Tavasz a szőlőhegyen
(Dr. Zanathy Gábor)

A SZŐLŐTERMESZTÉS KÉRDÉSEI

Kivágás, telepítés, szerkezetátalakítás, ültetvénykorszerűsítés
(Bodnár Péter)
Ugyan, úgy tűnhet, a szőlőtermelési potenciál szabályozása túl bonyolult, de ahhoz, hogy mindenben megfeleljünk az Unió által kitűzött céloknak, és a szőlő szerkezetátalakítási támogatást igénybe vehesse Magyarország, a vonatkozó szabályok léte és azok betartása szükséges, melyeket most részletekbe menően ismerhetnek meg az írásból.

Művelési és metszési eljárások rövid történeti áttekintése a kezdetektől napjainkig
(Németh Krisztina)
A szerző írásában a tőkeművelésmódok látványos fejlődését mutatja be a filoxéravészt megelőző időszaktól napjainkig. Ebben a folyamatban – mint az írásból kiderül – a legfőbb szerepet a termelőerők fejlődése, a technika változása játszotta, de hatással voltak erre a minőséggel kapcsolatos változó követelmények, a termőhelyi feltételek és más tényezők is.

Hogyan válasszunk tőkeművelésmódot?
(Dr. Lőrincz András, Dr. Zanathy Gábor, Dr. Varga Zsuzsanna)
A tőke idős fás részeinek mérete, alakja, térbeli elhelyezkedése szerint számos tőkeművelésmódot különböztetünk meg, amelyek helyes megválasztásában nyújt segítséget az írás, a legfontosabb figyelembe veendő tényezők összefoglalásával.

Néhány kedvezőtlen ökológiai tényező hatása a Kunsági borvidék szőlőtermesztésére
(Dr. Baglyas Ferenc)
A szerző írásában annak a vizsgálatnak az eredményeit, megállapításit adja közre, melyben az ökológiai tényezők hatásait vizsgálta a Kunsági borvidék szőlőtermesztésére. Az ökológiai tényezők negatív hatási közül a napégést és a gyökerek homoktalajban való fejlődősét emeli ki, emellett javaslatokat tesz a kedvezőtlen éghajlati és talajadottságok kivédésére.

„Embernek fia! Mire való a szőlőtőke fája …?”
(Dr. Zanathy Gábor)
Napjainkban divatos téma a „biomassza” hasznosítása, különösen a növényi eredetű „fitomassza” energetikai célú felhasználása. Fokozott érdeklődés nyilvánul meg a szőlőültetvények „melléktermékei”, a nyesedékek és a venyigék iránt is. Mégis mielőtt a szőlőt energianövénynek kiáltanánk ki, nem árt szakmai szempontból is tisztázni, hogy mi mindenre használható még fel a címben jelzett szőlőtőke fája.

SZŐLŐFAJTÁK

Új, államilag elismert szőlőfajták és szőlőklónok
(Pernesz György)
Csemege- és borszőlő fajtaválasztékunk az elmúlt évben több fajtával és klónnal gazdagodott. Az írásból megismerhetik az adott fajták származását, legfontosabb ampelográfiai jellemzőiket és termesztési értékeiket.

Muskotályos borokat adó szőlőfajták
(Dr. Hajdu Edit)
A cikk keretében az egyes muskotályos borszőlőfajtákkal, azok elterjedésével, termesztési értékével, valamint a felhasználásukkal készült borok jellegzetes íz- és illatvilágával ismerkedhetnek meg közelebbről olvasóink.

Újabb klónok a Kadarkából
(Dr. Kozma Pál, Werner János)
A szerzők jelen írásukban annak a vizsgálatnak az eredményeit adják közre, melynek célja az volt, hogy a más vörösborszőlő-fajtáktól eltérő, egyedi értékeket képviselő Kadarka minőségét olyan újonnan kiválasztott klónokkal növeljék, melyekkel egyben a fajta évjárat-érzékenységét is csökkenthetik, és így termesztését biztonságosabbá tehetik.

Új Pinot noir klónok Egerben
(Tóth Erika, Gál Lajos, Szűcs Erzsébet, Gál Tibor, Zsófi Zsolt, Bálo Borbála)
A szerzők az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben klón összehasonlító vizsgálatokat végeztek a Pinot noir szőlőfajta Egri borvidékre történő adaptálása érdekében, melynek célja az volt, hogy olyan egyedeket találjanak, melyek a fajta eredeti értékeinek megőrzése mellett a termés értékmérő tulajdonságaiban (pl. termésmennyiség és -minőség) és a terület mikroklímájához való alkalmazkodóképességükben egyaránt jobbak, mint társaik. Az írásból az eddigi eredményeket ismerhetik meg az olvasók.

NÖVÉNYVÉDELEM

Minden év más... Milyen kihívásokkal szembesültünk az elmúlt években (évtizedekben)?
(Dr. Dula Bencéné)
Csak a változás állandó! Nincs ez máshogy a szőlő növényvédelmében sem, mint azt az elmúlt közel két évtizedben bekövetkezett, a globális felmelegedésből, a szőlő fajta- és művelésmód váltásából, a károsítók fertőzési viszonyaiból adódó, az írásban összegzett növényvédelmi kihívásokból is látjuk.

