A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI

Gyümölcstermelő körzetek
(Garics János)
A Kárpát-medencében hazánk éghajlati és talajtani szempontból is változatos, területünkön mintegy húszféle mérsékelt égövi gyümölcsfaj gazdaságos termesztéséhez biztosítottak az ökológiai feltételek. A termőtájak kialakulása, mely a XX. század elejére tehető, több tényezőre is visszavezethető. Az elmúlt évtizedekben a gyümölcságazat átalakulása következtében megváltozott a termőtájak megítélése. A 2001. évi országos gyümölcsültetvény felmérése szerint, ma a fontosabb gyümölcstermő területek az ország egész területén megtalálhatóak. A szerző úgy véli, hogy a termőtájak szerepének megerősítése az egyik kitörési pont lehet a hazai gyümölcságazat fejlesztésében.

A klímaváltozás hatása a gyümölcsösök termésbiztonságára
(Soltész Miklós, Dr. Nyéki József, Dr. Szabó Zoltán)
A magyarországi gyümölcstermő területek az extrémitás szempontjából Európa leginkább veszélyeztetett térségei közé tartoznak. Ezért nagy gyakorlati jelentőséggel bír a hazai gyümölcsültetvényeket veszélyeztető extrém időjárási hatások típusainak megismerése, a kockázati rangsor felállítása és a védekezési lehetőségek számbavétele. Ezen kívül a szerző hangsúlyozza a kármegelőzést közvetlenül szolgáló védelmi rendszerek alkalmazását és a kármegelőzés közvetett lehetőségeit.

ALMATERMÉSŰEK TERMESZTÉSE

Remények és csalódások – almahelyzet 2008
(Dr. Gonda István)
Az almatermesztők nagy várakozással tekintettek az elmúlt év elé, remélve, hogy a termés mennyisége és minősége kedvező áron értékesül, és az előző évi katasztrofális mértékű tavaszi fagykár után a veszteségeik valamelyest csökkennek.

Hazai nemesítés a környezetkímélő almatermesztésért
(Dr. Tóth Magdolna)
Ismerjék meg a Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékén indított rezisztencianemesítési program eredményeit, és az ennek keretében előállított fajtajelölteket, amelyek a hazai almafajta-választék bővítését célozzák.

Patentkali^® – Cél: a csúcsminőség a gyümölcstermesztésben (x)
(Dr. Zsom Eszter)
A K+S Kali GmbH ajánlata a gyümölcsültetvények tápanyagigényének kielégítésére.

A fajtatársítás szempontjai és lehetőségei rezisztens almafajták és hazai fajtajelöltek esetén
(Bodor Péter, Dr. Tóth Magdolna)
Az alma gyakorlatilag önmeddő faj, noha néhány fajta 1-2 %-os öntermékenységet mutat. Így a megfelelő fajtatársítás nagyon fontos szempont az eredményes almatermesztés érdekében. A szerzők írásukban a rezisztens almafajták és a hazai fajtajelöltek fajtatársításának tervezésekor figyelembe veendő szempontokat ismertetik. Ezek alapján a legfontosabb, a fajták relatív virágzási sorrendjének szem előtt tartása és az évek többségében stabil virágzási idejűnek mondható fajtákhoz való viszonyítás, amellyel – természetesen a piaci igényekhez igazodva – lehetővé válik a megfelelő fajtatársítás.

Alma tájfajták táji tagozódása Erdélyben
(Szani Zsolt)
Az MgSzH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának szakembere az erdélyi alma tájfajták kialakulását, az abban szerepet játszott ökológiai és antropogén okokat veszi sorra, valamint bemutatja az erdélyi fő termesztési régiókat, felsorolásszerűen pedig az egykori és a napjainkban is fellelhető tájfajtákat.

