Ízelítő a tartalomból
Ehhez a lapszámhoz nincsenek feltöltve betekintő cikkek.
KUTATÁSI EREDMÉNYEK
Gondolatok az amerikai kukoricabogárról
(Dr. Kiss József)
A szerző bevezetőben emlékeztet: 2003-ban már a kilencedik évi tapasztalatainkat oszthatjuk meg egymással egyre többen. Ezek a tapasztalatok már nemcsak az elmúlt évek alatt megszerzett új ismereteket, tudást jelentik, hanem csírái lehetnek a következő évek „hogyan tovább”-jának. Gondolatait az alábbi három fő kérdéskör köré rendezi:
- az amerikai kukoricabogár Európában 2003-ban,
- az amerikai kukoricabogár és a kukorica integrált védelme,
- az amerikai kukoricabogár és gazdálkodók.
Az amerikai kukoricabogár elleni védekezést szolgáló kísérleteink 2003. évi eredményeiről
(Dr. Széll Endre, Streb Péter, Kovácsné Komlós Mária)
E dolgozatban a Gabonatermesztési Kutató Kht. munkatársai a több intézmény által közösen végzett kísérletek legújabb eredményeiről számolnak be. Ennek során tanulmányozták az amerikai kukoricabogár fejlődésének és népességének alakulását Szegeden 2003-ban; az eltérő tenyészidejű és genotípusú kukorica hibridek érzékenységét a lárvakártétellel szemben; az amerikai kukoricabogár kártételét a N-reakció kísérletben; a kukoricabogár lárvái elleni védekezés lehetőségeit vetőmagcsávázással és talajfertőtlenítéssel. A legfontosabb konklúziók: 1./ a talajfertőtlenítés hatékonysága megbízhatóbb, mint a vetőmag inszekticides csávázása. 2./ a vetéskor sorkezelés formájában kijuttatott talajfertőtlenítő inszekticid (a 2003. igen száraz évjáratban) hatékonyabb volt, mint ugyanaz a készítmény a lárvakeléskor kultivátorral talajba dolgozva. Az írást számos ábra és három színes kép egészíti ki.
Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) lárvakártételének hatása a monokultúrában termesztett kukorica terméseredményére
(Nagy Gábor, Komáromi Judit, Dr. Kiss József)
Kisparcellás kísérletben vizsgálták a kukoricabogár lárvakártételének hatását a gyökérkártételre és a növénydőlésre, tovább ezek kölcsönhatását egymásra, valamint befolyásukat a terméseredmények alakulására. Növényenként vizsgálva a dőlés mértéke, a gyökérkártétel mértéke, illetve a terméseredmény között szoros összefüggést találtak. Ez az összefüggés, azonban parcella szintjén lényegesen gyengébb, a parcella kitettségétől és más tényezőktől függően. A gyökérkártétel, a növénydőlés és a termés együtt értékelhető paraméterek. A gyökérkártétel, a növénydőlés és a termés együtt értékelendő paraméterek.
HAZAI HELYZETKÉP
Információs hadviselés Tolna megyében a kukoricabogár ellen 2002-2003-ban
(Dr. Csíbor István)
Összefoglalás a Szekszárdi Növényvédő Kft. által a termelők részére a címben jelzett témában szervezett szakmai tanácskozásokról.
A kukoricabogár Magyarországon – a növényvédelmi hatóság szemével
(Dr. Csíbor István riportja)
Beszélgetés Dr. Eke Istvánnal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjével, a kukoricabogárral összefüggő kérdésekről. A riportból többek között olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint pl. 1./ meg lehetett volna akadályozni vagy hatásosabban lassítani a kukoricabogár hazai elterjedését; 2./ mennyiben lehetett volna a károkat mérsékelni állami, illetve közérdekű védekezések elrendelésével; 3./ milyen hatásfokkal lehet a kukoricabogár elleni kemikáliákkal védekezni; 4./ van-e esély arra, hogy az Európai Unió a kártevő ellen egységes és hatékony intézkedést hozzon, pl. lehetővé teszi a GMO nemesítéssel előállított ellenálló kukorica hibridek termesztését?