Filoxéraveszély az elhanyagolt szőlőskertekből
(Dr. Véghelyi Klára, Dr. Zanathy Gábor, Dr. Bisztray György)
A szerzők írásukban felhívják a figyelmet arra, hogy elég volt a korábban jól gondozott szőlőültetvények néhány évtized bizonytalan birtokviszonyai miatti elhanyagolása, és a gazdátlan területeken felszaporodott, és napjainkban ismét egyre súlyosabb növényvédelmi gondot okoz a szőlőfiloxéra.

Visszatekintés a 2008-2009-es termelési év növényvédelmi helyzetére. Szőlő
(Tóth Miklós)
Az MgSzH Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának szakembere írásában áttekinti a szőlő legfőbb kórokozóinak és kártevőinek fellépését és a károk alakulását az elmúlt évi tenyészidőszakban, ill. összegzi az idei kilátásokat.

A BASF szőlővédelmi technológiája (x)
Ismerjék meg lépésről lépésre a BASF 2010. évre kínált szőlővédelmi technológiájának elemeit.

X. BASF Szőlészeti és Borászati Konferencia. Tudósítás
(Dr. Demes György)
Immár 10. alkalommal nyújtott lehetőséget és teret a BASF Hungária Kft. a hazai borászok és szőlőtermesztők legjelesebb képviselőinek arra, hogy a szakma neves szakértőinek előadásai után kötetlenül elbeszélgessenek az ágazat helyzetéről és – nem utolsósorban – megkóstolják egymás borait.

Veszélyes növénybetegségek (10.) A szőlőlisztharmat
(Dr. Dula Bencéné, Dr. Füzi István)
A veszélyes növénybetegségek sorozat keretében a szőlőlisztharmat betegség kórokozóját, annak földrajzi elterjedését, gazdanövénykörét, gazdasági jelentőségét, a betegség kórfolyamatát és tüneteit, valamint nem utolsó sorban a védekezés lehetőségeit ismerhetik meg részletekbe menően.

Növényvédelmi tapasztalatok – 2009; mi várható idén? Körkérdés (Dr. Hahn Oszkárné, Mező Gábor, Nemes Zoltán, Schmidt Ágnes)
(Összeállította: Molnár Zoltán)

Növényvédelmi helyzetkép a szőlőültetvényekből – 2009. Körkérdés
(Czink János, Hollósi Attila, Kovács Mihály, Mukli Dániel, Mészárosné Pólya Diána, Rakusz Róbert, Simigh János, Somogyi László, Stefán Tibor)
(Összeállította: Györök Zsuzsanna, Vikman Mihály)
Az MgSzH megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságainak mikológusai, valamint a különböző borvidékeink növényvédős szakemberei vallanak a2009-es esztendőre vonatkozó tapasztalatokról, kitérve egyben arra is, hogy mire lehet és kell számítani a károsítók terén a 2010-es év növényvédelmének tervezésénél.

Megbízható növényvédelem – változó körülmények között is (x)
(Dr. Gabi Géza)
A Syngenta növényvédelmi technológiája a szőlőtermesztők számára.

A szőlő vegyszeres törzstisztítása
(Doma Csaba)
A 2009. évtől egy új technológia – a vegyszeres törzstisztítás – révén lehetőség nyílt a szőlőtermesztők számára, hogy a kézi törzstisztításnál lényegesen nagyobb hatékonyságot érjenek el, minimális eszközigénnyel. A technológiáról, az eljárás előnyeiről, hatékonyságáról a Veszprém Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának szakembere osztja meg a rendelkezésre álló tapasztalatokat.

BORÁSZAT

A borok földrajzi árujelzőire vonatkozó új közösségi szabályok
(Dr. Kator Zoltán, Dr. Sidlovits Diána)
A mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőinek oltalma tekintetében az utóbbi években jelentős változás zajlott le az Európai Unióban, így érdemes a 2006 és 2009 között megjelent számos új jogszabályt a borok tekintetében részletekbe menően áttekinteni.

Látogatás a „kádárok völgyében”. Riport
(Kosztolányi Attila)
A történelmi Tokaj-hegyaljai borvidéken, az Aranyosi-völgy mentén fekvő, a kádár mesterségről is méltán híressé vált Erdőbényén a klasszikus hordókészítés „kulisszatitkait” kutattuk.

Családi fotóalbum a boros címkéken. Riport
(Györök Zsuzsanna)
A szekszárdi borokról – kicsit másképp. Beszélgetés Eszterbauer János szekszárdi vállalkozóval szőlőtermesztésről és borkészítésről.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)

Chile szőlőtermesztése
(Dr. Lukácsy György)
Az írás a chilei szőlő- és borágazat világába kalauzolja el az olvasót, bemutatva annak történeti és egyúttal ökológiai hátterét, és mindazon jellemzőit, a termesztéstechnológia egyes elemeitől a költségeken át az értékesítésig, amelyek a chilei borok nemzetközi hírnevét biztosítják.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

Hamarosan lejáró újratelepítési jogok. Sajtóközlemény