Ízelítő a tartalomból
Ehhez a lapszámhoz nincsenek feltöltve betekintő cikkek.
Szaknyelvünk megújulása
(Dr. Zanathy Gábor)
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
A KAP 2014-2020 mezőgazdasági piacszervezésének szőlészeti és borpiac támogatási vonatkozásai
(Dr. Sidlovits Diána, Dr. Kator Zoltán)
Az Európai Uniónak a 2014-2020-as időszakra szóló, a Közös Agrárpolitika keretében kialakított egységes mezőgazdasági piacszervezésre vonatkozó új szabályozása számos tekintetben érinti a szőlőtermesztést és a borpiaci támogatásokat. Bővült a nemzeti borítékból támogatható jogcímek köre a szőlőültetvények szerkezetátalakítási, a bor promóció, valamint a borászati innovációs intézkedések esetében, ezeket a módosításokat kívánják a szerzők e cikk keretében részletesen bemutatni.
Az alföldi szőlőtermesztés sajátosságai
(Dr. Németh Krisztina)
Az elmúlt évtizedekben az alföldi szőlőtermesztés, de elsősorban a borászat a közvélemény tudatában nem a minőségi termelést jelentette, pedig a hegyvidéki borokkal szemben az Alföld előnye, hogy az alföldi bor nagy mennyiségben, tehát a piac egészére nézve is meghatározó arányban tud megjelenni a hazai piacon, ebből következik, hogy bizonyos piaci szegmenteket uralhat. Éppen ezért ebben az írásban az alföldi szőlőtermesztés és bortermelés adottságait vizsgáljuk.
A klímahatások jelei a szőlőmagokon
(Dr. Hajdu Edit)
A szőlő hő- és fényigényes növény. Ha kevés a fény, akkor a tőkék teljesítménye elégtelen. Ha túl sok a fény, akkor a tőke részei a nyári forróságban megperzselődnek, tönkre mennek, a levelek asszimilációja erőteljesen lecsökken vagy leáll és a tőkék gyümölcsei értéktelenek lesznek. A szakirodalomban vannak utalások arra is, hogy az időjárás kihat a mag fejlődésére, a mag genetikai felépítésére. E témakör legfontosabb ismeretit járja körbe és összegzi ez az írás.
A napfény UV-B tartományának szőlőélettani jelentősége
(Dr. Teszlák Péter)
A cikk érdekes információkkal szolgál a napfény ultraibolya sugárzási tartományának és a szőlő biológiájának szoros kapcsolatáról. Számos kutatási eredményt megemlít, amelyekben különféle szőlőfajták UV-B sugárzásra adott válaszreakcióit vizsgálják. Ezekben az esetekben nem a sugárzás káros, hanem elsősorban annak hasznos hatásaira kell gondolnunk. Az UV-sugárzásnak köszönhetően ugyanis számos olyan molekula keletkezik a szőlőnövényben, amely számunkra is hasznos lehet, ha szőlőt és bort fogyasztunk.
A rezisztens szőlőfajták és boraik hasznosíthatósága szőlészeti és borászati szempontból
(Pálfi Zita)
A szerző írásában az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben Bianca és a Nero interspecifikus szőlőfajtákkal végzett technológiai kutatásba enged betekintést, melynek az volt a fő célja, hogy minél jobban megismerjék a rezisztens szőlőfajtákat, lehetővé téve a környezetkímélő és költséghatékony szőlőtermesztési, valamint a lehető legjobb minőséget adó borkészítési technológia együttes alkalmazását.
A borok savösszetételének anomáliái az aszályos évjáratokban
(Dr. Leskó Annamária, Dr. Kállay Miklós)
Aszályos évjáratokban a mustok és borok savösszetételét vizsgálva a gyakorló borász olyan tapasztalatokkal szembesülhet, melyek az elméleti megfontolásokkal látszólag ellentétben állnak. Például előfordulhat, hogy a must titrálhatósav-tartalma alacsonyabb, mint a belőle készült boré. Továbbá az a jelenség is kérdéseket vethet fel, hogy viszonylag alacsony titrálhatósav-érték mellett egy-egy bor érzékszervi szempontból mégis kellemes savérzetűnek tűnik. Jelen cikkükben ezen anomáliák hátterét próbálják megvilágítani a szerzők.
TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA
Eltérő talajápolási módok hatása erózióra hajlamos badacsonyi szőlőültetvényben
(Dr. Varga Péter, Dr. Májer János, Németh Csaba)
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének szakemberei írásukban egy olyan kísérlet eredményeiről számolnak be, melyben célul tűzték ki, hogy megvizsgálják az időszaki és tartós növénytakarás, valamint a szerves növényi hulladékkal való talajtakarás, és a mechanikai talajművelés módjainak hatását a talajnedvesség, a talaj tápanyag-ellátottság, valamint a szüreti eredmények paramétereinek alakulására.
Különböző fajösszetételű sorköztakaró növényzetek hatása a talajszelvény nedvességtartalmára
(Dr. Zsigrai György, Donkó Ádám)
Jelen cikkben a szerzők a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok Szemere (Mezőzombor), valamint a Tokaj Hétszőlő Zrt. Kis-Garai dűlőjében (Tokaj) beállított takarónövény kísérletekben 2013. június 14. – szeptember 18. közötti időszakban végrehajtott talajnedvesség-tartalom vizsgálatok fontosabb tanulságait foglalják össze.
A növényi klorofill mindent elárul
(Dr. Baglyas Ferenc)
Az ökológiai szőlőtermesztésben a réz hatóanyagú növényvédő szereket széles körben használjuk a szőlőperonoszpóra ellen. A növényekben a réz nélkülözhetetlen elem a fotoszintézis elektrontranszportjában és különböző enzimek működésében (pl. aminoxidáz, citokróm C oxidáz). A réz ugyanakkor toxikus nehézfém ion, melynek túlzott mennyisége gátolja a fotoszintézist. A gátló hatást a klorofillfluoreszcenciával nagyon jól ki lehet mutatni, ugyanis a Pulse Amplitude Modulated (PAM) fluorométer műszer segítségével gyorsan, a növény természetes állapotában lehet mérni a klorofill-fluoreszcenciát. Jelen írásában a Narancsízű és a Pannon frankos szőlőfajtákkal végzett ilyen irányú vizsgálatba, annak eredményeibe nyerhetnek betekintést.
UAV technológia alkalmazhatósága a szőlészetben
(Balling Péter)
Az UAV technológia főként a hadászatban elterjedt műszaki megoldás, a gyűjtőszó jelentése Unmanned Aerial Vehicle, vagyis pilóta nélküli repülő jármű, melynek szőlészeti alkalmazási lehetőségeit (fagyvédelem, öntözés, növényvédelem) járja körbe ez a figyelemfelkeltő írás.
Egyszerű és hatékony módszer a szüret időzítésére
(Dr. Barócsi Zoltán)
A szüret időpontjának helyes megválasztása létfontosságú feladat a megfelelő borminőség és borstílus kialakításában. A szerző e téma kapcsán jelen írásában egy olyan 2010-2011-es vizsgálat eredményeibe enged betekintést, melynek célja a szőlő optimális érettségi állapotának meghatározásával kapcsolatos eszköztár fejlesztése és technológia létrehozása volt az Egri borvidéken.
NÖVÉNYVÉDELEM
A Flavescence doreé (FD) fitoplazma ’Candidatus Phytoplasma vitis’ jelenlegi helyzete Magyarországon
(Dancsházy Zsuzsanna, Szőnyegi Sándor)
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmát 2013 augusztusában észlelték először Magyarországon a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának növényvédelmi felügyelői. A szerzők írásukban e rendkívül súlyos gazdasági károkat okozó zárlati károsító terjedésének megakadályozására kidolgozott készenléti tervet, és az erre épülő, konkrét fertőzési esetben szükséges intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet, ill. a fitoplazmát terjesztő kabócák elleni védekezés lehetőségeit tárják az olvasók elé.
Új, nagy kihívás a szőlőtermelők előtt a szőlő aranyszínű sárgaság leküzdése Magyarországon
(Dr. Dula Bencéné)
A közeljövő legnagyobb kihívása a szőlőtermesztők és szaporítóanyag előállítók számára a 2013 őszén kimutatott szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma leküzdése. Ezért ezzel az írással az újonnan felmerült növényvédelmi probléma mibenlétére, nagyságára és a megoldhatóság nehézségeire szeretnénk rámutatni.