Azonosságok és különbségek. A kukoricabogár hazánkban és az USA-ban
(Horváth András)
Az írásban az egyik legnagyobb hazai termelési integrátor, az IKR Rt. növényvédelmi fejlesztési vezetője, Horváth András válaszol a következő kérdésekre: – milyen sajátosságai vannak az amerikai kukoricabogár magyarországi terjedésének, kártételének? – a különbségek miként befolyásolják a konkrét védekezési döntéseket, módokat? – mit kellene tenniük a hazai agrárium szereplőinek a hatékony és gazdaságos védekezés érdekében? A válaszok számos, a gyakorlatot közvetlenül érintő részletet érintenek.
A kukoricabogár elleni védekezésre engedélyezett rovarölő szerek az engedélyokiratok alapján
Táblázatos összefoglalás a kártevő ellen engedélyezett talajfertőtlenítő szerekről és az állományvédekezésre használható inszekticidekről.
Helyzetkép a kukoricabogárról 2003 őszén
(Hegyi Tamás, Tóth Béla, Hataláné Zsellér Ibolya, Dr. Szeőke Kálmán, Cziklin Margit, Dr. Vörös Géza)
Az Agrofórum rendszeres olvasói tapasztalhatták, hogy lapunk a kukoricabogár hazai megjelenése óta – sőt, híradásként már az előtt is – rendszeresen nyomon követi a kártevő elterjedésének alakulását és a védekezés lehetőségeit (ld. ez évi májusi számunkat). Az országos helyzetképről, elsősorban a déli megyék fertőzöttségéről és védekezési problémáiról 2002 tavaszán (ld. júniusi lapszámunk) adtunk közre egy összeállítást, amelyet a növény és talajvédelmi szolgálat állattani specialistáinak ismertetéseiből állítottunk össze. Ez év őszén az alábbi kérdésekkel kerestük meg a legfertőzöttebb megyék rovartanos specialistáit.
1. Hogyan alakult a megyében a kukoricabogár fertőzöttségi helyzet 2003-ban? Erősödött vagy esetleg csökkent az előző évihez képest? Milyen a kártételi helyzet 2003-ban (hol, milyen termesztési körülmények között, kb. mekkora területen, s mennyire súlyos lárvakárokat tapasztaltak?).
2. Megfigyeltek-e az eddig ismertektől eltérő jelenséget a kártevő életmódjában, kártételében, ami a jövőre nézve fontos lehet számunkra?
3. Milyen vegyszeres védekezési módokat alkalmaztak a gyakorlatban (talajfertőtlenítést a vetés idején, esetleg állományban, volt-e imágók elleni védekezés) s mely rovarölő szerek bizonyultak elfogadható hatásúnak az üzemi körülmények között? Mik a tapasztalatok a kijuttató gépekkel, eszközökkel? Befolyásolta-e az idei időjárás a védekezések hatékonyságát?
4. Változott-e a termelők magatartása, véleménye az előző évi, több megyében sokkoló hatású lárvakárok nyomán? Belátták-e a vetésváltás szükségességét, éltek-e evvel a lehetőséggel? Van-e igény részükről ismereteik bővítésére, szaktanácsra, igénylik-e a rajzásmegfigyelő eszközöket, csapdákat stb.?
5. Az Ön véleménye szerint a jövőben hogyan lehet vagy kell együtt élni a kukoricabogárral?
A kukoricabogár kapcsán az ide szezon végén
(Dr. Csíbor István)
A kukoricabogár által sújtott területeken a kukoricatermesztők milliárdos nagyságú károkat szenvedtek el az elmúlt években, ha beleszámítjuk a kártevő közvetlen kártételén túl a védekezésre fordított kiadásokat, valamint a kényszerű vetésváltásból bekövetkező jövedelemkiesést is. A rövid írás e súlyos problémát három nézőpontból vizsgálja: a kukoricabogár mint kártevő; kukorica termesztése a kukoricabogár sújtotta területeken; a kukoricatermesztő lehetőségei.
Megkérdeztük a termesztőket ...
