dr. Demes György)
1999. június 30-án Sopronban a HUNGAROSEED Kft. repcetermesztési tanácskozást szervezett. A tanácskozáson neves szakemberek fejtették ki a repce termesztésével összefüggésben szakmai álláspontjukat, amely során a technológiai, a piaci, biológiai kérdéseket egyaránt érintették.

KERTÉSZETI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Dohánytermesztőknek (6.) A dohány betakarítása, szárítása, válogatása.
(A NYIDOFER Rt. összeállítása)
A sorozat utolsó tagjaként megjelent írás ismerteti a dohánylevelek technikai és fiziológiai érettségének jellemzőit. Külön-külön tárgyalja a Virginia típusú és a Pallagi dohányok betakarítását és szárítási folyamatát. A Virginia dohány szárítását mesterséges úton végzik, amelynek szakaszait (színesítés, színrögzítés, lemez- és főérszárítás, visszanedvesítés) pontos technológiai előírások szabályozzák. A Pallagi dohányok szárítása dohánypajtákban, természetes úton történik, de az előkészítés és a szárítás folyamata itt is szigorú szabályok szerint zajlik.
A mondanivalót színes képek is illusztrálják.

Hogyan védekezzünk szőlőben a szürkepenész ellen?
(Makó Szabolcs)
A szőlő szürkerothadása elleni védekezésről sokan azt tartják, hogy az csupán növényvédőszer kérdése. A cikk arra próbálja a figyelmet felhívni, hogy e problémát komplexen kell kezelni. Ismerteti a védekezés szempontjából kritikus fenológiai időpontokat, az egyes időpontokban a kórokozó részéről megnyilvánuló fertőzési veszély nagyságát és biológiai hátterét, valamint a fungicid megválasztás szempontjait. Hangsúlyozza az ún. fitotechnikai műveletek elvégzésének fontosságát. Táblázatban foglalja össze a szőlőben szürkerothadás ellen engedélyezett gombaölő szereket.

A majoranna (Majoranna hortensis)
(Héjja Mariann)
A cikk ismerteti a majorannának mint egyik legismertebb fűszernövényünknek a felhasználását, morfológiáját és ökológiai igényeit, valamint a termesztés legfontosabb tudnivalóit.

KALÁSZOSOK TERMESZTÉSE

A minősített őszi búzafajták rezisztencia-vizsgálatának 1999. évi eredményei.
(Dr. Békési Pál, Viola Jánosné)
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a fajták megválasztásánál a termőképesség és az agronómiai értékmérők mellett fontos a rezisztenciális tulajdonságok figyelembe vétele is. Számolni kell azzal, hogy a kórokozók számára kedvező időjárási feltételek mellett a minősített fajták többsége fungicides állományvédelem nélkül nem termeszthető sikeresen. Az OMMI 1999. évi hivatalos kísérleti eredményei alapján táblázatokban ismerteti a korai, a középérésű és a középkései éréscsoportba tartozó búzafajták lisztharmattal (Erysiphe graminis), levélrozsdával (Puccinia recondita) és szárrozsdával (P. graminis) szembeni rezisztenciáját

Sörárpa termesztési tanácskozás és bemutató Velencén. (Tudósítás)
(Molnár Zoltán)
A beszámoló a Fejér megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás (valamint számos más közreműködő cég) által 1999. június 29–én szervezett szakmai tanácskozáson elhangzottakról és a sörárpa növényvédelmi– és fajtakísérletek bemutatójáról szól

Brutus - a jó állóképességű minőségi búza
Az Ausztriából behozott, új, minőségi búzafajta ismertetése.

