Kertmagyarország
(Dr. Bódis László)

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

A nyári ültetésű burgonya lomb- és gumófejlődésének dinamikája
(Dr. Hodossi Sándor, Dr. Dudás László, Dr. Kruppa József)
A nyári ültetésű burgonya termesztésével kapcsolatban, a gumófejlődés ütemére vonatkozó kísérleti eredményeiket adják közre a szerzők, egyben ajánlásokat is megfogalmazva a gyakorlat számára.

Fajtahasználat a hazai görög- és sárgadinnye piacon
(Dr. Kappel Noémi)
A sikeres dinnyetermesztés egyik pillére a megfelelő fajtaválasztás, melyhez most ez az írás is segítséget nyújt, bemutatva a hazai termeszthető görög- és sárgadinnye fajtatípusokat és a főbb fajtákat.

Sárgarépa, petrezselyem, pasztinák: „a konyhakerti növényhármasság”
(Takácsné dr. Hájos Mária, dr. Hodossi Sándor)
A címben jelzett három gyökérzöldség eltérő mértékben ugyan, de napjainkig fontos növényünk, így indokolt, hogy a termesztés jelenlegi helyzetével, valamint az agrotechnikával kapcsolatos alapvető tudnivalók összefoglalásával tényleges és lehetséges szerepükre felhívjuk a figyelmet.

Affirm – mérföldkő a hernyókártevők elleni küzdelemben! (x)
(Nádudvari Éva, Lucza Zoltán, Forrai Ákos)
Ismerje meg a Syngenta új, természetes eredetű hatóanyagot tartalmazó rovarölő szerét.

Újabb tudnivalók a feketegyökér termesztéséről
(Őri Sándor, dr. Dudás László, dr. Hodossi Sándor)
A 2009-es decemberi számunkban a szerzők már írtak e növényről. Akkor, felhívták a figyelmet értékeire, felhasználási lehetőségeire. Ismertették igényeit, valamint a termesztésével kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Ezúttal termesztésének fejlesztésére irányuló vizsgálataik eredményeit adják közre.

Az articsóka és hazai termesztésének lehetőségei
(Dr. Ombódi Attila, Pestiné Nagy Orsolya)
A szerzők célja az, hogy közelebbről is bemutassák az articsókát, a mediterrán térség e sokhasznú kultúrnövényét, és hogy ismertessék azt a termesztéstechnológiát, mellyel hazánkban is sikeresen termeszthető egyéves növényként.

Az ehető földicseresznye termesztése hazai viszonyok között
(Paksi András, Kassai Tamás, Dr. Dimény Judit, Lugasi Andrea)
A hazai zöldségfogyasztás növelésének egyik eszköze lehet a választékbővítés, melyre most jó példaként az Andok vidékéről származó földicseresznyét, annak ökológiai igényét, morfológiai és termesztéstechnológiai ismérveit ajánljuk figyelmükbe.

Méretgazdaságos zöldséghajtató modellek energiaellátásának vizsgálata
(Dr. Tégla Zsolt)
A fosszilis energiahordozóknál tapasztalt importfüggőségünk kiszolgáltatott helyzetbe hozza a talajnélküli zöldséghajtatással fogalakozó üzemeket. Azonban a hazai zöldenergia és termál energiaforrások hasznosításával ez a függőség jelentős mértékben csökkenthető. Éppen ezért a szerző írásában fontosnak tartotta, hogy a létrehozott zöldséghajtatási modellek segítségével megvizsgálja a fűtési módok hatékonyságát és jövedelemtermelő képességét konstrukciónként, az üzemméretek függvényében.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

Európa almatermése 2001 és 2010 között
(Dr. Szalay László)
Évente rendszeresen megszervezik a PROGNOSTFRUIT Konferenciát, az alma szüreti szezon kezdetén, és ezzel párhuzamosan közzéteszik az EU országaira vonatkozó prognózisukat az adott év terméskilátásairól. Ezen, közzétett adatokat veti most rövid elemzés alá az írás.

A Coragen^® 20 SC jól illik az IPM technológiákba (x)
Gyakorlati tapasztalatok DuPont készítményekkel gyümölcsültetvényekben.

Versenyképes almatermesztés Európában
(Szentpéteri Tamás)
A magyar almatermesztés versenyképességének fenntartásához a nyugati elven létesített, korszerű ültetvények terjedésére van szükség hazánkban is. Éppen ezért érdemes számba venni Európában a legkorszerűbb termőtájakon alkalmazott alma telepítési rendszereket, valamint a velük szemben támasztott elvárásokat.

Új Mythos^® született: SCALA^® (x)
(Najat Attila)
Régi hatóanyag, új formulációban az almavarasodás és a szürkepenész ellen a BASF-től.