(Györök Zsuzsanna)
hogyan látják a kukoricabogár helyzetet. Megfelelt-e a bogár 2003. évi viselkedése az „elvárásoknak”, vagy a rendkívüli időjárás befolyásolta azt? Hogyan védekeztek a lárvák és az imágók ellen, és mi a kukoricabogár elleni védekezés stratégiája 2004-re? Akik a feltett kérdésekre választ adtak: Brenner László, Bogyiszló Blóker Rt.; Mészáros Győző, magántermelő, Szekszárd;Cser István, növényvédő szakmérnök, Kurd; Czégény László, Dunagro Szövetkezet, Fadd.
A GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK AJÁNLÁSAI
15991/2003 (x)
(Timár András, Szabó Péter)
A Syngenta cég a kukoricabogár ellen ez évben engedélyezett FORCE 1,5 G talajfertőtlenítő szerének tulajdonságait és a felhasználási technológiáját mutatja be.
Invite – biztonságos védelem a kukoricabogár ellen (x)
A Biomark növényvédőszer-forgalmazó új, költség- és a környezet vegyszerterhelését is csökkentő védekezési technológiáját és annak tapasztalatait ismerteti.
Védekezési lehetőségek csávázással az amerikai kukoricabogár ellen (x)
(Csorba Csaba)
A Bayer Hungaria Kft.-nek a csávázás kukoricabogár-lárvák elleni jelentőségét összefoglaló közleménye.
2003, a rovarok éve (x)
(Kormányos Ferenc)
A Magyar Kwizdának a kukoricabogár elleni védekezést befolyásoló időjárási tényezőket és a termesztési tapasztalatokat is összefoglaló inszekticid ajánlata.
A Pioneer Diabrotica-programja, 2003-2005 (x)
(Kara Béla)
A Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt. és a Pioneer Nemzetközi Agronómiai Kutatási Osztálya egy hároméves programot indított el 2003-ban. A program célja, hogy szántóföldi körülmények között vizsgálja a ma és a közeljövőben Magyarországon az amerikai kukoricabogár ellen használatos, ill. engedélyezett növényvédelmi védekezési lehetőségeket. A cikk részletesen ismerteti a kísérletek beállítási körülményeit és azok eredményét. Az eredmények értékeléséből levonható következtetéseknek megfelelően ad ajánlást a lárvakártétel csökkentésére az ország különböző fertőzöttségű területeire.
A régi seprű is jól söpör ... (x)
(Dr. Pap László)
Az Agro-Chemie rövid ajánlása a Chinufur 40 FW talajfertőtlenítő rovarölő szerre.
Az új Dekalb (x)
A Monsanto Kereskedelmi Kft. az idei Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok keretein belül vevőtalálkozót tartott, ahol bemutatta partnereinek az általa forgalmazott és most megújult 90 éves Dekalb vetőmag márkát.
Kulcselem a védekezésben – a fajta (x)
(Szanyi István, Csengődi Péter)
A Monsanto rövid kukorica-termesztéstechnológiai ajánlása, különös tekintettel a kukoricabogárra és a Dekalb hibridekre.
EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK
Külföldi lapokban olvastuk. Terjed a kukoricabogár Európában: Az EU intézkedéseket foganatosít
(Fordította: Balikó Eszter)
A fordítás az osztrák Der Pflanzenarzt 9-10/2003. számából készült és azokat az európai szinten bevezetett intézkedéseket ismerteti, amelyek az amerikai kukoricabogár az Európai Unión belüli további elterjedés megakadályozását szolgálják.
Külföldi lapokban olvastuk. A Diabrotica Európa-szerte előrenyomul!
(Fordította: Balikó Eszter)
A kártevő ausztriai (tartományonként), szlovéniai, hollandiai, franciaországi, csehországi és olaszországi terjeszkedését mutatja be az osztrák Der Pflanzenarzt 9-10/2003. számában megjelent közlemény alapján.
Nemzetközi együttműködéssel a kukoricabogár okozta probléma megoldásáért. ENSZ FAO projektje Közép- és Kelet-Európában
(Dr. Kiss József)
A regionális projekt a FAO irányításával, az Olasz Köztársaság Kormányának finanszírozásában a Szent István Egyetem Növényvédelemtani Tanszékének koordinálásával folyik hét közép-európai ország részvételével, melynek fő célkitűzése a kukoricabogár elleni hosszútávon megvalósítható integrált védelem kidolgozása Közép-Európában.
