Beszélgetés a búzával
(Dr. Csíbor István)
Elképzelt beszélgetés a Magyar Búzával arról, hogy hogyan is érzi magát a tél végén, nem sokkal az uniós csatlakozás előtt.

A magyar búza helyzete az Európai Unióhoz történő csatlakozás után
(Kiss Péter)
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása jelentős mértékben fogja befolyásolni a mezőgazdaságot – ezen belül is a gabonatermelést –, mivel 2004. május 1-től a Magyarországon jelenleg működő szabályozási rendszer helyett az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) kerül bevezetésre. A cikk ismerteti a közösség helyét a világ búzatermesztésében, és latolgatja Magyarország búzapiaci lehetőségeit a csatlakozás után.

Az őszi búza termésének és minőségének változása különböző évjáratokban
(Dr. Jolánkai Márton, Szöllősi Gergely, Dr. Szentpétery Zsolt)
Minden növénytermesztési tevékenység, így a búzatermesztés feltételeit is nagymértékben meghatározzák a termőhelyi viszonyok. A nagyszámú befolyásoló tényező közül – némileg pontatlan összefoglaló kifejezéssel – a „talaj-klimatikus” viszonyokat tekinti a mezőgazdaság olyan tényezők összességének, amelyek hatását nem, vagy csak kis mértékben képes szabályozni, és amely hatások ugyanakkor alapvetően meghatározni képesek a termelés célját, a termesztendő növény faját, fajtáját, az alkalmazható agrotechnikai műveleteket és magát a tevékenység gazdaságosságát.
A Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézete 1996 és 2002 között termesztéstechnológiai vizsgálatokat végzett, amelyeknek a célja az volt, hogy értékeljék az egyes évjáratok és azon belül a fontosabb agrotechnikai beavatkozások hatását a búza termésmennyiségére és néhány minőségi mutatójára.

A kalászosok esete 2004-gyel (x)
(Farády László)
A Bayer CropScience termékajánlata a kalászosok védelmére.

A búza és az aszály
(Dr. Petróczi István Mihály)
A búzatermések nagy vámszedői csapadékos években a betegséget okozó gombák, száraz években pedig maga a vízhiány. A termelő egyszer az egyik, máskor a másik problémát érzi súlyosabbnak, ám nagy különbség, hogy a gombák ellen gyorsan bevethető, hatékony eszközök állnak rendelkezésre (fungicidek), a víz hiányát és a forróságot azonban alig lehet befolyásolni. A fajtákkal szembeni várakozások tehát továbbra is összetettek: teremjenek sokat, jó minőségben „ha esik, ha fúj”.
A közelmúlt aszályos időszakai újra felértékeltek egy tulajdonságot: a szárazságtűrést – vezeti be a rendkívül élvezetes stílusban, tudományos igényességgel írott dolgozatát a szerző. Az írásból megismerkedhetünk a szárazságtűrés és az ahhoz való alkalmazkodás élettani alapjaival, valamint olyan érdekes kérdésekre kaphatunk választ, mint „Szomjasak vagy éhesek a növények? ” és „A búzafajták stratégiája és taktikája”. A szegedi nemesítésű búzafajták kapcsán azt is megtudhatjuk, hogy miért jó a termesztőnek, ha egy fajta „önfeláldozó”.

Jó alkalmazkodóképességű fajta nélkül nincs biztonságos búzatermesztés
(Dr. Láng László, Dr. Bedő Zoltán)
Szélsőségekre hajlamos éghajlati adottságaink időről-időre próbára teszik a növényeket, az azonban, hogy ugyanabban az évben több stresszhatás is olyan kifejezetten jelentkezzen, mint 2003-ban, ritkán fordul elő – állapítják meg a szerzők. Az átlagosnál hidegebb tél és a példátlan aszály igen nagy gazdasági károkat okozott, és az ehhez hasonló kedvezőtlen hatások ellen csak mérsékelt védekezési lehetősége van a búzatermesztőnek. Az írás arra keresi a választ, hogy mit tehetünk a téli hideg és a nyári szárazság termést veszélyeztető hatásának minimalizálására. Mivel a vegetáció késői szakaszában a szárazság hatása elsősorban az ezerszemtömeg csökkenésében nyilvánul meg, ezért a szárazságtűrésre történő nemesítés a MTA Mg-i Kutatóintézetében szántóföldi körülmények között elsősorban a szemátmérő, a szemtömeg, illetve ezen paraméterek stabilitása alapján történik.  A cikkből megtudhatjuk, melyek a legaszálytűrőbb, bőtermő martonvásári fajták.

