Az a legszebb az életben
(Dr. Bódis László)

NÖVÉNYVÉDELEM ÉS TÁPANYAG-ELLÁTÁS

Milyen kihívásokra készüljünk 2012-ben?
(Dr. Dula Bencéné)
A szerző írásában az elmúlt két évjárat történéseire alapozottan veszi számba a 2012-es évben várható kártételi veszélyhelyzetet a járványos betegségokozók és a kártevők oldaláról a szőlőben.

Enervin^®: Forradalmian új szer a szőlő peronoszpóra elleni védelmében (x)
(Najat Attila)
A BASF peronoszpóra elleni új készítményét ajánlja a szőlőtermesztők figyelmébe.

A szőlőn súlyos károkat okozó fitoplazmás betegségek
(Ember Ibolya, Ács Zoltán, Dr. Kölber Mária)
A szőlőtermesztésben világszerte komoly és napjainkig is növekvő mértékű veszteségeket okoznak a szőlő sárgaság néven összefoglalt fitoplazmás betegségek, amelyek kórokozói táptalajon nem tenyészthető, a növények szállító szöveteiben élő, sejtfal nélküli baktériumok. Jelen írás nemcsak a fitoplazma tünetek leírásával, a fitoplazmák általános jellemzésével, történetével és osztályozásával foglalkozik, hanem bemutatja a szőlőn Európában előforduló fitoplazmákat, valamint nem utolsó sorban az ellenük alkalmazható lehetséges védekezési eljárásokat.

A szőlő legpusztítóbb sárgaság betegsége: a Flavescence dorée
(Kriston Éva, Dancsházy Zsuzsanna)
Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a szőlő veszélyes karantén károsítója, melyet Magyarországon eddig még nem észleltek. A vektor elleni védekezés hiányában a tőkék 80-100 %-a befertőződhet, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt nagy részük ki is pusztulhat. Éppen ezért úgy gondoltuk, érdemes áttekinteni a betegség terjedésmódját és földrajzi elterjedtségét, tüneteit, valamint a megelőzés és védekezés lehetőségeit.

A szőlő feketerothadása
(Dr. Dula Bencéné)
A szerző jelen cikkében az utóbbi években egyre gyakrabban felbukkanó, fokozódó kártételi veszéllyel fenyegető, komoly kihívást jelentő, Észak-Amerikában őshonos kórokozóval, a szőlő feketerothadásával, jellemző tüneteivel, életciklusával, a fertőzés körülményeivel, valamint a védekezési lehetőségeivel ismerteti meg az olvasókat.

Kettős hatás a szürkepenész és a monília ellen – Switch^® (x)
A Syngenta szürkepenész és monília elleni gombaölő szer ajánlata a szőlő- és gyümölcstermesztők számára.

Szőlő talajuntság vagy gyökérbetegség?
(Dr. Véghelyi Klára, Dr. Zanathy Gábor)
Szőlőtermesztésünk gyakorlatában régóta jól ismert, de tudományosan korábban nem bizonyított a talajuntság előfordulása az újratelepített szőlőültetvényekben és a rövid forgóval üzemelő szőlőiskolákban. Mára már tudjuk, hogy egy olyan komplex problémáról van szó, melynek több kiváltó oka lehet, amelyek külön-külön, de együtt is jelentkezhetnek. Ezeket taglalja most részletekbe menően ez az írás.

A szőlő jelentős állati kártevői 2011-ben és 2012-ben várható kártételük
(Dr. Gyulainé Garai Adrienne)
A hagyományos szőlőkártevők (ékköves faaraszoló hernyói, pajzstetvek, atkák és a szőlőmolyok) mellett csapadékszegény, meleg időjárás esetén nagyobb egyedszámban jelenhetnek meg az utóbbi években előtört fajok (kabócák, darazsak, tripszek, harlekinkatica), amelyek védekezés hiányában jelentős károkat is okozhatnak – figyelmeztet a szakember írásában.

Atkák az ökológiai szőlőtermesztésben
(Dr. Németh Krisztina)
Az írás nemcsak a szőlő atka kártevőit mutatja be közelebbről, hanem áttekinti a fitofág atkafajok felszaporodásának okait, a fitofág atkák elleni védekezés lehetőségeit – beleértve a ragadozó atkák mesterséges betelepítését –, valamint a leggyakoribb ragadozó atkafajokat a hazai szőlőültetvényekben.