Horvát- és magyarországi gazdák közös képzése Sombereken
(Hoffmann Péter, Szeiberling Judit, Komáromi Judit)
Beszámoló a Szent István Egyetem Növényvédelemtani Tanszékének szervezésével és az FVM együttműködésével a kukoricabogár ellen indított, az előző cikkben bemutatott projekt keretében megtartott térítés nélküli gazdaképzésről.
Villáminterjú Szaxon Attilával, az IKR vezérigazgatójával mezőgazdaságunk helyzetéről és a kilábalás lehetőségeiről
(Dr. Demes György riportja)
Lapunk munkatársa a szeptemberben lezajlott Bábolnai Gazdanapok rendezvénysorozat tapasztalatairól, mezőgazdaságunk helyzetéről és a csatlakozás következményeiről kérdezte Szaxon Attilát, az IKR Rt. vezérigazgatóját.
KUTATÁSI EREDMÉNYEK
Gondolatok az amerikai kukoricabogárról
(Dr. Kiss József)
A szerző bevezetőben emlékeztet: 2003-ban már a kilencedik évi tapasztalatainkat oszthatjuk meg egymással egyre többen. Ezek a tapasztalatok már nemcsak az elmúlt évek alatt megszerzett új ismereteket, tudást jelentik, hanem csírái lehetnek a következő évek „hogyan tovább”-jának. Gondolatait az alábbi három fő kérdéskör köré rendezi:
- az amerikai kukoricabogár Európában 2003-ban,
- az amerikai kukoricabogár és a kukorica integrált védelme,
- az amerikai kukoricabogár és gazdálkodók.
Az amerikai kukoricabogár elleni védekezést szolgáló kísérleteink 2003. évi eredményeiről
(Dr. Széll Endre, Streb Péter, Kovácsné Komlós Mária)
E dolgozatban a Gabonatermesztési Kutató Kht. munkatársai a több intézmény által közösen végzett kísérletek legújabb eredményeiről számolnak be. Ennek során tanulmányozták az amerikai kukoricabogár fejlődésének és népességének alakulását Szegeden 2003-ban; az eltérő tenyészidejű és genotípusú kukorica hibridek érzékenységét a lárvakártétellel szemben; az amerikai kukoricabogár kártételét a N-reakció kísérletben; a kukoricabogár lárvái elleni védekezés lehetőségeit vetőmagcsávázással és talajfertőtlenítéssel. A legfontosabb konklúziók: 1./ a talajfertőtlenítés hatékonysága megbízhatóbb, mint a vetőmag inszekticides csávázása. 2./ a vetéskor sorkezelés formájában kijuttatott talajfertőtlenítő inszekticid (a 2003. igen száraz évjáratban) hatékonyabb volt, mint ugyanaz a készítmény a lárvakeléskor kultivátorral talajba dolgozva. Az írást számos ábra és három színes kép egészíti ki.
Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) lárvakártételének hatása a monokultúrában termesztett kukorica terméseredményére
(Nagy Gábor, Komáromi Judit, Dr. Kiss József)
Kisparcellás kísérletben vizsgálták a kukoricabogár lárvakártételének hatását a gyökérkártételre és a növénydőlésre, tovább ezek kölcsönhatását egymásra, valamint befolyásukat a terméseredmények alakulására. Növényenként vizsgálva a dőlés mértéke, a gyökérkártétel mértéke, illetve a terméseredmény között szoros összefüggést találtak. Ez az összefüggés, azonban parcella szintjén lényegesen gyengébb, a parcella kitettségétől és más tényezőktől függően. A gyökérkártétel, a növénydőlés és a termés együtt értékelhető paraméterek. A gyökérkártétel, a növénydőlés és a termés együtt értékelendő paraméterek.