Újra termesztésbe vonható régi magyar almafajták
(Király Ildikó, Dr. Tóth Magdolna)
A cikk keretében négy régi magyar almafajtát mutatunk be, amelyek különleges gyümölcsjellemzőik és jó ökológiai alkalmazkodóképességük alapján bio- vagy ökológiai gazdálkodásban újból termesztésbe vonhatók.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Merre tart a „Magyar Alma”
(Torma Attila)
A magyar almatermesztés gondjairól és a megújulás lehetőségeiről tartott közös rendezvényt Budapesten az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht., Csenger város Önkormányzatának Hivatala, valamint az ÉKASZ Szakmaközi Szervezet.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Zöldebb, egészségesebb almafák
A napokban záródott le egy vizsgálat a Budapesti Corvinus Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékén a Pentakeep V kiegészítő műtrágya hatásairól a gyümölcsfa-oltványokra. A vizsgálat vezetője, Dr. Hrotkó Károly tanszékvezető egyetemi tanár és munkatársai a vizsgálat eredményeiről számoltak be.

CSONTHÉJASOK TERMESZTÉSE

A meggytermesztés jelene és kilátásai a gazdaságosság tükrében (1.)
(Dr. Apáti Ferenc)
A most induló sorozat alapos gazdasági vizsgálat tárgyává teszi a sok oldalról megtépázott, romokban heverő hazai meggyágazatot. Az első részében a magyar meggytermelés költség- és gazdaságossági viszonyait tekinthetik át.

A kajszi kompakt váza faalak
(Dr. Szalay László)
A Budapesti Corvinus Egyetem szakembere írásában a korszerű, intenzív külföldi kajszi ültetvények legelterjedtebb faalakjának, a kompakt vázának kialakítási alapelveit, a megfelelő alanyválasztás szempontjait mutatja be, valamint közreadja az eddigi hazai tapasztalatokat a különböző fajtákkal végzett kompakt váza faalak kialakítására vonatkozóan.

Kajszitermesztés frisspiaci értékesítésre. Riport
(Kosztolányi Attila)
Beszélgetés a frisspiaci kajszibarack-termesztés kívánalmairól, az ehhez nagy odafigyelést igénylő termesztéstechnológiai elemekről (tápanyag-utánpótlás, metszés, gyümölcsritkítás stb.), a fajtákról és a fajtaváltás lehetséges irányáról.

Az őszibarackfák virágrügyeinek és virágainak fagytűrő képessége
(Dr. Szalay László)
Az őszibarackfák áttelelő szervei közül a tél során a virágrügyeket éri leggyakrabban fagykár. A virágrügyek fagyállósága a fajta öröklött tulajdonságaitól és a környezeti tényezőktől függően folyamatosan változik. Azok a kérdések, hogy pontosan hány ^oC-os hőmérsékletet viselnek el károsodás nélkül a virágszervek a tél különböző időszakaiban, hány ^oC-os téli lehűlés után számíthatunk arra, hogy a következő évben kevés termés lesz vagy nem lesz termés a fákon? – a termesztőket már régóta foglalkoztatják. Minderre pontos választ csak úgy adhatunk, ha részletes laboratóriumi vizsgálatoknak vetjük alá tél folyamán az áttelelő szerveket.

Szilvafajta-választék bővítésének lehetőségei Magyarországon
(Dr. Kovács Szilvia)
Magyarországon a gyümölcsfajok közül az alma, az őszibarack és a meggy után a szilvát termesztik a legnagyobb mennyiségben. Hazánk szilvafajta-szerkezete a többi gyümölcsfajhoz hasonlóan folyamatosan változik. A hazai értékesítési lehetőségek és fogyasztói szokások alapján a korai és késői éréscsoportba tartozó új fajták iránt van a nagyobb érdeklődés. Ezek közül jelen cikkben azon fajták (Silvia, Valjevka, Katinka, Tegera, Hanita, Empress, Jojo, Elena, Presenta, Top-sorozat) bemutatására törekszik a szerző, melyek a közeljövő hazai szilvatermesztésében szerepet kaphatnak.

NÖVÉNYVÉDELEM

Összefoglaló visszatekintés a 2007-2008-as termelési év növényvédelmi helyzetére (2.)
(Tóth Miklós)
Az MgSzH Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának szakembere írásában főbb kultúrák szerinti bontásban tekinti át a gyümölcstermő növények (alma, körte, kajszibarack, őszibarack, szilva, meggy, cseresznye) elmúlt évi növényvédelmi helyzetét.