Az őszibarack tafrínás betegsége
(Dr. Glits Márton)
A szerző írásában az őszibarack tafrínás betegségéről foglalja össze a rendelkezésre álló ismerteteket, bemutatva egyebek között a betegség tüneteit, a kórokozó életmódját, valamint a védekezés lehetőségeit.

Szilvatermesztésünk társadalmi korlátai
(Dr. Surányi Dezső)
Szilvatermesztésünk fajtaszerkezetének átalakítása elodázhatatlan, amelyben a gazdasági, a piaci, a biológiai és az ökológiai termesztési szempontok mellett a társadalmi tényezők fontosságára világít rá az írás.

Készüljünk a télvégi lemosó permetezésekre a gyümölcsösökben (x)
A BVN Növényvédő szer Kft. szakembereinek tanácsai gyümölcstermesztőknek.

Több mint Affirm Konferencia. Tudósítás
(Kosztolányi Attila)
A szakmai program középpontjában a Syngenta legújabb rovarölő szer innovációja, az Affirm állt, de emellett érdekes tapasztalatokkal gazdagodhattunk az almatermésűek termesztésének jövőbeni kilátásairól, lehetőségeiről, valamint a kertészeti növények kártevőegyütteseinek változásáról is.

A szamóca töretlen karrierje Angliában
(Dr. Szalay László)
Az új évezred nagy változásokat hozott az angol szamócatermesztésben. Miközben a kertészet sok területe visszafejlődik a szigetországban, a szamócatermesztésről mint sikerágazatról számolnak be a szakmai orgánumok. Mi a titka a látványos fejlődésnek? Ezt igyekszik a szerző megfejteni cikkében.

Áfonyák – vadonból a termesztésbe
(Tőkés Ágnes, M. Deák Szilvia, Uzonyi Dezsőné)
A bogyósgyümölcsűek között egyre népszerűbb az áfonya, azonban napjainkban még különleges növénynek számít Magyarországon. Ezért, úgy gondoltuk, érdekes lehet a fontosabb áfonyafajokról és a hazai fajtakísérletben tanulmányozott változatokról rövid áttekintést adni.

Jobb minőség, szebb szín, zamatosabb íz – a gyümölcsösök tápanyag-ellátásának összefüggései (x)
(Dr. Zsom Eszter)
A K+S GmbH tápanyag-utánpótlási javaslata gyümölcskultúrákban.

SZŐLÉSZET

Tények, adatok és lehetőségek a 2010-es évjárat apropóján
(Werner János, Csikászné dr. Krizsics Anna)
A szerzők a 2010-es évjáratról készített áttekintésünkkel, a felvetett problémákkal és összefüggésekkel a szakmai döntéseinek meghozatalához kívánnak támpontokat nyújtani, hogy a „várhatóan váratlan” körülményekre a szőlőtermesztők is minél jobban fel tudjanak készülni.

2010 – az elmúlt ötven év legcsapadékosabb és súlyos járványok éve
(Dr. Dula Bencéné)
Az Egri borvidék példáján keresztül mutatjuk be az elmúlt év szőlő növényvédelmének nehézségeit, a fontosabb kórokozók, kártevők fertőzési viszonyainak alakulását, tehát mindazt, amiről emlékezetes marad 2010 a szőlőtermesztők számára.

A fény szerepe és hasznosítása a szőlőtermesztésben
(Dr. Barócsi Zoltán)
Milyen szerepe van, és hogyan hasznosul a fény a szőlőtermesztésben az egyes tőkeművelésmódoknak, tőkeformáknak megfelelően? Mire kell törekedni a szőlő zöldmunkái során? E kérdésekre kaphatnak választ az írásból.

Osztott lombfalú tőkeművelésmódok a hazai és a külföldi szőlőtermesztésben
(Dr. Lukácsy György, Dr. Lőrincz András, Dr. Zanathy Gábor)
Olyan tőkeművelésmódokat és azok támaszrendszerét ismerhetik most meg, amelyek azzal jellemezhetők, hogy a must minőségének számottevő romlása nélkül nagyobb termésmennyiség kinevelését teszik lehetővé.

Mi is az a „minimális metszés”?
(Dr. Zanathy Gábor, Dr. Lőrincz András, Dr. Lukácsy György)
Az írás a minimális metszés módszerét, az alkalmazott termesztéstechnológia elemeit, valamint a minimális metszésű ültetvények legfontosabb jellemzőit mutatja be.

Eredményes nagyüzemi helybenoltás szőlőben
(Kun Ágnes, Márkus Mónika)
A fogyasztói igények változása vagy a kedvezőtlen fajtaválasztás esetén gyors megoldást jelenthet a szőlőültetvények helybenoltása, melynek külföldi szakemberek által kidolgozott technológiáját, annak előnyeit és hátrányait, valamint a gyakorlati, nagyüzemi megvalósítás során figyelembe veendő szempontokat tekinthetik most át.

Agrármúltunk nagyjai. (rudinai) Molnár István (1851-1920)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében most (rudinai) Molnár István életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)