Nagymesterek a szőlő két legveszedelmesebb gombabetegsége ellen (x)
(Mészáros Béla)
Ismerjék meg a Kwizda Agro peronoszpóra és lisztharmat elleni ajánlatát szőlőben.
A szőlő és a bor meghálálja: „gondoskodás, gondolkodás”. Beszámoló
(dgy)
Beszámoló a BASF immár 14. alkalommal megrendezett Szőlészeti és Borászati konferenciájáról, amelyen a cég az integrált gondolkodás fontosságára hívta fel a szőlő- és borágazatban tevékenykedők figyelmét.
Megzavarodtak a szőlő gombabetegségei 2013-ban?
(Dr. Füzi István)
A szőlőkórtan területén mélyebb elemzéseket általában olyan évek után szoktunk végezni, amikor a fertőző betegségek fellépése miatt jelentős gazdasági károk keletkeznek ültetvényeinkben. Az ilyenkor szerzett tapasztalatok segítségünkre lehetnek a jövőben jelentkező hasonló problémák még eredményesebb elhárításában. 2013-ban azonban nem törtek ki járványok, nem alakultak ki súlyos fertőzések, kórtani vonatkozásban mégis eseménydús esztendő volt, mely sok érdekességgel és fontos tanulságokkal szolgált a szakemberek számára, amelyekre jelen írással kívánjuk olvasóink figyelmét is felhívni.
Régi és új kihívások 2014-ben – és 2014-től
(Dr. Dula Bencéné)
Eltelt egy újabb szőlős év, itt van hát az elemzés, a tapasztalatok összegzésének ideje, de egyben az előretekintésé is. Minderre kiváló lehetőséget ígér ez az írás, amelyekben egyrészt a 2013-as évjárat elemzésére vállalkozik a szerző, áttekintve mind a szőlő fejlődését, az időjárási és fertőzési viszonyok alakulását, mind a védekezési tapasztalatokat, másrészt az elmúlt év történéseire alapozva számba veszi a 2014-es évben várható kártételi veszélyhelyzetet a járványos betegségokozók oldaláról is.
Számolnak a Belchim szőlős termékeivel (x)
(Bodó Péter)
Termelői tapasztalatok Belchim készítményekkel szőlőben.
Fonnyadás vagy kocsánybénulás?
(Nagy Attila, Dr. Zanathy Gábor)
Előfordulhatnak olyan, a bogyók fonynyadásával járó rendellenességek, amelyekre nincsen kidolgozott előrejelzés, ráadásul a tünetek közvetlenül sem kórtani, sem rovartani okokkal nem hozhatók összefüggésbe. Két ilyen élettani betegségről, a már régóta jól ismert kocsánybénulásról és az újabban mind több gondot okozó fürtfonnyadásról adják közre a legfontosabb ismereteket jelen írásukban a szerzők.
Együtt kell élni a szőlővel (x)
(A. Gy.)
Termelői tapasztalatok a szőlő növényvédelme terén DuPont készítményekre alapozva.
A Shiraz szőlőfajta súlyos betegségei Dél-Afrikában
(Roleen Carstens, Kölber Mária)
A szerzők e cikküket figyelemfelhívónak szánják olyan magyar szőlészek-borászok részére, akik már rendelkeznek Shiraz ültetvénnyel, vagy a fajta telepítését tervezik a közeljövőben. Az írás célja a Shiraz fajta súlyos betegségeinek bemutatása, annak érdekében, hogy a magyar termelők tudomást szerezzenek a külföldön már nagy gondot jelentő növényvédelmi problémákról, és időben fel tudják ismerni a tüneteket, ha esetlegesen találkoznának velük a hazai ültetvényekben.
Egészséges szaporítóanyaggal a biztonságos szőlőtermesztésért
(Dr. Szegedi Ernő és mtsai)
A szőlőtermesztés biztonsága érdekében alapvető fontosságú a látens fertőzéstől mentes szaporítóanyag használata. Éppen ezért úgy gondoltuk, érdemes összefoglalni, hogy melyek a szőlő szaporítóanyaggal terjedő károsítói, ill. hogyan állíthatunk elő károsítóktól mentes szaporítóanyagot.