Veszélyes kártevők (12.) A levélaknázó molyok. Gyümölcsösökben károsító fontosabb aknázómolyok
(Dr. Balázs Klára, Dr. Szeőke Kálmán)
A veszélyes kártevők sorozat jelen részében a gyümölcsösökben károsító legfontosabb aknázómolyok jelentőségével, elterjedésükkel, életmódjukkal, természetes ellenségeikkel és a védekezés egyéb lehetőségeivel ismerkedhetnek meg.

A feromon légtértelítés alkalmazásának tapasztalatai hazai gyümölcsösökben (x)
(László Gyula)
Biocont Magyarország Kft. szakembere a molykártevők elleni védelmében alkalmazható feromon légtértelítéses technológia eddigi tapasztalatait foglalja össze.

A tüskétlen szeder új kártevője – a darázsszitkár
(Szántóné Veszelka Mária, Dr. Szőcs Gábor)
A Nógrád Megyei MgSzH, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának és az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének szakemberei írásukban egy új kártevő, a darázsszitkár megjelenéséről számolnak be tüskétlen szederültetvényekben. Betekintést adnak továbbá a kártevő előrejelzése terén folytatott vizsgálataikba, azok megállapításaiba, valamint a termesztők rendelkezésére álló védekezési lehetőségek közé.

Nem szokványos feromoncsapdák a gyümölcskártevő rovarok elleni védekezésben
(Vuts József, Dr. Tóth Miklós)
Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében végzett kutatások eredményeképpen ma már közel száz kártevő lepke-, bogár- és egyéb rovarfajra kaphatók feromoncsapdák, melyek segítségével az ellenük való védekezés időzítése könnyűszerrel megtehető. Ezek legtöbbje ún. ragacsos csapda (RAG), amely azonban számos, a gyümölcsösökben kárt okozó faj megfogására egyáltalán nem alkalmas. Ilyen rovarok befogására fejlesztették ki a módosított varsás, VARb3 kódjellel jelzett, nem szokványos felépítésű feromoncsapdákat, melyeket a szerzők cikkükben bemutatnak (csalétekként szexferomont tartalmazó, valamint csalétekként virágillat-anyagokat tartalmazó, színes felsőrészű VARb3 csapdák).

A gyümölcsfaiskola kórokozói
(Dr. Véghelyi Klára)
A szerző írásában a különböző vírusos, baktériumos, gombás betegségeket, ill. ezek kórokozóit ismerteti, amelyek az alanyt vagy nemest megfertőzve, az oltás vagy a szemzés helyén megtelepedve a nemes gyenge növekedését, fonnyadását okozzák, valamint a vadalás- és szemremetszés helyének kalluszosodását akadályozzák meg a gyümölcsfaiskolákban.

Az alma növényvédelmének kritikus pontjai (x)
(Forrai Ákos)
A Syngenta növényvédelmi ajánlata az almatermesztők figyelmébe.

A tűzelhalás múltja és jelene
(Dr. Hevesi Mária, Végh Anita, Dr. Tóth Magdolna)
A Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Karának szakemberei írásukban összefoglalják a tűzelhalás nemzetközi és magyarországi történetét. Bemutatják e betegség előrejelzésének, megelőzésének lehetőségeit, valamint a cikkből a mechanikai és biológiai védekezési megoldások összegzése sem maradhat ki.

Ültetvények gyomhelyzete, gyomszabályozása
(Hornyák Attila)
A cikk keretében a Nógrád Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának szakembere az almatermésűek (alma, körte, birs), az őszibarack, a kajszibarack, a meggy, a cseresznye és a szilva ültetvények gyomhelyzetéről és azok gyomszabályozási lehetőségeiről számol be.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Újévi avatás a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban (x)
Gyümölcsöző évkezdet vár a mezőgazdasági szakemberekre az agrárium legnagyobb hazai szakkiállítás együttesén.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)