HAZAI HELYZETKÉP
Információs hadviselés Tolna megyében a kukoricabogár ellen 2002-2003-ban
(Dr. Csíbor István)
Összefoglalás a Szekszárdi Növényvédő Kft. által a termelők részére a címben jelzett témában szervezett szakmai tanácskozásokról.
A kukoricabogár Magyarországon – a növényvédelmi hatóság szemével
(Dr. Csíbor István riportja)
Beszélgetés Dr. Eke Istvánnal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjével, a kukoricabogárral összefüggő kérdésekről. A riportból többek között olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint pl. 1./ meg lehetett volna akadályozni vagy hatásosabban lassítani a kukoricabogár hazai elterjedését; 2./ mennyiben lehetett volna a károkat mérsékelni állami, illetve közérdekű védekezések elrendelésével; 3./ milyen hatásfokkal lehet a kukoricabogár elleni kemikáliákkal védekezni; 4./ van-e esély arra, hogy az Európai Unió a kártevő ellen egységes és hatékony intézkedést hozzon, pl. lehetővé teszi a GMO nemesítéssel előállított ellenálló kukorica hibridek termesztését?
Azonosságok és különbségek. A kukoricabogár hazánkban és az USA-ban
(Horváth András)
Az írásban az egyik legnagyobb hazai termelési integrátor, az IKR Rt. növényvédelmi fejlesztési vezetője, Horváth András válaszol a következő kérdésekre: – milyen sajátosságai vannak az amerikai kukoricabogár magyarországi terjedésének, kártételének? – a különbségek miként befolyásolják a konkrét védekezési döntéseket, módokat? – mit kellene tenniük a hazai agrárium szereplőinek a hatékony és gazdaságos védekezés érdekében? A válaszok számos, a gyakorlatot közvetlenül érintő részletet érintenek.
A kukoricabogár elleni védekezésre engedélyezett rovarölő szerek az engedélyokiratok alapján
Táblázatos összefoglalás a kártevő ellen engedélyezett talajfertőtlenítő szerekről és az állományvédekezésre használható inszekticidekről.
Helyzetkép a kukoricabogárról 2003 őszén
(Hegyi Tamás, Tóth Béla, Hataláné Zsellér Ibolya, Dr. Szeőke Kálmán, Cziklin Margit, Dr. Vörös Géza)
Az Agrofórum rendszeres olvasói tapasztalhatták, hogy lapunk a kukoricabogár hazai megjelenése óta – sőt, híradásként már az előtt is – rendszeresen nyomon követi a kártevő elterjedésének alakulását és a védekezés lehetőségeit (ld. ez évi májusi számunkat). Az országos helyzetképről, elsősorban a déli megyék fertőzöttségéről és védekezési problémáiról 2002 tavaszán (ld. júniusi lapszámunk) adtunk közre egy összeállítást, amelyet a növény és talajvédelmi szolgálat állattani specialistáinak ismertetéseiből állítottunk össze. Ez év őszén az alábbi kérdésekkel kerestük meg a legfertőzöttebb megyék rovartanos specialistáit.
1. Hogyan alakult a megyében a kukoricabogár fertőzöttségi helyzet 2003-ban? Erősödött vagy esetleg csökkent az előző évihez képest? Milyen a kártételi helyzet 2003-ban (hol, milyen termesztési körülmények között, kb. mekkora területen, s mennyire súlyos lárvakárokat tapasztaltak?).
2. Megfigyeltek-e az eddig ismertektől eltérő jelenséget a kártevő életmódjában, kártételében, ami a jövőre nézve fontos lehet számunkra?
3. Milyen vegyszeres védekezési módokat alkalmaztak a gyakorlatban (talajfertőtlenítést a vetés idején, esetleg állományban, volt-e imágók elleni védekezés) s mely rovarölő szerek bizonyultak elfogadható hatásúnak az üzemi körülmények között? Mik a tapasztalatok a kijuttató gépekkel, eszközökkel? Befolyásolta-e az idei időjárás a védekezések hatékonyságát?
4. Változott-e a termelők magatartása, véleménye az előző évi, több megyében sokkoló hatású lárvakárok nyomán? Belátták-e a vetésváltás szükségességét, éltek-e evvel a lehetőséggel? Van-e igény részükről ismereteik bővítésére, szaktanácsra, igénylik-e a rajzásmegfigyelő eszközöket, csapdákat stb.?