Gondolatok az őszi búza tápanyag-utánpótlásáról
(Dr. Czinege Erik)
Mi lehet az oka annak, hogy tápanyaggal jól ellátott területen is tápanyaghiány alakul ki a növényekben? Milyen általános elveket tartsunk be az őszi búza tápanyag-utánpótlása során? Mikor és hogyan juttassuk ki a nitrogénműtrágyát? Miért oszlanak meg a vélemények a tavaszi foszfortrágyázásról? Mikor hatékony a lombtrágyázás? Ezekre a kérdésekre ad választ az írás.

Permetezéstechnika a Kverneland Groupnál (x)
A RAU gyártmányú permetezőgépek rövid bemutatása.

Hogyan fejtrágyázzuk az őszi búzát? (x)
(Dr. Czinege Erik, Dr. Térmeg János, Szász Imre)
Kemira gyártmányú műtrágyákra alapozott tápanyag-utánpótlási technológia.

A Fitohorm levéltrágya hatása a búza minőségére (x)
(Bödör Ferenc)
A szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. kísérleti eredményei a Fitohorm Standard Búza lombtrágya öt őszi búzafajta minőségi paramétereire és makroelem-tartalmára gyakorolt hatásáról.

A búza levélbetegségei száraz években
(Csősz Lászlóné)
Néhány évvel ezelőtt az Agrofórum hasábjain széleskörű vita bontakozott ki az őszi búza levélbetegségeinek jelentőségéről. Ez a vita arra inspirálta a szerzőt, hogy elkezdjék a nekrotróf kórokozókkal (Drechslera tritici-repentis, Septoria tritici, Septoria nodorum, Bipolaris sorokiniana) kapcsolatos kutatásaikat a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht.-ban. A cikk a négy év során kapott, a gyakorlat számára legfontosabb eredményeket mutatja be. A dolgozat kiemelten foglalkozik ezen időszakban a nekrotróf kórokozók természetes előfordulásával és a járvány felépülésével, valamint az őszi búza fajták biotróf és nekrotróf kórokozókkal szembeni ellenálló képességének és termésreakciójának vizsgálatával őszi búza elővetemény után. Az eredmények táblázatos formában részletesen is nyomon követhetők.

Regent – tartós védelem a kalászosokban vetésfehérítő bogár ellen (x)
A fipronil hatóanyagú, BASF gyártmányú rovarölő szer felhasználási ajánlása a vetésfehérítő bogár ellen.

2003 – a rozsdák éve
(Hertelendy Péter)
Az elmúlt év időjárási szélsőségei, főképp a hirtelen beköszöntött forró, száraz nyár több növényfaj esetében nagymértékben segítette az egyes rozsdabetegségek fellépését. Az OMMI szakemberei olyan rozsdakártételek előfordulását is észlelték, amelyekkel más évjáratokban eddig még nem, vagy csak elenyésző mértékben találkoztak. Így volt ez más növények (pl. napraforgó) mellett a gabonafélék esetében is. A fajtakísérletezés szempontjából az ilyen extrém évjáratok növénykórtani eredményei nem minden esetben hasznosulnak a fajták értékének megítélése szempontjából, bár minden adat, még az ilyen szélsőséges évjáratokból származó is, gazdagítja az egyes fajták értékmérő tulajdonságairól alkotott összképet – állapítja meg a szerző. A cikk részletesen foglalkozik az őszi búza három rozsdabetegségének – a sárgarozsdának (Puccinia striiformis), a búza levélrozsdának (Puccinia recondita) és a szárrozsdának (Puccinia graminis f. sp. tritici) – tavalyi elterjedésével.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Az új problémák stratégiaváltást követelnek?
(Fordította: Balikó Eszter)
A cikk kivonatos fordítás a Top agrar 1/2004. számából. Ismerteti protiokonazol hatóanyagú, új kalászos-fungicidek felhasználási lehetőségeit. Értékeli a strobilurin hatóanyagú gombaölő szerek biológiai hatékonyságát és hatásukat a terméseredményekre. Az elmúlt év(ek) fertőzési viszonyai alapján röviden mérlegeli a kalászos betegségek várható alakulását Németországban.