A szőlő legfontosabb gyomnövényei, a gyommentesítés lehetőségei, a szőlő vegyszeres gyomirtása
(Szentey László)
A szőlő mechanikai gyomirtása mellett a vegyszeres védekezés lehetőségeit járja körbe az írás a telepítés előtti időszaktól, a fiatal, 0-3 éves ültetvény gyomirtásán át a 4 évesnél idősebb ültetvényekig.

Új minőség a növénykondicionálásban: ALGINURE^® (x)
(László Gyula)
Növényi indukált rezisztencia kialakítására alkalmas készítmény a Biocont kínálatában.

A szőlő tápanyag-gazdálkodásának szempontjai
(Csikászné dr. Krizsics Anna, Bene László)
A szerzők írásukban a tápanyag-utánpótlás elemeinek rövid áttekintésével azokra a bonyolult kölcsönhatásokra és komplex rendszerre szerettek volna utalni, amelyben az emberi beavatkozás kedvező és kedvezőtlen változásokat idézhet elő.

Így tápláljuk a szőlőt tavasszal! (x)
(Dr. Czinege Erik)
Yara készítmények a szőlő optimális tápanyagellátására.

TERMELŐI TAPASZTALATOK

Helyzetkép a szőlőültetvényekből – 2011/2012
(Czink János, Hollósy Attila, Mészárosné Pólya Diána, Mukli Dániel, Rakusz Róbert, Somogyi László)
Ahogy már azt a korábbi években megtettük, idén is különböző borvidékeink gyakorlati szakembereit kérdeztük meg a szőlő elmúlt évi termesztési és növényvédelmi tapasztalatairól. Szakértőinket arra bíztattuk, hogy osszák meg megfigyeléseiket, tapasztalataikat Olvasóinkkal a 2011-es évjárat sajátosságairól, a kórokozók, károsítók fellépéséről, s az ellenük folytatott védekezésről.

Kellemes meglepetést okozott a DuPont technológia (x)
(A. Gy.)
A DuPont növényvédelmi technológiája szőlőben.

SZŐLŐFAJTÁK

Az Olasz rizling fajta szerepe, jelentősége napjainkban
(Dr. Májer János)
A Szőlészet és Pincészet kiállításon elhangzott előadásból nemcsak a legnagyobb területen termesztett fehérborszőlő-fajtánk, az Olasz rizling eredményes termesztésének technológiai és termőhelyi feltételeit, hanem a bormarketing terén benne rejlő lehetőségeket is megismerhetik.

Elfelejtett régi fajták?! – Csemegeszőlő házikertekbe
(Werner János)
A cikk célja a figyelem felkeltése – a teljesség igénye nélkül – olyan régi hazai nemesítésű csemegeszőlőfajtákra, amelyek minőségükkel a mai korban is elsősorban a házikertek számára ajánlhatók. Továbbá a meglévő értékek felkarolása, természetesen nem lebecsülve az újonnan nemesített fajták minőségét

Amit a Syrah-ról tudni érdemes
(Villangó Szabolcs)
A világ hatodik legelterjedtebb és egyben az egyik legnépszerűbb szőlőfajtája, a Syrah, melynek most nemcsak az eredetét, ampelográfiai jellemzőit, termesztési értékét, hanem borának aromajegyeit és a legnépszerűbb termőhelyeit is megismerhetik az írásból.

A ligeti szőlő, avagy mentsük, ami még menthető
(Bodor Péter és mtsai)
A ligeti szőlő a középhegységi lombos erdők és ártéri növénytársulások liánnövénye. Honos, védett fajunk, melyet a XX. század elejétől egyre inkább a kipusztulás veszélye fenyeget. Jelen írásukban a szerzők képet kívánnak adni a faj elterjedéséről, alaktanáról, veszélyeztetett fajjá válásának körülményeiről és a védelmének lehetőségeiről.

Kitől van a gyerek? – Szőlőfajták származása a genetikai kutatások tükrében
(Györffyné Jahnke Gizella és mtsai)
A morfológiai bélyegeket a környezeti hatások kisebb-nagyobb mértékben módosítják, ezért a fajok, illetve fajták közti genetikai távolság meghatározásához kevésbé használhatók. Az elmúlt mintegy harminc évben alkalmazott molekuláris markerek különböző típusai ugyanakkor nem, vagy csak minimális mértékben függenek a környezeti hatásoktól, ezért a genetikai távolságok meghatározásának megbízhatóbb módszerét adják. A szerzők írásukban mikroszatellit (SSR) analízissel végzett vizsgálataik eredményeit adják közre, melyben különböző szőlőfajták szülő-utód kapcsolatát kutatták.