Kimagasló bogyóvédelem! Dynali (x)
(Nádudvari Éva, Varga Zoltán)
Ismerje meg a Syngenta új gombaölő készítményét, mely a virágzás utáni időszakban garantálja a teljes fürt- és lombvédelmet a szőlőtermesztők számára.
A szőlő leggyakoribb kártevői és azok előrejelzése
(Dr. Voigt Erzsébet, Dr. Tóth Miklós)
A szerzők írásukban nemcsak a különféle rovarcsapdák szerint fogott leggyakoribb szőlőkártevőket és azok csapdázási lehetőségeit ismertetik, hanem felhívják a figyelmet az egyes csapdatípusok helyes alkalmazásának ismérveire is.
VINCARE® – a hatékony (bor)szőlő védelem alapja (x)
(Dajka Péter)
Kombinált, kontakt és felszívódó hatóanyagot egyaránt tartalmazó készítmény a Makhteshim Agan-tól a szőlőperonoszpóra elleni megfelelő védelemért.
Védjünk vagy támogassunk? A szőlő önvédelmi képességének kiaknázása
(Dr. Jakab Gábor, Csikászné dr. Krizsics Anna)
Az indukált rezisztencia, a növényi immunrendszer aktiválása, a fertőzés megelőzése a növényvédelemben egy új perspektívát jelenthet. Ennek alapjait, lehetőségeit és egyben korlátait mutatja be ez az írás.
Kiváltságos helyzetbe hoz a Luna Privilege (x)
(Lovász Csaba)
Új, nagy hatékonyságú gombaölő szer a szőlőtermesztőknek a Bayer CropScience-től.
TERMELŐI TAPASZTALATOK
Évjárat értékelés, 2013
(Czink János, Csiha Attila, Hollósy Attila, Somogyi László, Vukovich László)
Ahogy már azt a korábbi években megtettük, idén is különböző borvidékeink gyakorlati szakembereit kérdeztük meg a szőlő elmúlt évi termesztési és növényvédelmi tapasztalatairól. Szakértőinket arra bíztattuk, hogy osszák meg megfigyeléseiket, tapasztalataikat Olvasóinkkal a 2013-as évjárat sajátosságairól, a kórokozók, károsítók fellépéséről, s az ellenük folytatott védekezésről, valamint adjanak számot a 2014-es évjárattal kapcsolatban (pl. rügyvizsgálatok, károsítók áttelelése alapján) a várható kilátásokról is.
Különböző szőlő zöldoltás módok technikai kivitelezése és összehasonlítása a Sauska-Tokaj szőlőbirtokon
(Márkus Mónika, Czemiczki István)
A Tokaj-Hegyaljai Sauska birtok az elmúlt években több zöldoltás technikát kipróbált. Az olasz és magyar szakemberek chip-szemzéssel, tőkenyakba oltással, hasítékos ékoltással és zöldre fás oltással dolgoztak. Ennek tapasztalatairól adnak számot a szerzők írásukban.
Műtrágyázni szükséges, de nem mindegy mivel! (x)
(Tóth Gábor)
A Yara tápanyag-utánpótlási javaslata szőlőtermesztők számára.
RIPORTOK, BESZÁMOLÓK
A bor ajándéka. Átadták „Az MTA Bora 2014” díjakat
(Dr. Bódis László)
A Magyar Tudományos Akadémia minősített borversenyén tudósok és borászok 54 magyar pincészet és borászat 147 bora közül választották ki azt a hetet, amely egy éven keresztül viselheti „Az MTA Bora 2014” elismerő címet.
Kávéházi sarok (x)
(Dr. Bódis László)
AGROcafé – a mezőgazdasági szakma kávéháza.
Alapelvek és gyakorlati módszerek… Beszámoló
(Györök Zsuzsanna)
2014. január 14-15-én ismét Lajosmizsén találkoztak az ökológiai szőlőtermesztést folytató, valamint a téma iránt érdeklődő termesztők. Az ott elhangzott előadásokról jelen tudósításban számolunk be.
EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK
Tallózás külföldi szaklapokban
(Fordította és összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.
Néphagyományok a szőlő- és bortermelésben
(Dr. Petercsák Tivadar)
A magyar falvak, mezővárosok paraszti szőlő- és borkultúráját évszázados tradíciók jellemzik, amelyek egyes elemei sok esetben ma is megfigyelhetők. E cikkben a szőlőművelés, borfeldolgozás és borfogyasztás hagyományos tárgyainak és a hozzájuk kapcsolódó szokásoknak, hiedelmeknek a bemutatására vállalkozik a szerző, valamint azt vizsgálja, hogy a szőlő és a bor hogyan jelenik meg a tárgyalkotó népművészetben és a folklórhagyományokban.
A szőlőművelés kezdetei Tokaj-Hegyalján
(Dr. Bihari Zoltán)
Mióta létezik szőlő és borkultúra Tokaj-Hegyalján? Erre a kérdésre igyekszik ez az írás megadni a választ.
Márai Sándor boros bölcseletei
(Kurucz Miklós)
A messze nem teljes körű gyűjtés – bár a bor miatt tematikus jellegű – bepillantást nyújt Márai Sándor élet-bölcsességeibe, életfilozófiájába.
Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)
MELLÉKLET
Termékválaszték a szőlő növényvédelméhez
(Összeállította: Rózsahegyi Péter, Schmidt Ágnes, Dr. Varga László)
Szezonnyitó szőlős konferencia az idei év kihívásai jegyében. Beszámoló
(Kosztolányi Attila)
2014. március 4-én az Akasztói Horgászpark és Halászcsárda adott otthont a Dow AgroSciences Hungary Kft. (DAS), valamint a Motrix 2000 Kft. és a Malagrow Kft. társszervezésében megtartott szezonnyitó szőlős konferenciának, melynek középpontjában a szőlőtermesztőket érintő legújabb kihívással, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmával kapcsolatos legfontosabb szakmai ismeretek átadása állt. Emellett előadást hallhattunk a szőlő feketerothadás betegségéről, továbbá egy kísérlet tapasztalatairól, melyben a szőlőlisztharmat ivaros termőképletei elleni őszi lemosó permetezés hatásosságát vizsgálták.
ELFOGYOTT!
2020-as kiadású, 112 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a kártevők/kárképek fotóival.
A könyv tartalmazza a 2021-ben várhatóan engedéllyel rendelkező szintetikus rovarölőszerek listáját. Jelen kiadvány fő célja a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.
Pintér Csaba - Kazinczi Gabriella: Gyommagfotók (Gyomnövények generatív szaporítóképletei mikroszkópos felvételeken)
2016-os kiadású, 88 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a gyommagok fotóival.
A „Gyommagfotók”mikroszkópos fotóatlasz. 58 fotótáblán 172 gyomfaj generatív szaporítóképlete került bemutatásra a kiadványban.
ELFOGYOTT!!! 2005-ös kiadású, 296 oldalas, keménykötéses, gazdagon illusztrált szakkönyv gyomnövényeinkről. A Gyakorlati Agrofórum hasábjain megjelent cikksorozatot átölelő kiadvány. Hasznos információkkal látja el olvasóit.
A talajművelőgép választáshoz és üzemeltetéshez készített kézikönyv az elmúlt 100 év ismeretanyaga, ill. a szerző 50 éves tapasztalata (BME Budapest, MGI Gödöllő) alapján készült. Megtalálhatók benne a tankönyvi ismeretek éppúgy, mint a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálati eredményei.
Az itt bemutatott könyv borítóján, a színeiben pompázó őszi erdő egyik leveleit hullató fája alatt szomorkodik egy öreg pad. Szomorú, mert egyedül van. Arra kérem a Tisztelt Olvasót, hogy üljünk le erre az elárvult öreg padra, és ha van kedve, meg türelme, olvassuk együtt a barangolásaimról szóló történeteket.
Azért adtuk ennek az Agrofórumban megjelent írásokból összeállított interjúgyűjteménynek azt a címet, hogy „…nemcsak a repcetermesztőknek”, mert a beszélgetések során elhangzott gondolatok többsége más növényekre is vonatkoztatható.
Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire
2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.