Szempontok az őszi búza betegségei elleni védekezési technológia összeállításához
(Dr. Kis György, Vendrei Zsolt, Rátainé Vida Rozália)
A Gyakorlati Agrofórum 2002. év márciusi számában megjelent cikk rövidített és aktualizált változatában a szerzők összefoglalják az állománykezelésre vonatkozó legfontosabb gyakorlati tudnivalókat arról, hogy mikor, hányszor permetezzünk a betegségek ellen és milyen permetlémennyiséggel. Kitér az egyenletes permetlé fedettség és a szerkombinációk kérdésére. Táblázatos formában mutatja be a kalászosok állományvédelmére engedélyezett gombaölő szerek felhasználási módját.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Miniszteri nyilatkozat a géptámogatások jövőbeli alakulásáról
(Dr. Demes György)
A 2004. február 18-21. között megrendezett 23. AGRO+MASHEXPO nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép kiállítás megnyitóján Dr. Németh Imre miniszter a géptámogatások jövőbeli alakulásával kapcsolatban tartott nyilatkozatának összefoglalása.

Berthoud – szivattyúk és permetlé-szabályozás (x)
(Berta János)
Az Axiál Kft. permetezéstechnikai termékajánlata.

Körkérdés az őszi búza betegségekkel szembeni állományvédelméről
(Dr. Békési Pál)
Az őszi búza termesztésének eredményessége nagymértékben függ attól, hogy milyen biztonsággal vagyunk képesek megtermelni ezt a növényt. Egyrészről az élettelen hatások elviselése, tehát a télállóság, fagytűrő képesség, valamint az aszálytűrő képesség bír különös jelentőséggel, másrészről az élő környezet káros hatásaitól, mindenekelőtt a betegségek kártételétől kell megóvnunk az őszi búzát. A betegségek távoltartása érdekében kitavaszodástól a fungicides állománykezeléseknek van kitüntetett szerepük. Ebben a témakörben két búzatermesztőnek, két nemesítő intézet kutatójának, egyik egyetemünk oktató-kutatójának, továbbá egy növényvédőszer-gyártó és -forgalmazó világcég fejlesztőmérnökének a következő kérdéseket tette fel a szerző: Az őszi búza számos betegsége közül melyeket szükséges „megcélozni” állománykezeléssel? Hányszor és mikor tartja szükségesnek a fungiciddel történő állománykezelést? A védekezés kérdésében mely tényezőket és milyen sorrendben tartja szükségesnek figyelembe venni? Az EU-ba való belépés – a 101 eurós garantált ár – hogyan befolyásolhatja a termesztési kedvet, valamint a végrehajtott védekezések számát?

A tökéletes vetés technikai háttere… (x)
A Vaderstad gyártmányú Rapid vetőgépek a búza termesztéstechnológiájában.

„Táplálunk és védünk” program a kalászosokban (x)
(Tamás István)
A Magyar Kwizda által forgalmazott Cosavet^® DF, Aurora^® 50 WG, Aurora Super^® SG, Wuxal^® Réz, Stabilan^® SL, Eminent^® 125 SL, Agriplant^® és a Wuxal^® Boron termékek ajánlata.

A kalászosok gazdaságos és hatékony gyomirtása: Arrat (x)
(Dr. Kovács Imre)
A BASF 2004. évi termékújdonságának, az Arrat herbicidnek bemutatása.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Az AGRO+MASHEXPO 2004 termékdíj pályázat eredményei
(Dr. Demes György)
A HUNGEXPO az AGRO+MASHEXPO 2004 nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép-kiállítás alkalmából a műszaki innováció szempontjából legkorszerűbb gépújdonságokat ebben az évben is vásári nagydíjjal, különdíjjal és elismerő oklevéllel díjazta.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)