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS

Veszélyes tizenkettő (III./10) Fekete üröm (Artemisia vulgaris)
(Dr. Tarjányi József)
A sorozat újabb tagjaként bemutatásra kerülő gyomnövény Európában, Ázsiában őshonos, de É–Amerikában is mindenütt megtalálható. A rövid történelmi visszapillantás után ismerteti a növény népi felhasználását, a hozzá fűződő hiedelmeket és káros, sőt veszélyes tulajdonságait (pl. allergén). Hazánkban jelentős gyomnövényként tartjuk számon. Különösen az utóbbi években szaporodott fel a privatizáció nyomán elhagyatottá váló, nem művelt területeken. A védekezési lehetőségek közül fontos a mechanikai védekezés, mivel a gyakori, rendszeres talajmunkát nem bírja. Táblázatokban sorolja fel a fekete üröm ellen őszi búzában, kukoricában használható, valamint a tarlókezelés formájában hatásos herbicideket.

Gondolatok az országot járva.
(Dr. Kopácsi János)
Az írás a műveletlenül maradó parlagterületek nagyfokú elgyomosodásáról, az ebben rejlő veszélyekről szól. Magyarországon ma már nem a növényvédő szerek által tönkretett természeti környezet miatt kell keseregni, hanem a jelenlegi, elhanyagolt környezetben történő igényes és szakszerű mezei gazdálkodás helyreállításáról kellene sürgősen eszmét cserélni.

Gyomtenger a mezőgazdasági területeken.
(Tóth Ádám)
A IV. Országos Gyomfelvételezés eredményeiből nem csak az derül ki, hogy egyes gyomfajok (Ambrosia elatior, Cirsium arvense, Datura stramonium, Sorghum halepense stb.) jelentősen előretörtek, hanem az is, hogy borításuk az előző felvételezéshez képest csaknem a duplájára nőtt. Felsorolja az elgyomosodás okait, amelyek sajnos összefüggenek a tíz évvel ezelőtt kezdődött társadalmi változásokkal.

mMETOS új mini meteorológiai állomás (x)

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Növényegészségügyi szempontok betakarítás idején.
(Szabó Béla)
A cikk felhívja a figyelmet a betakarítással összefüggő teendők fontosságára, így: a tárolt termények védelmére és a terménytároló létesítmények fertőtlenítésére; az export küldemények növényegészségügyi vizsgálati előírásaira; valamint az érés előtt végzett védekezéseknél az élelmezési várakozási idő betartására.

Gondolatok a biogazdálkodásról.
(Dr. Németh Imre)
A biológus és növényvédelmi végzettségű szerző ezt írja: “helyesnek tartom a műtrágyák és a növényvédő szerek felhasználásának ésszerű korlátozását, csökkentését, de kategórikus elutasításukkal nem érthetek egyet,…” Tárgyilagos hangvételű dolgozatba sorolja fel érveit az indokolt vegyszer használat mellett. A vegyszermentes gazdálkodás lényegesen több tudást és jó időzítést tételez fel, mint pl. a herbicidek alkalmazása. A gyomirtás példáján keresztül ismerteti azokat a lehetséges és szükséges eljárásokat, amelyek révén csökkenthető lenne a vegyszerek felhasználása.

Az EU növényegészségügyi szabályzatának alapelvei.
(Kiss Piroska)
Az Európai Unió növényegészségügyi, karantén előírásait a 77/93/EUK irányelv és annak mellékletei tartalmazzák. Hazánk EU–csatlakozásával ezek előírásai szerint kell majd a magyar növényvédelmi hatóságnak és eljárnia, ezért a jelenlegi magyar joggyakorlat meg fog változni.

Reglone AIR – az igazi megoldás a napraforgó deszikkálásra.
(Végh András)
A gyártó ismertetője a deszikkáns szer használatáról.

KRÓNIKA

90 éve halt meg a magyar növénytermesztés kiváló tudósa CSERHÁTI SÁNDOR.
(Dr. László László)
Az írás hazánk egyik legjelentősebb agrártudósának állít emléket munkásságának áttekintésével.

Már elődeink és írták…
(Dr. Inczédy Péter)

CSÁVÁZÁSI MELLÉKLET

A gyártók ajánlásai az őszi kalászosok vetőmagcsávázásához.