ARCKÉPCSARNOK

„A bor egy isteni csoda, mint maga az ember”. Beszélgetés Vida Péterrel
(Dr. Bódis László)
Munkatársunk az Év bortermelőjével, Vida Péterrel beszélgetett.

ÉVJÁRAT

Téli fagyok, fagykárok
(Dr. Hajdu Edit)
A 2011/2012-es tél fagyos időjárása besorakozott a szintén súlyos károkkal járó, emlékezetes fagyos évek sorába. Ezen a télen a rendkívül hideg, sőt fagyos légáramlat sok hóval érkezett a Kárpát-medence déli részeibe nagy károkat okozva. A szerző ennek kapcsán számba veszi írásában az elmúlt téli fagy jellemzőit, általánosságban a fagykárok előidézőit, valamint a fagykárok megállapításának menetét és módját.

2011: Stresszes évjárat, jó borminőség
(Werner János, Dr. Teszlák Péter, Csikászné dr. Krizsics Anna)
A szerzők e cikkben a 2011-es évjáratot meteorológiai, fenológiai, élettani és növény-egészségügyi szempontból, szőlész szemmel értékelik, hogy tapasztalataikat összegezve a szőlészek és borászok az előttünk álló évre is felkészülhessenek.

Mediterrán jellegű évjáratok elemzése a Tokaji borvidéken
(Leskó István, Dr. Leskó Annamária)
A szerzők 1988 óta végzett meteorológiai és szőlőfenológiai megfigyeléseik között megkülönböztetett figyelemmel fordultak az ún. mediterrán évjáratok felé. Jelen cikküket a 2011. évi tapasztalatai ihlették, melyben két évjárat (2000 és 2011) eseményeit elemezik a növény-egészségügyi helyzet és a fenológia oldaláról, majd azok alapján következtetéseket vonnak le.

Mindig visszatérő téma – szárazságstressz a szőlőültetvényben
(Dr. Mikóczy Nárcisz)
Mikor egy „esős év” után azt hisszük, felesleges az aszálykárral foglalkoznunk, akkor mindig következik egy „aszályos év”. Az idei évre való felkészülés jegyében éppen ezért, úgy gondoltuk érdemes egy olyan vizsgálattal és annak eredményeivel megismerkedni, melyben az aszálykár hatásait figyelték és mérték, a hőmérséklet- és csapadékeloszlás extrém viszonyainak következtében a termés mennyiségére és a must minőségére.

GÉPEK

Traktorújdonságok az Antonio Carraro-tól (x)
(dgy)
Tekintsék át a szőlő és gyümölcsültetvények egyik legkeresettebb traktormárkájának újdonságait!

RENDEZVÉNY

Ökoszőlészek a Normafánál. Beszámoló
(Dr. Zanathy Gábor)
Az ökoszőlészek nem a testi, hanem a szellemi felüdülés, feltöltődés céljából látogattak el a címben szereplő kedvelt budai kirándulóhelyre, ugyanis a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Biocont Magyarország Kft. szakmai továbbképzést hirdetett számukra. A kétnapos rendezvényen összesen 25 külföldi és hazai előadót hallgathattak meg az érdeklődők.  Tanulságos lett volna valamennyi előadásról részletesen beszámolni, ezt azonban a terjedelmi korlátok nem ették lehetővé. Ezért – a teljesség igénye nélkül – csupán néhány érdekességről, újdonságról ad számot ez az írás.

XII. Szőlészeti és Borászati Konferencia. Tudósítás
(Dr. Demes György)
Immár 12. alkalommal tartotta meg a BASF a szőlőről és a borról szóló konferenciáját 2012. február 16-án Herceghalomban. Az idei rendezvényen az osztrák Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezet- és Vízgazdálkodási Minisztérium szakértőjének, illetve egy sikeres osztrák borászat tulajdonosának beszámolójából fény derült az osztrák borászat sikereinek titkára, de szó esett a BASF számos, a szőlővédelemben elért eredményeiről, így többek között a 2011-es év szőlővédelmi tanulságairól, illetve arról, mi várható 2012-ben.

***

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

MELLÉKLET

Termékválaszték a szőlő növényvédelméhez

(Összeállította: Rózsahegyi Péter, Schmidt Ágnes, dr. Varga László)

E lapszámunk összeállításában, előkészítésében dr. Zanathy Gábor működött közre.