Előszó
(Dr. Szalay László)

Milyen évünk volt 2011?
(Szabó József)
FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakembere, egyfajta évértékelőként tekint vissza a mögöttünk hagyott 2011. évre, melyet az időjárás (fagy és aszály), a gyümölcstermelési potenciál, az árak, az ültetvényszerkezet esetleges változása szempontjából elemez, majd végül összefoglalja az egyes gyümölcsfajok aktuális helyzetét.

Az almaágazat múltja, jelene és jövőbeni kilátásai
(Dr. Gonda István, Dr. Apáti Ferenc)
Jelen tanulmányban a szerzők az almaágazatról szóló helyzetértékelésüket csak a legfontosabb tényezőkre (erősségek, gyengeségek) alapozva adják közre, majd ezekből kiindulva igyekszenek felvázolni a kiutakat, valamint a lehetséges megoldásokat is.

Könyvajánló. Gonda István, Fülep Imre: Az almatermesztés technológiája
(Dr. Nyéki József)
A szerzők évtizedek óta ismertek az almatermesztők köreiben. Könyvük egyedülálló vállalkozásnak tekinthető, amely az alma termesztéstechnológiájának helyzetét, illetve változásait mutatja be részletesen.

Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter szerepe Magyarország gyümölcstermesztésében
(Kállay Tamásné dr., Szenci Győző)
A gyakorlatban igen sokféle tényező játszik szerepet a gyümölcsösök telepítését megalapozó döntéseknél. Ezek közül a legjellemzőbbeket sorolja fel az írás, bemutatva az Országos Gyümölcs Termőhely Katasztert, létrejöttének előzményeit, használatát.

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

Hazai tapasztalatok cseh őszibarackfajtákról
(Szani Zsolt)
Az őszibarack az egyik legintenzívebben nemesített gyümölcsfaj világszerte. A fajták száma évről évre rohamosan nő. Ugyanakkor a hazai termesztőknek az új fajtákról szóló információ és a hazai tapasztalatok hiányával kell szembenéznie. E hiányosságot igyekszik pótolni az írás, bemutatva a Magyarországhoz közel elhelyezkedő és számos vonásában hozzánk közel álló Csehország őszibarackfajtáit.

A cseresznyetermelés költség-jövedelem viszonyai az évjárat függvényében
(Dr. Apáti Ferenc)
Jelen tanulmányban egy magas színvonalon művelt, jó kondícióban lévő, de „hagyományos” művelési rendszerű cseresznye ültetvény három különböző „évjárati változatra” elkészített költség- és jövedelemviszonyait adjuk közre.

Tudnivalók a lombtrágyázásáról (x)
(Dr. Czinege Erik)
Lombtrágyázási „ABC” a Yara Hungáriától!

Betegség ellenálló meggy hibridek jellemzése
(Szügyi Sándor, Dr. Rozsnyay Zsuzsanna, Dr. Apostol János)
Az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. fajtanemesítési célkitűzései között szerepel a betegségekkel szembeni tolerancia minél szélesebb körű érvényesülése, ezért a meggy nemesítési kísérletek során fontos szempont, hogy a keresztezéssel előállított hibridek a jó és kívánatos termesztési, értékesítési adottságok mellett kellő toleranciával rendelkezzenek a meggyfák egyik legveszedelmesebb kórokozójával, a moníliával szemben.

A szilva génbank szerepe és jelentősége: genetikai és kulturális forrás
(Dr. Surányi Dezső)
A Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben található hazánk legjelentősebb szilva génbanki gyűjteménye. Számos botanikai fajt, ezen belül fajtát, fajtaváltozatot, klónfajtát gyűjtöttek be, hiszen a szilva nem csak egy fajból áll. E gyűjtemény szerepére és jelentőségét mutat rá az írás.

Csonthéjasok (meggy, szilva) gépi betakarításának jelene és jövője
(Dr. Andor Domokos)
Az előző 10 év telepítési kedve, az új ültetvények termőre fordulása, a régi, öreg betakarítógépek amortizálódása, az elérhető állami támogatás, a kézi szüret költségeinek ugrásszerű emelkedése ismét megindította, fokozta a keresletet a betakarítógépek iránt. A cikk nemcsak a csonthéjasok hazai termesztésében elterjedt betakarítógépeket, hanem ezen túlmutatóan, az európai gépfejlesztési irányokat is bemutatja.

Fehér ribiszkék
(Dr. Kovács Szilvia)
A fehér ribiszkefajták termesztési értékeit járja körbe a szakember írásában.

Bogyósgyümölcsűek termesztése – Van-e fény az alagút végén? Riport
(Kosztolányi Attila)
A Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékén professor emeritusként ma is aktívan oktató dr. Papp Jánossal, az integrált gyümölcstermesztés, a tápanyag-gazdálkodás és a bogyósgyümölcsűek nemzetközileg elismert szakemberével, számos bogyósgyümölcs témájú szakkönyv szerkesztőjével, a bogyósok jelenlegi helyzetéről, fő problémáiról, valamint a termesztők versenyhelyzetének javítási lehetőségeiről beszélgettünk.

A gyümölcsfák virágzásának késleltetése
(Dr. Szalay László)
A gyümölcsfák virágzásának időszakában Magyarországon sajnos gyakran előfordulnak fagypont alatti hőmérsékletek, amik károsíthatják a virágszerveket, és terméskiesést okozhatnak. A fagykárok elkerülése szempontjából tehát az a jó, ha minél később virágoznak a gyümölcsfáink, lehetőleg olyan időszakban, amikor már nem kell félni, hogy hajnalban kritikus szint alá csökken a hőmérséklet. Jelen írásban azt foglaljuk össze, hogyan, milyen módszerekkel is érhetjük el ezt a későbbi virágzást.