5. Az Ön véleménye szerint a jövőben hogyan lehet vagy kell együtt élni a kukoricabogárral?
A kukoricabogár kapcsán az ide szezon végén
(Dr. Csíbor István)
A kukoricabogár által sújtott területeken a kukoricatermesztők milliárdos nagyságú károkat szenvedtek el az elmúlt években, ha beleszámítjuk a kártevő közvetlen kártételén túl a védekezésre fordított kiadásokat, valamint a kényszerű vetésváltásból bekövetkező jövedelemkiesést is. A rövid írás e súlyos problémát három nézőpontból vizsgálja: a kukoricabogár mint kártevő; kukorica termesztése a kukoricabogár sújtotta területeken; a kukoricatermesztő lehetőségei.
Megkérdeztük a termesztőket ...
(Györök Zsuzsanna)
hogyan látják a kukoricabogár helyzetet. Megfelelt-e a bogár 2003. évi viselkedése az „elvárásoknak”, vagy a rendkívüli időjárás befolyásolta azt? Hogyan védekeztek a lárvák és az imágók ellen, és mi a kukoricabogár elleni védekezés stratégiája 2004-re? Akik a feltett kérdésekre választ adtak: Brenner László, Bogyiszló Blóker Rt.; Mészáros Győző, magántermelő, Szekszárd;Cser István, növényvédő szakmérnök, Kurd; Czégény László, Dunagro Szövetkezet, Fadd.
A GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK AJÁNLÁSAI
15991/2003 (x)
(Timár András, Szabó Péter)
A Syngenta cég a kukoricabogár ellen ez évben engedélyezett FORCE 1,5 G talajfertőtlenítő szerének tulajdonságait és a felhasználási technológiáját mutatja be.
Invite – biztonságos védelem a kukoricabogár ellen (x)
A Biomark növényvédőszer-forgalmazó új, költség- és a környezet vegyszerterhelését is csökkentő védekezési technológiáját és annak tapasztalatait ismerteti.
Védekezési lehetőségek csávázással az amerikai kukoricabogár ellen (x)
(Csorba Csaba)
A Bayer Hungaria Kft.-nek a csávázás kukoricabogár-lárvák elleni jelentőségét összefoglaló közleménye.
2003, a rovarok éve (x)
(Kormányos Ferenc)
A Magyar Kwizdának a kukoricabogár elleni védekezést befolyásoló időjárási tényezőket és a termesztési tapasztalatokat is összefoglaló inszekticid ajánlata.
A Pioneer Diabrotica-programja, 2003-2005 (x)
(Kara Béla)
A Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt. és a Pioneer Nemzetközi Agronómiai Kutatási Osztálya egy hároméves programot indított el 2003-ban. A program célja, hogy szántóföldi körülmények között vizsgálja a ma és a közeljövőben Magyarországon az amerikai kukoricabogár ellen használatos, ill. engedélyezett növényvédelmi védekezési lehetőségeket. A cikk részletesen ismerteti a kísérletek beállítási körülményeit és azok eredményét. Az eredmények értékeléséből levonható következtetéseknek megfelelően ad ajánlást a lárvakártétel csökkentésére az ország különböző fertőzöttségű területeire.
A régi seprű is jól söpör .... (x)
(Dr. Pap László)
Az Agro-Chemie rövid ajánlása a Chinufur 40 FW talajfertőtlenítő rovarölő szerre.
Az új Dekalb (x)
A Monsanto Kereskedelmi Kft. az idei Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok keretein belül vevőtalálkozót tartott, ahol bemutatta partnereinek az általa forgalmazott és most megújult 90 éves Dekalb vetőmag márkát.
Kulcselem a védekezésben – a fajta (x)
(Szanyi István, Csengődi Péter)
A Monsanto rövid kukorica-termesztéstechnológiai ajánlása, különös tekintettel a kukoricabogárra és a Dekalb hibridekre.
EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK
Külföldi lapokban olvastuk. Terjed a kukoricabogár Európában: Az EU intézkedéseket foganatosít
(Fordította: Balikó Eszter)
A fordítás az osztrák Der Pflanzenarzt 9-10/2003. számából készült és azokat az európai szinten bevezetett intézkedéseket ismerteti, amelyek az amerikai kukoricabogár az Európai Unión belüli további elterjedés megakadályozását szolgálják.
Külföldi lapokban olvastuk. A Diabrotica Európa-szerte előrenyomul!
(Fordította: Balikó Eszter)
A kártevő ausztriai (tartományonként), szlovéniai, hollandiai, franciaországi, csehországi és olaszországi terjeszkedését mutatja be az osztrák Der Pflanzenarzt 9-10/2003. számában megjelent közlemény alapján.
Nemzetközi együttműködéssel a kukoricabogár okozta probléma megoldásáért. ENSZ FAO projektje Közép- és Kelet-Európában
(Dr. Kiss József)
A regionális projekt a FAO irányításával, az Olasz Köztársaság Kormányának finanszírozásában a Szent István Egyetem Növényvédelemtani Tanszékének koordinálásával folyik hét közép-európai ország részvételével, melynek fő célkitűzése a kukoricabogár elleni hosszútávon megvalósítható integrált védelem kidolgozása Közép-Európában.
Horvát- és magyarországi gazdák közös képzése Sombereken
(Hoffmann Péter, Szeiberling Judit, Komáromi Judit)
Beszámoló a Szent István Egyetem Növényvédelemtani Tanszékének szervezésével és az FVM együttműködésével a kukoricabogár ellen indított, az előző cikkben bemutatott projekt keretében megtartott térítés nélküli gazdaképzésről.
Villáminterjú Szaxon Attilával, az IKR vezérigazgatójával mezőgazdaságunk helyzetéről és a kilábalás lehetőségeiről
(Dr. Demes György riportja)
Lapunk munkatársa a szeptemberben lezajlott Bábolnai Gazdanapok rendezvénysorozat tapasztalatairól, mezőgazdaságunk helyzetéről és a csatlakozás következményeiről kérdezte Szaxon Attilát, az IKR Rt. vezérigazgatóját.
ELFOGYOTT!
2020-as kiadású, 112 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a kártevők/kárképek fotóival.
A könyv tartalmazza a 2021-ben várhatóan engedéllyel rendelkező szintetikus rovarölőszerek listáját. Jelen kiadvány fő célja a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.
Pintér Csaba - Kazinczi Gabriella: Gyommagfotók (Gyomnövények generatív szaporítóképletei mikroszkópos felvételeken)
2016-os kiadású, 88 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a gyommagok fotóival.
A „Gyommagfotók”mikroszkópos fotóatlasz. 58 fotótáblán 172 gyomfaj generatív szaporítóképlete került bemutatásra a kiadványban.
ELFOGYOTT!!! 2005-ös kiadású, 296 oldalas, keménykötéses, gazdagon illusztrált szakkönyv gyomnövényeinkről. A Gyakorlati Agrofórum hasábjain megjelent cikksorozatot átölelő kiadvány. Hasznos információkkal látja el olvasóit.
A talajművelőgép választáshoz és üzemeltetéshez készített kézikönyv az elmúlt 100 év ismeretanyaga, ill. a szerző 50 éves tapasztalata (BME Budapest, MGI Gödöllő) alapján készült. Megtalálhatók benne a tankönyvi ismeretek éppúgy, mint a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálati eredményei.
Az itt bemutatott könyv borítóján, a színeiben pompázó őszi erdő egyik leveleit hullató fája alatt szomorkodik egy öreg pad. Szomorú, mert egyedül van. Arra kérem a Tisztelt Olvasót, hogy üljünk le erre az elárvult öreg padra, és ha van kedve, meg türelme, olvassuk együtt a barangolásaimról szóló történeteket.
Azért adtuk ennek az Agrofórumban megjelent írásokból összeállított interjúgyűjteménynek azt a címet, hogy „…nemcsak a repcetermesztőknek”, mert a beszélgetések során elhangzott gondolatok többsége más növényekre is vonatkoztatható.
Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire
2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.