Új típusú támrendszerek a gyümölcsültetvényekben
(Szentpéteri Tamás)
Az elmúlt évtizedekben alkalmazott technológiai újítások és időjárási szélsőségek kialakulása kikényszeríti a gyümölcstermő ültetvények támrendszereinek folyamatos fejlesztését is. Hazánkban is egyre több nyugat-európai színvonalú támberendezés létesült az elmúlt tíz évben, amelyek kialakításának tapasztalatairól számolunk be jelen cikkben.

Szermaradékok és molykártétel nélkül feromon légtértelítéssel (x)
(László Gyula)
ISOMATE®-ISONET® feromon légtértelítési eszközök a gyümölcs- és szőlőmolyok ellen.

Az almatermésűek főbb károsítóinak előrejelzési lehetőségei és módszerei (1.)
(Tüh Annamária)
A károsítók elleni hatékony védekezés elképzelhetetlen a különböző előrejelzési módszerek használata nélkül, melyek közül most az almatermésűek növényvédelmi szempontból meghatározó és gazdaságilag jelentős termésveszteséget okoz kórokozói esetében alkalmazható lehetőségeket, valamint a kártételi és fertőzési veszélyhelyzetek kialakulását befolyásoló technológiai elemeket ismerhetik meg.

Védekezés a gombabetegségek ellen almában (x)
A BASF 2012-es gombaölő szer ajánlata az almatermesztők számára.

Előszó Dr. Véghelyi Klára: A gyümölcsfák gyermekbetegségei c. könyvéhez
(Dr. Probocskai Endre)
E kis könyv a faiskolai problémák közül a betegségek és a kártevők elleni védekezést tárgyalja szakavatottan. A védekezés alapvető a termesztés sikere érdekében. A szerző példázza, hogy milyen sokféle betegség és kártétel leselkedik a faiskolára és a gyümölcstermesztésre.

Vigyázat, a szegecsfejű gyökérgomba a faiskolából fertőz!
(Dr. Véghelyi Klára)
A röszleriás gyökérgomba faiskoláinkban még elszigetelten fordul elő. Néhány fertőzött anyatelepről és oltványiskolából azonban széthurcolhatjuk az egész ország gyümölcsültetvényeibe. Mivel e kórokozó ellen a védekezés csak a megelőzésre korlátozódik, fontosnak tartottuk felhívni a figyelmet morfológiájára, életmódjára, az okozott tünetekre, gazdanövénykörére, valamint a faiskolai import veszélyeire is.

A csonthéjas gyümölcsök betegségek elleni védelme (x)
A BASF technológiai ajánlata a csonthéjasokat veszélyeztető kórokozók ellen.

Agrármúltunk nagyjai. Schrikker Sándor (1892-1973)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében Schrikker Sándor életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

A DuPont^™ Coragen^® (x)
A DuPont új hatásmódú rovarölő szerét ajánlja az almatermesztők figyelmébe.

Kártevők elleni növényvédelem változása a kertészeti állókultúrákban
(Dr. Pénzes Béla)
A kémiai növényvédelem területén az utóbbi időben több hatóanyagcsoport használata is visszaszorult, valamint új, környezetbarát növényvédelmi eljárások kerültek bevezetésre, mellyel a növényvédelem gyakorlatának korábbi kihívásai is megváltoztak. Kevés kivételtől eltekintve, napjainkban rendszerint így nem az új kártevők megjelenése, hanem a régről ismert, korábban kártételi jelentőséggel nem rendelkező fajok újbóli térnyerése figyelhető meg, melyet jól demonstrál ez az írás is.

Voliam Targo – kettős védelemmel a legveszélyesebb szívó- és rágókártevők ellen! (x)
(Nádudvari Éva, Lucza Zoltán, Forrai Ákos)
Ismerjék meg a Syngenta 2012-ben bevezetésre kerülő atka- és rovarölő szer újdonságát!

A szintetikus táplálkozási csalétek fontossága gyümölcskárosító fúrólegyek (Rhagoletis spp.) csapdázásában
(Dr. Voigt Erzsébet)
A kártevő rovarok jelenlétére, rajzásának megfigyelésére szolgáló csapdák kifejlesztésekor rendkívül körültekintőnek kell lenni, hogy ezek az eszközök minél tökéletesebben határozzák meg az egyes fajok populációját. Sokkal nehezebb a helyzet a színcsapdák, ill. a színt és táplálkozási attraktánst használó csapdák esetében, mert ezek készítésekor arra kell törekedni, hogy az adott rovarfaj környezettel szembeni igényét minél jobban modelláljuk. A szerzők a cseresznyét, meggyet és diót károsító fúrólégy fajok detektálására, rajzáskövetésére használható csapdák kifejlesztése érdekében végzett megfigyeléseiket adják közre.

Hatékony védelem szermaradékok nélkül lepkekártevők ellen: Madex^®, Dipel^®, Dipel^® ES, Trichoplus^® (x)
(László Gyula)
A Biocont Magyarország Kft. termékeiről ad rövid áttekintést, melyek a lepkekártevők elleni hatékony, szermaradékmentes védelem alapelemei.

Már elődeink is írták
(Dr. Inczédy Péter)